Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-365
365, országos Rlé; márczius 11. 1881. 345 Kálmánt tárgyalta, ez pedig napirenden nincs. (Átalános derültség.) Hanem két szempontból helyre kell igazitanom szavaimat. (Halljuk!) Az egyik az, mintha én azt mondottam volna, hogy rövid időn be fog a javaslat terjesztetni. Sajnálom, hogy kénytelen vagyok rectificálni, de a jövő hivatkozások miatt is kell tennem. Sajnálom annyival inkább, mert ha a rövid időt a képviselő ur 8 évre értette, a mit mondandó vagyok, talán 16-ra fogja magyarázni, — de én azt mondottam: hogy nem lehetvén a rendőri bíróságot helyesen véglegesen szervezni addig, mig a bűnügyi perrendtartás el nem készül, helyesebbnek tartom azon, remélhetőleg nem nagyon hosszú időt bevárni, mig az elkészül és addig nem teremteni újabb provisoriumot, hanem a 80-iki törvény rendelkezését tartani érvényben. Ez az egyik, a mit rectificálni kívántam. Hogy szóról szóra ezt mondottam-e, azért nem felelek, de hogy ez volt az értelme, arról jótállok. A másik, a mi rectificálándó, az, mintha én azzal ajánlottam volna a törvényjavaslatot elfogadásra, mert nem lesz a helyzet rosszabb, mint eddig volt. I- z ismét nem áll, mert épen az itt annyiszor hangsúlyozott személyes szabadság és ezzel kapcsolatos szempontokból ajánlottam, hogy fogadja el a ház a javaslatot, mert ha nem is lesz meg benne minden, a mit talán némelyek óhajtanak és részben én Is óhajtok, épen azon szempontokból, tetemesen jobb lesz a helyzet, mint eddig volt. Ebben helyreigazítva szavaimat és egy szót sem szólva arról, a mit rólam a képviselő ur mondott, azt a t. ház, sőt a t. túloldal komoly megfontolására bizom, hogy helyes-e valakinek bármikor és kivált egy zárbeszéd keretében a háznak egy másik pártját azzal vádolni, hogy azt sem tudja, miről van szó, csak szavaz. (Közbeszólás a szélső baloldalról: De ha ugy van!) Móricz Pál: A házszabályok értelmében kérdést vagyok bátor intézni a t. házhoz. (Mozgás) A t. képviselő ur ugy nyilatkozott, hogy mélyebben egy párt nem sülyedhetett, mint e párt. (Felkiáltások a szélső balfdöl: Nem azt mondta!) Megengedi-e a t. ház, hogy mint a pártnak egyes tagja, e tekintetben személyes kérdésben felszólaljak? Ha megengedi a t. ház, szólani fogok, ha nem engedi meg, hallgatok. (Halljuk! Halljuk!) Eötvös Károly: Bocsánatot kérek, t. ház, személyes kérdésben és félreértett szavaim helyreigazítására kérek szót. (Halljuk!) Nem hiszem,, hogy roszul emlékezem az általam mondott szavakra. Én ezt mondtam: „midőn az egész pártból talán sokan azt sem tudják, hogy mire szavaznak és mégis három nap eltelhet a nélkül, KÉPVH.líAPLÓ 1878—81. XVII. KÖTET. hogy valaki felszólaljon; én ismétlem, azt hisiem, hogy ennél talán a parlamentarismns intézménye mélyebben nem sülyedhet. (Felkiáltások jobbfelöl : Hiszen ez mindegy!) Elnök: Móricz Pál képviselő ur azon kérdést intézte a házhoz, hogy vájjon azon incidens alkalmából, a mely Eötvös képviselő ur beszédében az egész párt elleni nyilatkozatban volt, személyes kérdésben szólhat-e. E tekintetben, t. ház, én azon nézetben vagyok, hogy személyes kérdést csak akkor lehet valakinek itt a házban felvetni, ha egyéniségére nézve támadtatott meg. Ha pedig a t. képviselő ur ebben a kérdésben kivan szólani, akkor a házszabályokra hivatkozva szólhat csupán, melynek 150. §-a megmondja azt, hogy mikor és miként kell az elnöknek megszólítani valakit nyilatkozata tekintetéből. E tekintetből lehetne a dologhoz szólani, de személyes kérdésben, minthogy egyénileg nem volt megtámadva a képviselő ur, nem nyilatkozhatik. (Helyeslés) Móricz Pál: (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nincs joga szólni!) Bocsánatot kérek, csak a kérdéshez kivánok szólani. Mikor a t. képviselő ur rectificálta szavait, akkor is az mondta, hogy nem ismerjük sokan a dolgot és ugy csak vaktában szavazunk. Ha igy áll, a mint rectifikálta, akkor is kivánok szólani, ha azonban a ház nem engedi meg, akkor elhallgatok. (Mozgás.) Irányi Dániel: (Halljuk! Halljuk!) T.ház! Miután azon magyarázattal, melyet a t. elnök ur a házszabályoknak adott részemről egyet nem értek, nehogy ebből jövőre következtetés vona*sék, engedelmet kérek a t. háztól, hogy eltérő nézetemet egy pár szóval előadjam. (Halljuk! Halljuk!) Én azt gondolom, hogy valamint egyes embernek, ugy az egész pártoknak a maguk becsületére féltékenyeknek ke 1 ! lenni, ez nem csak joguk, de kötelességüknek is kell lenni. (Helyeslés.) Én ennél fogva, hogy ha oly eset adja magát elő, •— nem szólok most arról, hogy t. barátom Eötvös megsértette-e a többséget — de feltéve, hogy oly eset adja elő magát, hogy egyik vagy másik képviselő valamely pártot megbánt, nem oszthatom azon nézetet, hogy az ellen a párt egyes tagjainak a házszabályok értelmében többé nincs joga felszólald, sőt azt hiszem, hogy ilyen esetben mindenkinek joga van a párt becsülete érdekében felszólalni. (Helyeslés.) Elnök: Bocsánatot kérek, de a képviselő ur nem méltóztatott engem érteni. Én azt nem mondottam, hogy nincs joga felszólalni bárkinek a párt tagjai közöl hasonló esetekben, de azt mondottam, (Hulljuk! Halljuk! Zaj!) hogy a 44
