Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-341
341. orsjságos ülés január 29. 18S1. j,g társulatba való állása által biztosíttatik, nem is az adótételek alapján kiszámított egész jövedelem, hanem csak megközelítő jövedelem is, azt méltóztatnak hinni, hogy a kincstár a maga érdekében levőnek fogja tartani, hogy a költséges apparátussal járó zárt városokat alkalmazza? Azt hiszem, itt elegendő korlát van a kormányra nézve. De másfelől nem tagadom, hogy a felhatalmazás azon alternatív része, melyet a pénzügyi bizottság indítványoz, az adózók érdekében van. T. i. azért, mert ez némileg experimentum, az élet útmutatásait és a tapasztalatokat kell figyelembe venni. Ha esetleg valamely nyilt város zárt várossá változtatik át és később magok az adózók kérik a pénzügy ministert, valamint a pénzügyminister is a kincstár érdekében levőnek tartja, hogy a zárt város ismét nyilt várossá változtassák, azt hiszem, ennek útját elzárni nem kívánatos. {Mozgás balfelöl.) De az a mód, melyet e tekintetben t. képviselőtársam ajánl, gyakorlati administrativ szempontból el sem fogadható. Mert ha ily administrativ kérdések a törvényhozásnak bejelentendők, ennek valami formát kellene találni s megvallom, ez igen nehéz. Örökösen a törvényjavaslat alakjában indítványozni, azt hiszem, nem czélszerü. Elvi intézkedéseket, elvi rendszabályokat és elvi felhatalmazásokat a kormánynak természetesen törvény alakjában kell adni. Azonban ily gyakorlati administrativ rendszabályokat, melyek alku tárgyát képezik, a kincstár és az illető érdekeltek köztt, ép ugy, mint akármely kivetés vagy átutalás, nem czélszerü törvény alakjába önteni. Ha pedig nem ezen formát adjuk, hanem az egyszerű bejelentést és tudomás vételt fogadjuk el, ily szokatlan forma szintén nem gyakorlati. Ennél fogva azt hiszem, hogy a §. megtartandó eredeti szövegében annál inkább, mert ha önkényes eljárások merülnének fel és ha alaposaknak mutatkoznának a felhozott aggodalmak, administrativ rendszabály ellenében meg van az interpellatió és a határozati javaslat joga. Egyiket, vagy másikat mindig lehet ily esetben használni és ha az aggodalmak alaposaknak bizonyulnának, a concret esetben mindig czélszerűbben lehet eljárni, mint általános intézkedést venni a törvénybe. (Helyeslés jobboldalon.) Helfy Ignácz: A §-nak nem elvi oldalához kívánok szólni, mert az el lett döntve s igy nem akarom vele az időt vesztegetni. Csakis az utolsó tételre nézve vagyok bátor kérdést intézni a t. pénzügyminister úrhoz az iránt, hogy miként értelmezi ezen pontot. Ezen utolsó tétel t. i. igy szól: „A hol pedig ama városok közül a bor- és hús-fogyasztási adó érvényben áll, ott a záxt városokra nézve érvényes beszedési módot együttesen ez utóbbi adóra is kiterjesztheti". Ez ellen, miután már el van fogadva a törvényjavaslat, nem lehet kifogásom. Természetes, hogy jogában áll a ministernek a nyilt várost zárt várossá átalakítani, kell hogy hatalma legyen arra is, hogy a beszedést együttesen gyakorolja. De kérdés, vájjon nem fog-e ez a beszedési módra, az árszabályozásra kiterjesztetni ? Méltóztatnak tudni, hogy a bor- és hus-adóra nézve most bizonyos fokozatok vannak megállapítva, ebből következnék, hogy ha a nyilt várost zárt várossá alakítják át, nemcsak a czukor, kávé és a sörre nézve történik ez, de a bor és a hus adója is tetemesen fokozódik. Ez veszedelmes volna. Annál inkább kötelességemnek tartottam ez iránt felszólalni, mert nem kerülte el figyelmemet, hogy a Pester Lloyd fordításában, mely lap pedig ily dolgok iránt jól szokott értesülve lenni, e szavak után „érvényes beszedési módot", ez volt „und Tarifsätze". Honnan jutott ehhez a Pester Lloyd, nem tudom, de mindenesetre szükségesnek tartom, hogy a pénzügyminister ur határozottan nyilatkozzék, hogy csak erre érti-e a kiterjesztést, vagy a többire is ? Králitz Béla ministeri tanácsos: Az intentió a proponált intézkedésnél nem volt más, mint hogy in ultima ratione kézben tartani azt, hogyha a czukor- és a sörfogyasztási adókat máskép biztosítani nem lehet, akkor megtörténjék az elzárás. A bor- és hus fogyasztási adókról is említés tétetett. Ezt olykép méltóztassanak felfogni, hogy ha a czukor és kávé tekintetében valamely nyilt község zárt várossá átalakittatik, akkor a borra és húsra nézve nem lehet ugyanazt nyilt községnek megtartani; de hogy a tétel megváltoztassék, az sem contemplálva, sem proponálva nem volt. A bor- és hus-fogyasztási törvény szerint csak két zárt város van; a főváros és Pozsony, melyekre nézve külön tételek vannak megállapítva. Ezektől eltérni az esetben, ha szükségednek mutatkoznék több nyilt községeket zárt városokká átalakítani, a kormány nem kivan és ezt javaslatba sem hozta és igy a Pester Lloyd combinatiója egészen téves. (Helyeslés jobbfelöl. Ráth Károly: T. ház! A minister-tanácsos ur felvilágosítására nézve nincs észrevételem, mert az előttem is tökéletesen tisztán áll, hogy ha a nyilt községek zárt városokká alakittatnak át, e rendszabályt ki kell terjeszteni egyszersmind a hus- és borfogyasztásra nézve és az alakítandó zárt városoknál, a pénzügyi kormányzat a két adónemre nézve különböző eljárást nem követhet. Azonban a t. előadó ur megjegyzésére bátor vagyok azt az észrevételt tenni, hogy bár 3*
