Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.
Ülésnapok - 1878-371
371. országos Ülés márczins 19. 1881. 61 Bemutatom Nagyvárad város közönségének kérvényét, melyben az állami közigazgatás közvetítése folytán az öuálló törvényhatósági joggal biró városokra háromló költségek az államkincstárból leendő megtérítésének ügyét törvénybozásilag szabályoztatni kéri; bemutatom a soproni kereskedelmi ós iparkamarának Miehl Jakab képviselő ur által beadott kérvényét, melyben a tőzsdei választott bíróságokat eddigi hatáskörükben, szervezetükben meghagyatni kéri. Mindezen kérvények ki fognak adatni a kérvényi bizottságnak tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Krajcsik Ferencz a mentelmi bizottság előadója: T. ház! A mentelmi bizottság folyó év február hó 24-ikén tartott ülésében két rendbeli ügyet vett tárgyalás alá; nevezetesen a budapesti kir. törvényszék elnökének értesítését Verhovay Gyula képviselő megkegyelmeztetése tárgyában; továbbá a beregszászi kir. törvényszék kérvényét Mocsáry Géza képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Van szerencsém a mentelmi bizottság meghagyásából ezekre vonatkozó jelentéseit tisztelettel bemutatni, kérvén a t. házat, méltóztassék ezek kinyomatását, szétosztását és a napirendre leendő kitűzését elrendelni. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetnek. Következik az indítvány- és interpellátiós könyvek felolvasása. Antal Gyula jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány- sem az interpellatiős könyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a tegnap megejtett választások eredményének kihirdetése. Baross Gábor jegyző: Van szerencsém a t. háznak bejelenteni, hogy a könyvtári bizottság egy tagjára beadatott 138 szavazat, ebből üres volt kettő, legtöbb szavazatot nyert Falk Miksa, nevezetesen 127 szavazatot, a többi egyesek köztt megoszlott. Az összeférhetlenségi bizottság egy tagjára beadatott 147 szavazat; valamennyi KaszapBertalan képviselő úrra esett. Elnök: E szerint a könyvtári bizottságba meg választatott Falk Miksa, az összeférhetlenségi bizottságba pedig Kaszap Bertalan képviselő. A házszabályok értelmében Kaszap Bertalan képviselő urnak, mint a mentelmi bizottság tagjának, le kell tenni az esküt. Beöthy Algernon jegyző (olvassa az eskümintát, Kaszap Bertalan leteszi az esküt. Éljenzés?) Elnök: Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat: A budapesti tudomány-egyetemi orvoskari épületek folytatólagos kiviteléről. Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy a jelentés felolvastassák, vagy méltóztatnak azt felolvasottnak venni? (Felolvasottnak veszszük!) Ha felolvasottnak méltóztatnak venni, megnyitom a tárgyalást. Az első szó az előadót illeti. Gr. Zichy Ágost, az állandó pénzügyi bizottság előadója : T. ház! A ministerium által beterjesztett törvényjavaslatban az üllői-uti orvostani telepen három új épületnek létesítése terveztetik és pedig a már ott jelenleg fennálló sebészeti és a második belgyógyászati koródák között egy központi épület, melyben a kor igényeinek megfelelőleg, állandó elhelyezést találnának a szemészeti kóroda, a gyógyszertani intézet, az orvoskari könyvtár és a decani hivatal, mely utóbbiban a tanárok, szigorlók és tanulók folytonosan érintkeznek és melyben nemcsak a szigorlatok hajtatnak végre, de az országos közegészségügyi tanács is tartja üléseit. Ezen kivül ugyanezen épületben bár ideiglenes, de az eddiginél mindenesetre előnyösebb elhelyezést találnak még az általános gyógy- és kórtan, törvényszéki orvostan s az élet- és kórvegytan, addig t. i., míg a kórboneztani pavillon felépíttethetik. A második épületben, mely szintén ezen telepen lenne létesítendő, az első belgyógyászati kóroda helyeztetnék el, melyben a ragályos betegeknek számára szolgáló helyiség légürrel biró kettős fal által leend az épület többi részeitől elválasztva. Harmadszor az ugyanezen telken jelenleg már létező mosó, főző és fertőztelenítő intézet teljesen kiépíttetnék. Mindezen építkezések szükséges és czélszerű voltáról meggyőződhetünk, ha figyelembe veszszük azon körülményt, hogy az orvostani intézetek jelanleg a fővárosban, eltekintve attól, hogy a második sebészeti kóroda jelenleg a Eókuskórházban van, a segédtudományok pedig nagyrészt az egyetem központi épületében adatnak elő, ez idő szerint három, részben egymástól távol fekvő csoportban ? vannak szétszórva és pedig az Eszterbáziutczában, a hatvani- és újvilág-utezai épületben és az üllői telepen; már pedig az épületek ezen szétszórtsága természetszerűleg hátrányára van ugy a tanításnak, mint a tudomány mívelésének is. A tanulók ugyanis kénytelenek levén az egymást közvetlenül követő órák egyikéről a másikra az egymástól távol eső épületekbe elmenni, ez sok időveszteséggel jár, késő érkezésre, elmaradásra nyújt alkalmat s ennek következtében majdnem lehetetlenné tétetvén a pontos megjelenés és az előadások teljes felhasználása, lankad a szorgalom és eltompul a kötelességérzet. De kárt szenved a tanárok munkássága és a különböző intézetek együttműködése is, mert az
