Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-343
343. országos ülés febm.lr 1. 18S1. 49 törvény indokolása indít arra, hogy ragaszkodjam az általam elfoglalt állásponthoz. A t. előadó ur a régi csődtörvényre is hivatkozik. A régi csődeljárás nem igen volt egyforma a bíróságoknál: gyakran elrendeltetett hivatalból a czégtársra is a csőd, de sok esetben nem és ilyen esetekben a magánszemély ellen csakugyan lehetett végrehajtást vezetni. Rendesen azonban, sőt általában elrendeltetett a csőd a czégtárs magánvagvonára is. Ha ez oly nagyon káros intézmény volt, csodálkozom, hogy a régi csőd, mely ellen annyi volt a jogos panasz, e tekintetben mégis soha meg nem támadíatótt és miután ez nem történt, ebből következik, hogy az eddigi csőd is igazolta helyességét annak, hogy a csőd mindig hivatalból a czégtársra is kiterjesztessék. Történt hivatkozás a kereskedelmi törvényre is, 97. §-ära különösen, mely szerint a társaság hitelezői csőd esetében, első sorban a társaság vagyonából nyernek kielégítést. Ezen részéből a szakasznak és még a többi részéből azon" következtetést vonja az igazságügyi bizottság, hogy a kereskedelmi törvény azon elvből indul ki, hogy a czégtárs hivatalból a csődbe bele ne vonassék, ha a czég csődöt mondott. Ezen §-ból ezt következtetni egyáltalában nem tudom, valamint ezen szakasz tulajdonképen csak anyagi intézkedéseket tartalmaz, általában meghatározván a czégtárs felelősségé* a czég adósságaért. De ezzel egészen összeegyeztethető a módosítvány által elfoglalt álláspont: mert ha felelősek csakugyan a czégtársak magánvagyonukkal a czég hitelezőinek, akkor a csődeljárásban szabályozható, hogy micsoda sorrendben, vagy osztályozás szerint fog a czégtárs magánvagyona a czéghitelezők javára fordíttatni. En ennélfogva, ragaszkodva a módosítványhoz, bátorkodom a t. házat kérni, hogy azt elfogadni méltóztassék, a módosítványt szükség esetére újból beterjesztem. Azonban minthogy ezen szakasz összefüggésben van a 212. és 214. §-al, nehogy az igazságügyi bizottsághoz kellessen megint ezen szakaszokat visszautasítani: bátorkodom ezen két szakasznak módosítását szintén indítványozni, megfelelően a 210. §-nak. Kérem a t. házat, méltóztassék módosítványomat elfogadni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Fel fognak olvastatni a módosítványok. Molnár Aladár jegyző (olvassa) : Módosítvány a 210. §-boz: „A közkereseti és betéti társaság ellen elrendelt csőd esetében, egyúttal a társulat összes tagjainak belvagyonára is csőd nyitandó." Módosítvány a 212. §-hoz: „Az első bekezdés első és második sora ezen szóig: „követeléseiket" kihagyandó s helvétté a következő KÉPVH. NAPLÓ 1878—8ll XVII. KÖTET. sorok teendők: A társaság hitelezői követeléseiket az egyes tagok csődtömegei ellen a teljes összegben érvényesíthetik, a mennyiben követeléseik a társasági csődben valódiaknak ismertetnek el." Módosítvány a 214. §-hoz. „Az első bekezdés két első sora megtartásával, a két utolsó sor helyett a következő szók aj állítatnak: a hirdetményben kiteendő, hogy a tárgyalások mind a társaságnak, mind az egyes tagoknak magánvagyonaira külön vezettetnek." Unger Alajos: T. képviselőház! Bocsánatot kérek, én nemcsak azért, mert eredetileg én adtam be a 210. §-hoz való módosítványt, hanem meggyőződésem egész erejével ajánlom a t. képviselőháznak ezen szakasz elfogadását úgy, a mint én a módosítványt beterjesztettem, mert a veszély kikerülhetetlen azon esetben, ha kimondatik, hogy a kereskedelmi törvényben a societásokra nézve megszabott solidaritás nem terjed ki a beltagok magán vagyonára is, oly értelemben, hogy a társaság csődbe jutása esetén, a beltagok ellen is esőd nyitandó. Ha ez ki nem mondatik, akkor a kereskedelmi törvényben kimondott solidaritása a társasági tagoknak teljesen illusoriussá válik és ki vannak téve a társasági hitelezők annak, hogy ha a társaság ellen csőd nyittatik, a beltagok magánhitelezői túlszárnyalják őket és teljesen kimerítvén a beltag magán vagyonát, igen természetes, hogy a társasági hitelező azt a felesleget, a mi a társasági tömegből ki nem kerül, hiába fogná keresni. T. híz! Az mondatik, hogy a kereskedelmi törvény nyel volna ellenkezésben ez a szakasz. A kereskedelmi törvény a társaság alakításánál kimondja;, hogy ha valamely közkereseti társaság keletkezik, korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett kell azt folytatni. Egy további szakasz, mely a társaság jogviszonyait harmadik személyek irányában szabályozza, t. i. a 88. §. azt mondja, hogy a közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek. Én az egyetemleges felelősséget úgy értem, hogy a hitelező válogathat úgy a személyekben, valamint a személyeknek vagyonában. Ez az egyetemleges kötelezettség fogalma. Ennek elienében azt mondja a javaslat indokolása, hogy a kereskedelmi törvénynek egy §-a sem követeli, hogy ha egy társasági tag csődbe jut, hogy akkor annak magán vagyona is a csődbe vonassék s ennek igazolásául a kereskedelmi törvény 97-ik szakaszára történik hivatkozás. Ez azon §., melyre a múltkor t. barátom, Teleszky István is hivatkozott. Én is arra hivatkozom. Ez a §. nem szünteti meg az egyetemlegességet, 7
