Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-367
ggcj S67. orizágos ttléí máreziu* 14. 1881. Ha nincs joga azt az embert az első őrszobába vinni, hol a rendőr elmondhassa: uram, behoztam ezen előttem ismeretlen embert, mert csak ketten láttuk azt, a mi itt és itt történt, hogy előadja azt, a mi történt, ha — mondom — ehhez nincs joga a rendőrnek, számtalan esetben felderítetlenül marad sok oly dolog, a minek felderítése a vagyon- és személybiztonságnak érdekében áll. Ez czélja e szakasznak és ez azért szükséges, mert a rendőr sem ismerhet minden embert és mert némely ember az egyes félreeső utczákban éjjel történt kihágásokról már csak azért sem szeret tanúskodni, hogy ne tudják, hogy ő is azoknak közelében járt, számtalan esetben hamis nevet fognak az illetők mondani és igy elvétetik a kihágások bizonyításának lehetősége. Miután a szakasznak ez a czélja, kérem a t. házat, miszerint azt, mint oly eszközt, a melyre a rendőrségnek a személy- és vagyonbiztonság körüli fontos teendőinél elkerülhetetlenül szüksége van, elfogadni méltóztassék. Pázmándy Dénes: A 15. §-ban foglalt intézkedésre nézetem szerint minden jól berendezett rendőrségnek szüksége van és én Szederkényi képviselő urnak Londonra való hivatkozásával szemben, hivatkozom éppen az angol praxisra, mely szerint nemcsak mindenki köteles a rendőrt felszólítására az őrtanyára követni, hanem mindenki köteles a rendőrnek tettleges támogatást nyújtani valakinek letartóztatásánál. Ha pedig valaki ott a rendőrséget nem támogatja, az öt sillinggel mcgbirságoltatik. Nézetem szerint az, hogy nincsen specializálva, hogy mely esetekben tartozzék valaki a rendőrt követni, a lakosság érdekében van, mert ezzel eleje vétetik annak a feltevésnek, mintha a rendőr által bekísért okvetlenül bűnrészes vagy tettes lenne. Szilágyi Dezső: Én röviden és csak azért kivánok e szakaszhoz szólani, hogy szavazatomat indokoljam. Ott, hol rendőrség van, nem lehet a rendőried azon jogot megvonni és az e jognak megfelelő kötelességet nem statuálni, hogy a törvény által meghatározott esetekben és feltételek mellett valakit letartóztathasson és hogy e letartóztatásnak mindenki engedelmeskedni tartozzék. Ezt meg nem állapítani annyit tenne, mint az intézményt leglényegesebb alapjától megfosztani. Már most tartozom legalább magam előtt azzal, hogy megmondjam, miért szavazom meg e szakaszt. Megszavazom, nem mintha azon félelmet, a mely felmerült a tekintetben, hogy a rendőrség e jogával visszaélhet, gyakorlatinak nem tartanám, mert ez lehetséges; azonban ennek orvoslása nem az, hogy a rendőrségnek általános jogosítványát megtagadjuk, vagy azon általánosságot magában foglaló alakból kivetkőztessük, hanem orvossága egészen másból ál'. AH először a büntető törvénykönyvből, a mely a jogosítatlan személyletartóztatást büncselekvénynyé minősíti és ez ép ugy áll a rendőrre, mint bármely más közhivatalnokra, ha szabályellenesen jár el. Másodszor leli abban, a mi, megengedem, törvényeinkben nagyon hiányos, — a mit czéloztak is és a miről igen czélszerű lenne ezen törvényben intézkedni: bizonyos szabatosabb eljárási szabályokban. Tehát legyen meggyőződve, a t. túlsó oldal, hogy mindazon indítványhoz, a mely a maga helyén ezen törvény keretében a biztosítékokat szaporítja, épen avval a készséggel fogok hozzájárulni, de másrészről abból, hogy e törvény hiányos, — ha van mégis a büntetőtörvénykönyvben meglehetősen körülirt felelősség a rendőrségre vonatkozólag — nem következtethetem azt, hogy természetes jogosítványát megtagadjam. Ebben az értelemben és ezen feltétel alatt én a bekisérésre vonatkozó szakaszt megszavazom. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. A 15. §-hoz két módosítás adatott be, Thaly és Madarász képviselő urak részéről. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a 15. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? Thaly képviselő ur módosításában az utolsó pontban más szövegezést ajánlván, ha a bizottsági szövegezés elfogadtatik, Thaly képviselő ur módosítása elesik, ez esetben természetesen Madarász képviselő ur módosítása is elesik. Baross Gábor jegyző' (olvassa a Thaly Kálmán és Aladár áss József által beadott módosításokat). Elnök: Elfogadja-e a t. ház a Í5. §-t a bizottság szövegezése szerint? (El!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta és igy mindkét módosítás elesett, T, ház! A legközelebbi ülésre vonatkozólag számos képviselő ur aaon óhajt fejezte ki előttem, hogy holnap ülés ne tartassák. Körülbelül 40-re megy azon képviselő urak száma, kik hivatalos megbízás folytán az országos honvédgyülésben kivannak megjelenni. Ezt kötelességemnek tar:ottam a t. háznak bejelentéin; méltóztassék bölcsessége szerint határozni. (Általános helyeslés. Felkiállások: Tartsunk délután ülést !) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én részemről ezt a kívánságot, mert utoljára is a háznak sok tagja lesz ott elfoglalva, méltányosnak tartom; de ha már annak a ház engedni méltóztatik, méltóztassék egészen engedni és nem délutáni ülést kitűzni, hanem méltóztassék a legközelebbi ülést szerdára határozni. (Helyeslés.) Elnök: Ha ezt méltóztatik elfogadni, a legközelebbi ülés szerdán d. e. 10 órakor fog tartatni, melynek tárgya lesz a ma félbeszakadt tárgyalás folytatása. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 5 perczkor.)
