Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-365

365. országos ülés márczins 11. 18S1. 325 Ezen eredeti törvényjavaslat átolvasása juttatta eszembe ezt, az hozott azon meggyőződésre, hogy a mit azon életiró Guizotra mondott, alkalmasan talál a ministerelnök úrra is. Ezen okoknál fogva én, t. ház, a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. {Helyeslés a szélső balfelöl,) Szilágyi Dezső: T. ház! A fennforgó törvényjavaslat két szempontból veendő a ház által birálat alá: Vagy ugy tekintjük ezen törvényjavaslatot, mint a kormány politikájának egy lánczszemét, melyet a közigazgatási reform létesítésében a kormány követni akar; vagy tekinteni kell ezen törvényjavaslatot azon második szempontból, mint valósítását a törvénybe beirt azon kötelességnek, mely szerint a főváros területén az államrendőrség szervezete és hatásköre külön törvény által állapítandó meg. A mi az elsőt illeti, arra nézve igénytelen itélelemet röviden kifejezhetem, mert egy más alkalommal, midőn a kormánynak a csendőrségről szóló javaslatát tárgyaltuk, volt alkalmam nekem és ezen oldalnak kifejteni a kormány politikája felett ítéletét; alkalmunk volt kimondani azt, hogy mi egyetértünk a kormánnyal abban, hogy a rendőrségnek Magyarországon egy erősebb, hatályosabb, fegyelmezettebb és feladatainak teljesítésére alkalmasabb szervezetet akarunk adni. De kifejtettük még azon meggyőződésünket, hogy helyes törvényhozási politikának csak azt tarthatjuk és csak azt támogathatjuk, mely egyrészről, midőn a rendőri szervezetet és hatalmat hatályosságában neveli, kapcsolatosan és ezzel együtt megteremti a rendőri szervezet helyes és törvényes működésének nélkülözhetlen feltételeit; s azért mi már akkor kifejeztük azt, mikor semmi egyébről nem volt szó, mint a polgári hatóságok fegyveres erejének szervezéséről, hogy mi elválhatlan kapcsolatban levőnek tartjuk ezzel a személyes szabadság azon biztosítékának megalkotását, a mely kell, hogy a csendőrség működésnek feltétele és korlátja legyen és ezzel válhatlan kapcsolatban megalkotandónak tartottunk egy oly felelősségi rendszert, különösen a polgári szabadságra biztosítékot nyújtó forumokat a csendőrség számára, a mely azt hatályosan kötelességeinek korlátai köztt tartja és az állampolgároknak biztosítékot nyújtson. Ugyanezen két feltételt kell e törvényjavaslattal szemben is felállítani. De ezen túl kell még mennünk, miután e törvényjavaslatban nem pusztán a rendőrség fegyveres erejének szervezése foglaltatik, hanem egy sokkal messzebb menő reform, t. i. a rendőri hatalom gyakorlásának határai, formái és feltételei. És midőn ez is foglaltatik ezen törvényjavaslatban, ama kapcsolatosan elintézendő két kérdéshez, a rendőrség helyes működésének, a törvényszerinti kormányzás biztosításának szempontjából azon harmadik kiváuatot kell intéznünk, hogy ezzel kapcsolatosan, midőn a rendőri hatalom gyakorlása szabályoztatik, legalább a főváros területén alkottassanak még mindazon biztosítékok, a melyek azon functiók helyes szétválasztásában rejlenek, a mely functiókat eddig a rendőrség egyesítve gyakorolt Magyarországon mindenütt, mindenek felett tehát azon functiónak szétválosztása, a mire az 1872 : XXXVI. t.-cz. czélzott, t. i. a rendőri bíráskodásnak elkülönítése. Ha most, uraim, mint lánczszemét a közigazgatási-törvényhozási politikának tekintjük ezt a javaslatot, én nem akarom a t. kormány részéről tagadni, hogy ő igyekezett bizonyos tekintetekben ezen szempontok némelyikének eleget tenni, de határozottan kell állítanom azt, hogy sem tudtával nem birt, vagy legalább nem adta jelét, hogy birt tudtával annak, hogy ezen kérdések kapcsolatosan iníézendők el a rendőri hatalom gyakorlásával, vagy ha birt tudatával ennek, — a mit határozottan kétségbe vonni nem akarok — akkor ezen törvényjavaslat se tisztán gondolva, se tisztán keresztül vive nincs és igy feladatának és czéljának meg nem felel. (Ugy van! a haloldalon.) És, t. ház, ha a kormány valóban határozottan gyakorlatilag törekednék arra, hogy Magyarországon a jogi államot kiépítse, hogy nemcsak a személyi szabadság, hanem a törvények szerinti kormányzás, a kormány hatalma és a rendőri hatalomnak tévedései ellenében is a törvényekben fekvő korlátokat Magyarországon hatályosan biztosítsa, szóval ha a czél, a melynek fokozatos valósítására a kormány törekszik, a jogi állam volna: akkor ezt a törvényjavaslatot ugy, a mint van, ezekkel a határozatokkal be nem nyújthatta volna. S ezért ki kell jelenteni, hogy azon irány, azon általános közigazgatási politikai irány, a mely ebben a törvényjavaslatban le van fektetve, nem a mi irányunk. Mi egy nézeten vagyunk a kormánynyal arra nézve, hogy igenis helyes a rendőrség államosítása a főváros területén, de ezen államosításnak mi nemcsak egy feltételét akarjuk megvalósítani egyoldalulag. Nagyon jól tudjuk, hogy ha a rendőrségnek államosítása megkívántatik, vagy indokoltatik azzal a szemponttal, mert a rendőri hatalom pártatlan gyakorlatára egy alulról független tisztviselő kell; ha indokoltatik azzal a másik tekintettel, mert a rendőri hatalom gyakorlati közegeinek a legfőbb közegtől t. i. a belügymiuistertől való szorosabb és

# egyenes függése kívántatik: akkor mi kényteíenek vagyunk nemcsak ellenzéki állásunknál fogva, de mert a jogi államot létesíteni kívánjuk Magyarországon, rámutatni arra, hogy ezen ha-