Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-342

34 * *42. országos ülé fi j*nnár 31. 18SI. Vécsey Tamás előadó (oh-assa a kérvényi bizottságnak a 4—14. f. szám alatti kérvényekre --éé••-~^-^ád~,.$QPjegyzék, 1—-2. J. szám alatti kérvényre vonatkozó véleményeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a S. sz. alatti kérvény tartalmát: Maros-Tordamegye a sajtótörvény módosítását kéri). A sajtótörvény és eljárás szabályozásának előkészítésével leendő megfontolás czéljából áttétetik az igazságügyi ministerhez. Ugron Gábor: T. ház! A tényállás a következő: Maros-Tordamegye egy rendkívüli közgyűlésében a nélkül, hogy a tárgysorozatba felvéve lett volna, hozott egy határozatot, a melynek következtében kérvényt küldött a képviselőházhoz, a melyre alkalmat, az szolgálhatott, hogy a Kolozsvárt megjelenő egyik napilap, az „Ellenzék", Tolvaj Ferencz szolgabíró úrról deczember 5dci számában azt irja: „a vajdaszeutviányi szolgabíró új börtönrendszert talált fel. Mivel neki börtönhelyisége nincs, tehát levetkőzteti a letartóztatottakat, ruhájukat az irodába viteti; elzárja s mindaddig nem szolgáltatja ki, mig a letartóztatás ideje le nem jár, tehát a jelen téli sanyarú időben nem távozhatik." Erre a nevezett szolgabíró c közleményért az „Ellenzék" szerkesztőjét támadta meg, a ki az elégtételadást megígérte, mondván, hogy bármely elégtételt kivan, olyat fog nyújtani, a mely elégtétellel a szolgabíró élt is, az „Ellenzék" decz. 22. számában egy rendkívül goromba támadást intézve Pál Mihály ügyvéd, mint a közlemény beküldője ellen. De nem eddig áll a dolog. Ugyanezen lapnak január 11-ki számában megjelent egy közlemény, a melyben előadja Trencsényi Lajos és két tanú előtt ad ki bizonyítványt, hogy minden, a mit az „Ellenzék" felhozott, vele megtörtént. A szolgabíró őt levetkőztette és letartóztatása idejéig egy paraszt ember házánál fogra tartotta. Ezzel sem végződött be az ügy, hanem ezen nyilatkozatra maga a szolgabíró válaszolt és válaszolt pedig ezen év január 19-ki számában a következőképen (olvassa): „Elismerem, hogy az „Ellenzék" múlt évi 56. számában ellenem emelt rágalmat egy ügyvédi firma alatt ki kellett hogy adja a szerkesztő ur. Elismerem, hogy azon rágalomra, a méltatlan megbántás érzetében ingerülten feleltem. Elismerem, hogy a szerkesztő ur első fe^jajdulásomra irányomban loyalisan járt el." Mi tett ezzel szemben Maros-Tordamegye ? A helyett, hogy a szolgabíró egyszerű felszólalásával szemben az ügyállás kiderítésére és tisztába hozatalára megtette volna a szükséges intézkedéseket, egyenesen felirt ide a házhoz, arra kérvén a házat, hogy a sajtótörvény akképen módosittassék, hogy a szerkesztők tartozzanak , előbb végére járni, váljon igaz-e az a tény, a mit egyebet, mint a kormány iránti bizalmatlansági szavazatot. Ezt az ellenzéknek indítványoznia mindenkor jogában áll és ily kényed'kérdésnél hálás is az alkalom. De mi, kik látjuk azt, hogy a jelen esetben oly valami történt, a mit törvénynyel kell szabályozni, nem indítványozhatjuk azt, a mit Szontagh képviselő ur contemplált. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. Minthogy pedig ugy a borsodi, mint a gömöri kérvényre nézve a bizottság jelentése a ház előtt fekszik és ugyanazt kétszer ugyanazon ülésben kimondani, tán a ház méltóságával is ellenkezik, bátorkodom proponálni, hogy a javaslatot oly formulázásban méltóztassék elfogadni, hogy a borsodi kérvény is elintézve legyen. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nem kívánok a dologhoz egyébként szólni; csak megjegyezni kívánom, hogy igenis ezen esetben is, hog> azon szóval éljek, semmítőszéki minőségben járt el a belügyminister. A borsodi esetben megsemmisítette a határozatot és újabb eljárásra utasította a bizottságot. A jelen esetre vonatkozó határozatban azon szó — most néztem meg az actákat — nincs ugyan benne, hogy rendeljen új eljárást, de semmi egyéb nem foglaltatik benne, mint az, hogy az eddigi eljárás mint törvénybe ütköző feloldatik. Tehát ismétlem, hogy mindezen esetekben a belügyminister nem szokott, mint negyedik fórum, ítélni, hanem az egyenesen törvénybe ütköző eljárást szokta megsemmisíteni. Különben hozzájárulok ahhoz, a mit a bizottsági előadó ur javasolt. (Helyeslés jobb jelöl.) Elnök: A tanácskozás be levén fejezve, következik a szavazás. Méltóztatott Borsod- és Gömörmegye kérvényeinek együttes tárgyalását elrendelni. Az előadó ur azt indítványozza, hogy a szavazás ne kétezerre történjék, hanem egyszerre döntessék el. Az első kérdés tehát az lesz, elfogadj ház a bizottság véleményét; a második kérdés pedig az lesz, elfogadja-e a ház gömöri Szontagh Pál képviselő ur roódo- sítványát. Méltóztassanak meghallgatni a véleményt és a módosítványt. Baross Gábor jegyző (olvassa a véleményt és módosítványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság véleményét elfogadni; igen, nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Kérem most azon képviselő urakat, a kik gömöri Szontagh Pál képviselő ur módosítványát elfogadják, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el.