Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-367

384 S67. országos il*» maratni 14. 188Í. jegyzem meg, hogy ez a felosztás ezen törvény szerint helytelen, mert e szerint még büntető feladata is van a rendőrségnek. Hanem ez a 10. szakasz voltaképen csak a figyelésről és megelőzésről szók de a büntetésre és megtorlásra nem vonatkozik. Már most, a mint t. barátom Szilágyi Dezső kifejtette, ha valamely üzlet folytatását megszünteti a rendőrség, rögtön intézkedni kell, hogy az a megszüntetés helyes-e, tehát fenntartandó, vagy nem helyes, tehát megszüntetendő. De ha mi a törvényben nem adunk a közönségnek felvilágosítást s a bíróságnak, vagy illetékes hatóságnak utasítást, hogy neki eljárását rögtön meg kell kezdenie és haladéktalanul befejeznie: akkor a közönség olyan kérdésekben, a melyek egyes egyéneknek, sőt egész családoknak egész vagyonát, mert egész üzletét köz lről érdeklik, a rendőrség hatalmának, sőt mondhatom egyes visszaélések esetében, hatalmaskodásának minden ellenőrzés nélkül ki lesz téve. Azért én azt a gondolatot, azt az ideát, a melyet a t. belügyminister ur azzal formula? ott, hogy „további intézkedés végett", elfogadom, de szükségesnek tartanám hozzátenni: „haladéktalan* intézkedés végett; Annak a bíróságnak idncs joga huszonnégy óráig is várakozni, hanem kötelessége haladéktalanul intézkedni a kérdésben és miután rendőri biróságunk nincs, miután nekünk némi garantiáról a közönség érdekében mégis kellene gondoskoskodnunk addig is, mig a rendőri bíróság ideje valamikor elkövetkeznék, addig is nem ártunk vele, de nagyon használunk mind az intézménynek, mind a közönség érdekének, ha gondoskodunk valami kis garantiáról ez irányban, a mit hangsúlyozni bátorkodom. Azért én mindezen indokok megfontolására és esetleg ezek értelmében egy új szöveg készítésére, azon indokokból is, a melyet a belügyminister ur javasolt, hozzájárulok Thaly Kálmán barátom azon indítványához, hogy ez a szakasz újiibb szövegezés végett a bizottsághoz visszautasittassék. (Helyeslés a szélsőbalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Csak agy szót kívánok még szólani és ez az, hogy az igen t. képviselő urak nem rég, a 7. § nál maguk hangsúlyozták azt és én is megadtam magamat azon argumentumnak, hogy ezen törvényben csak arról beszéljünk, a mi a rendőrség kötelessége s ne akarjunk utasítani municipiumot és mást. Ha ezen elv helyes, akkor nem volna helyes hatóságokat, vagy bíróságokat utasítani akarni, hanem csak azt kell megmondani, a mi a rendőrség kötelessége, hogy azonnal jelentse be. Ez az egyik, a mit meg kívántam jegyezni (Halljuk !) s hogy ennélfogva nem tartom e miatt szükségesnek a szakaszt visszautasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik, a mit meg kívánok jegyezni, hogy | bővebben megfontolva a kérdést, én hajlandó vagyok Szilágyi képviselő urnak azon kívánságára ráállani, (Halljuk!) hosry a „bíróság" szó innen kimaradjon. (Halljuk!) Es pedig igen egyszerű oknál fogva, (Halljuk!) azon egy szerű oknál fogva, mert a büntető codex 174. §-a megmondja, hogy a hatóság elnevezés alatt a közigazgatási-, biró és katonai hatóságok értetnek. Kimaradhat tehát a bíróság, mert a hatóságban benne foglaltatik. Ha a bírói lesz illetékes, a szó kihagyása esetében is oda lehet majd fordulni. Szilágyi Dezső: Szavaim értelmének ma gyarázása végett. . . (Zaj a jobboldalon.) Én azt tartom, t. ház, hogy ha szavaim értelmének magyarázata végett szólalok fel, legalább addig, mig nem mondtam, miképen akakom értelmeztetni szavaimat, nincs ok kifogást tenni. (Ugy van! a baloldalon.) Es a végett, hogy talán tévútra ne vezessem a t. belügyminister urat, meg kell mondanom, hogy midőn én a bíróság kihagyását kértem, nem abból az okból kértem, nem azt értettem alatta, mert a hatóság alatt ez ugy is értetik, hanem azért, mert e bíróság nem neveztetett meg a t. ministerium részéről s mert én azt hiszem, hogy bíróságnak törvényeink szerint közigazgatási, rendőri hatóság által tett tilalom és zárok feletti végleges határozási joga csak azon esetben van, ha egyszersmind büntető bíráskodással is bir és kihágások felett is itél; kihágás! eseteken kivül nincs neki joga intézkedni egy törvény szerint sem. És most engedje meg a t. belügyminister ur, megjegyeznem, hogy igaz ugyan, hogy a büntető törvénykönyv a hatóság szót ugy értelmezi, a mint ő mondja. De azt azután minden criminaJista tudja és hivatkozom magára Pauler Tivadar t. igazságügyminister úrra, hogy a büntető törvénykönyvnek a hatóság szóra vonatkozó azon defmitiója, a melyre a t. belügyminister ur hivatkozott, csakis magára a büntető törvénykönyvre és az abban foglalt kifejezések értelmére vonatkozik; de másutt, a büntető törvénykönyvön kivül előforduló kifejezésekre ezen magyarázat ki nem terjed. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, felteszem a kérdést a szavazásra. (Halljuk!) A 10. §-hoz egy indítvány adatott be. Ez az indítvány a Thaly képviselő uré, a ki e szakaszt a „bizonyos tárgyak" kifejezésnek tüzetesebb körülírása végett a bizottsághoz kívánja visszautasittatni. Azt hiszem tehát, az első kérdésnek annak kellene lenni: kivánja-e a ház Thaly Kálmán képviselő ur indítványa értelmében a szakaszt a bizottsághoz visszautasítani, igen, vagy nem? Azután, ha az nem fogadtatik el, következik: hogy elfogadja-e a szakaszt ugy, a mint szövegezve van, igen, vagy nem ? (Helyeslés) Kérdem tehát a t. házat, kivánja-e ezen szakaszt