Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-373

gy 37S. országos ülés márczius 22. 1S8I ban három tökölei lakos ingatlanára árverés hirdetettet az államkincstár javára, holott a tökölei lakosok épen az államhatalomnak, a külföldi szakértők által is elitélt és kinevetett azon eltévesztett 2.000,000 s néhány százezer írtjába került, a soroksári dunaág elzáratásából keletkezett, 1876-iki árvíznek számíthatják be határuk terméketlenségét s végpusztulásra való jutásukat, mert a Duna árvize az elzárt mederbe a zárgát miatt le nem folyhatván, más utat keresett magának s a tökölei határon keresztül Csép alatt tört be a soroksári ágba s ez által a határ laposabb s tisztabuzát is megtermő részét vízzel megtöltötte annyira, hogy ott a drága földeken az 1876-ik évi árvíz óta, termés előállítására még csak gondolni sem lehet, a határ homokosabb részét pedig az árvíz kavicscsal borította be, ugy, hogy azon telek föld, a mely 1876. év előtt 8,000 frtot ért, ma árverésen 1000 frtért is alig kél el. E lakossággal tehát a józan ész kíméletet igényelne. — Hajh! de hazánkban erről gondolkozni, csakis gondolkozni lehet. Ha már ennyire jutottunk, hogy az államhatalom költséges perekkel zaklatja a szegényebb lakosokat, felettébb kivänatos, hogy egyforma mértékkel mérjen mindenkinek és igy a dolog természetéből következik megtudása annak, hogy 100 frton felül állami adóval és kincstári birtokok haszonbérével, ki mennyivel tartozik, mert csak ennek megtudása után ítélhető meg azon vasszigor, a melyet a pénzügyi közegek a szegény „tökölei" emberekkel éreztetnek. Mindezeknél fogva kérdezem: 1. Hajlandó-e a t. pénzügyminister ur a t. képviselőház asztalára egy kimutatást letenni arról, hogy az 1880. év végéig 100 forinton felül az államkincstárnak részint adóval, részint haszonbérekkel ki és mennyivel tartozik? 2. Addig is, míg a kimutatást a t. képviselőház asztalára le nem teszi, hajlandó-e a Pestmegyébe kebelezett „tökölei" lakosok ellen tényleg folyamatba tett bírói árverést felfüggeszteni s lehetővé tenni azt, hogy a magyarosodásnak indult derék „tökölei" lakosok a magyar állameszme ellen el ne keseredjenek? Csatár Zsigmond." Elnök: Közöltetni fog az interpellátió a pénzügyminister úrral. A holnap 10 órakor tartandó ülés napirendje már meg lévén állapítva az ülést bezárom. (Az ülés végződik 12 órakor.) 373. ORSZÁGOS ÜLÉS. Tárgyai 1881. évi márczius hó 22-én. Szontagh Pál (nógrádi) elnöklete alatt. Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés a beérkezett kérvényekről. Pauler Tivadar igazságtigyminister benyújtja a polgári házasságról szóló törvényjavaslatát. A kérvényi bizottság jelentése, a kérvények 51. sorjegyzékéről. Madarász Jenő kérdése egy korábbi kérvény ügyében. Az interpellátióskönyv felolvasása. A honvédelmi ministerium 1881. póthiteléről szóló törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása. A mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása, Verhovay Gyula és Mocsáry Géza mentelmi ügyében. Az 1880. XXXVIIÍ. törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslat harmadik felolvasása. A közlekedési tárcza 1880. évi pöthiteléről szóló törvényjavaslat harmadik felolvasása. A görög-keleti hitközségek alapítványi vagyona rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadik felolvasása. A zárszámadási bizottság az 1879. évi államkiadásokról szóló jelentésének tárgyalása. Napirend megállapítása. Bódogh Albert, Ivánka Imre és Bessenyey Ernő interpellátiója. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Pauler Tivadar, Szende Béla, Bedekovich Kálmán, gr. Szapáry Gyula, Trefort Ágoston, Ordódy Pál, br. Kemény Gábor és br. Orczy Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni; az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Baross Gábor jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett jelentkezők neveit Antal Gyula, az azok ellen jelentkezőket Molnár Aladár jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Baross Gábor jegyző (olvassa a f. márczius 21. tartott ülés jegyzökönyvét). evi