Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-363

363 országos filés márezíns 9 1881 281 séről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző {olvassa a törvényjavaslatot) Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a most fölolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház elfogadja. Következik a napirend második tárgya: a közigazgatási bizottság 636. számú jelentése és a pénzügyi bizottságnak 634. számú jelentése a Budapest főváro^^ejniőrségről szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik "kívánni, hogy a jelentés felolvastassák? (Nem!) Tehát a jelentés felolvasottnak vétetik, az általános vitát megnyitom ; az első szó az előadó urat illeti. Péchy Jenő előadó: Tisztelt ház ! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a szőnyegen lévő törvényjavaslatot elfogadás végett ajánlani szerencsém van, kötelességemnek tartom a közigazgatási bizottság nevében felsorolni röviden azon indokokat, melyek a bizottságot a törvényjavaslat elfogadásánál, esetleg pótlásánál és módosításainál vezérelték, — kiterjeszkedve a törvényjavaslat keletkezését előidéző előzményekre is. Ma, midőn a rendészet már egy teljes irodalommal dicsekvő önálló tudományt képez, indokoltnak tartom azon fontosságot, melyet a t. ház és annak egyes pártjai e törvényjavaslatnak tulajdonítanak s melyet, hogy a közigazgatási bizottság is oszt, tanúsítja az, miszerint a beterjesztett törvényjavaslat, a bizottságnak 15 ülésében képezte beható tárgyalás tárgyát s az ma megvitatva, mérlegelve s a viszonyokhoz megkivántatólag módosítva kerül a t. ház elé. S épen e fontosságból kifolyólag meg méltóztatnak engedni, ha előadói tiszteletemmel élve, becses figyelmüket kikérni s azt néhány perezre igénybe venni bátorkodom. Mint említeni szerencsém volt, a rendészet, ma már egy külön irodalommal dicsekvő tudomány magaslatára emelkedett; nem értem itt hazánkat, hol, mint tudni méltóztatnak, mondhatni ez s a pár hóval ezelőtt hozott s a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló törvény az első, mely kizárólag a rendészetre, a rendőrségre vonatkozik; azonban ha vesszük például a mostani Németországot, hol a meglévő legrégibb rendőri codex 1515-ig, Joachim választó fejedelemnek Berlin és Köln városokra vonatkozó rendőri rendeletéig vihető vissza, ott ugy a rendőri codexek, mint az azokkal foglalkozó irodalom, ma már köteteket tesznek ki. S miután épen a rendőri Intézmény az, mely leginkább alá volt vetve a kor, a viszonyok változásából kifolyó, fokonkénti fejlődésnek, ma azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rendKÉPYH. NAPLÓ 1878 — 81, XVII. KÖTET. Őri törvényünket, a kor kívánalmainak s viszonyainknak megfelelő, külföldi rendőri törvények nyomán helyesnek elismert járt utón haladva szervezhetjük. Ha már most figyelemmel kisérjük a külföldi fővárosok rendőri intézményeit s törvényeit s azoknak fejlődési phásisaif, mint fejlődött például Németországban az említett 1515-iki legrégibb rendőri codes idejétől a jelenben is érvényben lévő berlini rendőri intézmény, ha figyelemmel kisérjük a mai modern rendőri szervezet alapját képező párisi rendőri szervezet fejlődését XIV. Lajos korától keresztül az 1789-iki forradalom időközi változtatásain egész 1856. april 14-éig, midőn Napóleon hires rendőrfőnöke Pietri, a ma is fennálló szervezetet megállapította; ha nézzük a londoni fővárosi rendőrség intézményét, mely korszakonként! fejlődés után, jelen szervezetének alapját IV. György uralkodása alatt 1829-ben nyerte; s végre ha figyelembe veszszük a hozzánk legközelebb álló s viszonyainknak leginkább megfelelő bécsi rendőri szervezetet, mint fejlődött az, az 1776-ban alapított s 1848-ig fennállott katonai szervezettel biró Wiener Polizeiwaéheból, mely később 48 után 1851-ben a teljes katonai jellegű Militärpolizeiwache-val váltatott fel, — az 1869. február 2-án kelt legfelsőbb "rendelet alapján a mai polgári rendőrintézméuynyé, lehetetlen nem azt a tanúságot vonnunk ki, hogy jogállamban, a rendőri intézménynek államinak, a kormány közvetlen hatósága alatt állónak kell lenni. Hiszen t. ház, ha némi visszapillantást teszünk az említetteknél is régibb korra, maga az elnevezés eredete rendőrség, rendészet, polizei, police, latinul politia, nem más, mint kormányzat s mindezeknek eredete, a görög „-raXima" fogalom alatt, az általános államkormányzási elv értetik, bár az ókorban az államkormányzatnak elkülönzött ágát a rendészet nem képezte, jóllehet a rendőri tudomáuynyal foglalkozó tudósok állítása szerint már az egyptomiakbirtak figyelmet érdemlő rendőri törvényekkel, mindazáltal már a római államkormányzatban lehetetlen a rendészet államiságának némi homályos nyomát nem találunk, ha figyelembe vesszük a közbiztonság, rend s a polgárok jólétének és kényelmének biztosítására hivatott ismert tisztviselőket, milyenek például az éji őrökre ügyelő triumviri nocturni, később a praefectus vigilium, az élelmi biztos praefectus annonae, az aediles curules, praefectus urbi és praetori stb. voltak. A rendőri intézmény államiságának czélszerűsége mai nap már vita tárgyát sem képezi s az oly fővárosokban is, mint Brüssel, hol még a rendőrség rounicipalista, elismertetik ; sőt az ily esetekben is kell, hogy a muuicipälis rendőrség felett az államkormánynak közvetve felsőbb 36