Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-356
ggg 356. országos ülés A t. képviselő ur természetellenes állapotnak mondja azt, ha megkívántatik az, hogy a beadványra bélyeg adassék. Szilágyi Dezső: Ezt nem mondottam! Gr, Szapáry Gyula, pénzügyminister: Azt méltóztatott mondani, hogy az alakisághoz , formához nem tartozik az, hogy bélyeg legyen rajta. Megengedem, t. ház, hogy az most természetellenes állapotnak tekintetik, hogy az állam a maga érdekében megkívánja, hogy a bélyegilletéki szabályok megtartassanak; de én nem tekintem ezt oly természetellenes állapotnak, sőt ha a t. ház tovább ment volna, mint a 10. §-ban és a váltóra és minden egyéb iratra nézve kimondotta volna azt, hogy a formasághoz megkívántatik, hogy bélyeg "legyen rajta, azt sem tekinteném természetellenes állapotnak. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy sok viszás állapot fog előállani az által, hogy a hatóság nem lesz képes megítélni sürgős-e az eset, vagy nem. De h szabályoknak ezen szigorítása behozatik, ép a magán félnek lesz sokkal inkább érdekében az, hogy bélyeg legyen rajta s maga fog arra ügyelni, hogy az ügy bélyeg hiány miatt késedelmet ne szenvedjen. Mindezen okoknál fogva én igen kérném, méltóztatnának a szakaszt ugy, a mint van, elfogadni. Elnök: T. ház! Az első kérdésem lesz, elfogadja-e a ház a 15. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? Ha ez elfogadtatik, akkor az igazságügyi bizottság javaslata elesik; ha pedig nem fogadtatik el, akkor az igazságügyi bizottság javaslata szerint e szakasz kimarad. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e 15. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint igen, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most kérem, méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) Kétes lévén a többség, a t. képviselő urak szakaszonként fognak megszámláltatni. Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik a szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak szakaszonként felállani, hogy a jegyző urak összeszámíthassák. (Megtörténik.) Most kérem, méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el, (Megtörténik.) A 15. §-t elfogadta 85, nem fogadta el 98, e szerint a szaknsz kihagyatik s ennek következtében a következő szakaszok egy gyei kisebb számot kapnak. Következik a régi 16., most 15. szakasz. Antal Gyula jegyző' (olvassa a régi 16. %-t.) február 24. 1881. Dárday Sándor előadó: E szakaszhoz egy módosítványt vagyok bátor benyújtani. A szakasz a bélyegmentességet szegénység esetére csakis közigazgatási intézkedésekre terjeszti ki, igaz, hogy a peres eljárás nem is tartozik ide, de minthogy a bírói teendők nemcsak pexesek, hanem közigazgatási teendők is lehetnek, kérem a t. házat, méltóztassék a szakasz második sorába az „igazoltatik" szó után e szavak beillesztését elfogadni „ugy a birói, mint a" és igy lesz: „ugy a birói, mint a közigazgatási intézkedés stb." (Helyeslés.) Elnök : A 16. §-ra nézve az előadó ur egy módosítványt hoz javaslatba, t. i. hogy az ereden szöveg második sorába e szavak után: „igazoltatik" e szavak tétessenek be: „ugy a birói, mint a" . . . Kérdem a t. házat, elfogadja-e az előadó ur által javaslatba hozott beszúrást? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 17. s %-t.) Dárday Sándor előadó: Az előbbi szavazás következménye az, hogy e szakasz utolsó bekezdésének el kell hagyatnia, úgyszintén az első sorban a 15-ik szakaszra való hivatkozás most kihagyandó. Kérem ezen módosításom elfogadását. Elnök: Méltóztatnak a 17. §-t az előadó ur indítványa szerint az utolsó bekezdés s az első sorban a 15. §-ra való hivatkozás kihagyásával elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 18. §-«). Krajcsik Ferencz: T. ház! Az eredetileg 18, most 17-ik §. a peres beadványok és mellékleteik után járó bélyegilleték lerovásának egy, az eddigi törvényes gyakorlattól eltérő új módját hozza javaslatba. Az eddigi törvények és szabályok szerint a pertári beadványok után a bélyegtartozások ugy rovattak le, hogy a beadványok minden egyes példányára, ha több ivből állottak, minden egyes ívre külön, a mellékletekre külön s a végzésre külön illesztettek a törvény által megszabott bélyegek. E szakaszban ajánlott ujabb eljárási mód szerint ezen bélyegilleték ugyanazon mennyiségben és nagyságban a per snbstratumához képest változva, a beadvány első példányára lenne illesztendő. Tehát ha a peres beadvány két példányból és tegyük fel öt ivből és 10 mellékletből áll, az eddigi gyakorlat szerint ezen beadvány 10 darab ötven kros bélyeggel és harmincz darab 15 kros bélyeggel volt ellátva. Ezen 10 darab 50 kros és 30 darab 15 kros bélyeg a javaslat értelmében most az első példányra és ha azon el nem fér, egy hozzá csatolt új ívre volna illesztendő. Tagadhatatlan, hogy a
