Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-408

162 408. országom üiés május 23. 1S3L járásnak újjászervezése folyamatban vau és a kormány részéről megtétettek az intézkedések, hogy a katonai új büntető törvénykönyv és eljárás mielőbb megállapittassék és életbe léptettessék. A felelős kormány elnökének, mint belügyministernek idézett hivatalos nyilatkozatából kétségtelenül kiderülő fenntebbi tényeket a képviselőház tudomásul veszi s Kolozsvárváros törvényhatósága a jelen kérvényre hozott ezen határozatot a házszabályok 176. §-a értelmében a ház jegyzője által aláírandó hiteles kivonatban kikérheti." Kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság határozati javaslatát elfogadni. Ugron Gábor: T. ház! Ellenjavaslatot tenni nem fogok, de meg nem állhatom, hogy a kérvényi bizottság által felolvasott indokolásra megjegyzéseimet meg ne tegyem. Ugyanis én azon büntetést, mely azon két katonatisztre azon merényletért, hogy orgyilkos módon egy polgár lakására betörtek és ott az illető polgárt összekaszabolták, elegendőnek nem tartom, (Zajos helyeslés a szélső baloldalon), mert a mi büntető törvénykönyvünk értelmében 5 évig terjedhető fogságra lettek volna elítélendők. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De nem tartom megengedhetőnek, hogy egy egyént, mint Dienstl főhadnagy, a ki oda segédkezni ment, hogy a saját maguk által önhatalmúlag kimondott vérengző Ítéletet, saját maguk, hóhérmódra végrehajtsák, (Felkiáltások szélső balról: Gyalázat!) eddig is megtűrik a hadsereg kötelékében s tiszti rangját meghagyják. Én ezt oly enyhe eljárásnak tartom mely megrovásra érdemes, annál inkább, mivel tudomásom van arról, hogy azon másik egyéniség is, azon gonosztevő Rüstow, nem azért lesz elbocsátva, mert Bartha Miklóson ezen köz megbotránkozást szülő vérengző gaztettet elkövette, hanem azért, mert előbb hazudott, midőn azt mondotta, hogy ő a „magyar kutya" szót egyszer sem használta az egyéves önkéntesekkel szemben és a vizsgálat rendjén következetesen hazudott, mint egy osztrák hadi jelentés szokott. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon. Zaj jobbjelöl; Felkiáltások: Rendre!) Elnök: Bocsásson meg a képviselő ur, de ily kifejezést nem hagyhatok szó nélkül. (Helyeslés jobb/elől. Zajos ellenmondás a szélső baloldalon.) Lehetetlen, hogy ily általánosságban mondott vádat elhallgassak. (Felkiáltások a szélső baloldalról'. Csak tényt mondott!) Ugron Gábor: A mit a hadi jelentésről mondtam, az tény. Különben az elnök ur megjegyzését tisztelettel fogadom. Tehát én azon Ítéletet kielégítőnek nem tartom, nem tartom pedig azért, mert tudvalévő dolog, hogy ezen botrányos kihágások nem most kezdődtek; a Barthával szemben elkövetett eset nem első volt, ez csak egy lánczszem az elkövetett esetek sorozatában, csak folytatása azoknak. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És származik, t. ház, a hadseregnek az absolut korszakban adott nevelésből, midőn a hadsereget corrumpálni kellett, hogy a szabadság és alkotmány után törekvő népeket lebilincselhessék, fegyveres hatalommal leigázhassák, {Zajos helyeslés a szélső baloldalon) corrumpálni kellett, hogy minél erősebb legyen a válaszfal a polgári és katonai társadalom között és ezért oly viszszaélések engedtettek meg neki, sőt szándékosan protegáltattak, mely visszaélések csak arra valók voltak, hogy a polgári társadalommal szemben a katonai hatóságot mindig készen tartsák, gyülölségre és ellenállásra bujtogassák, azért, hogy annál inkább felhasználhatók legyenek a szabadsági törekvések elnyomó eszközéül. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Az alkotmányos aera bekövetkezett, de azok, a kik eléggé férfias és bátrak valának Magyarországban az alkotmányt kiküzdeni, nem bírtak elég előrelátással, hogy ugyanakkor, midőn a régi zsoldos hadsereget a nép hadseregévé alakították át, ugyanakkor, midőn az egyévi önkénytesek és az általános védkötelezettség folytán a nép nagyszámú újonczait a hadsereg kötelékébe bevezették és így bevezették egyfelől az intelligentiát az egyévi önkésiytesekkel, másfelől a nemzet nagyszámú fiatalságát, hogy ugyanakkor fenntartották volna maguknak azon hatalmat és befolyást ezen rosszul nevelt és begyakorolt tisztikarnak szellemére, melyet arra gyakorolni szükséges volna. Azt mondja a kérvényi bizottság indokolása, hogy illetékes helyről biztosíttatott a magyar kormány képviselője, hogy többé ilyen esetek elő ne forduljanak, hogy erre minden intézkedés megtörtént. Hiszen csak februárban történt Prágában, hogy egy Marusek nevű szobrászt egy hadnagy vagy főhadnagy egy bálterem előcsarnokában összekaszabolt; hiszen azóta történt, hogy itt Magyarországon Alberti-Irsán Lieszkovszkyt egy katonatiszt összevagdalta. Én a kérvényi bizottság ezen biztatását komolyan nem vehetem, mert ezen ítélet nem birt oly sújtó hajtással, hogy azon urak, a további rakonczátlankodástól visszariadjanak; sőt azon hang, melylyel a katonai lapok ezen ügyet tárgyalták, azon modor, a melyről tudomásom vän, a melylyel a magasabb katonai körökben erről nyilatkoztak, mind azt engedik gyanítani, hogy az ilyen eseteket a katonai körökben ugy tekintik, mint mi szoktuk tekinteni gentlemain körben, midőn üldözésbe vétetik valaki közülünk, a ki párbajt vívott, vagy abban segédkezett.