Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-355

355. országos ülés február 23 1SS1. fl)0j végig ez egész törvényjavaslaton, nevezetesen a 15. §on, mely kimondja, hogy bélyegtelen, vagy bélyeg-hiányos beadványt a bíróságnak elintéznie uem szabad. Méltóztassanak ennek következmé­nyeit figyelembe venni. Valaki bead egy bizto­sítási folyamodványt és erről egy irnok lelop egy 15 kros bélyeget. A biró kezébe veszi és látja, hogy 15 kr. bélyeg hián}'zik s ennek következtében nem intézi el a beadványt. Jön a másik hitelező és elsőbbséget nyer. Ebből oly visszaélések származhatnak, melyek egyáltalában nem lennének hasznára az országnak. Az előadó ur elbeszélte, hogy ha e törvény­jaxaslat el nem fogadtatnék, igen nagy károsodást szenvednének némelyek, minthogy a scála némi­kép lejebb szállíttatik. Tehát fogadjuk el a seálát és hagyjuk a bélyegtörvény egyéb hatá­rozmányait akkorra, mikor az előadó ur szerint az előmunkálatok meg fognak tétetni arra nézve, hogy egy teljes bélyegtörvény legyen beter­jeszthető. Az igaz, hogy az igazságügyi bizottság né mely módosítványokat terjesztett elő, melyeket egész terjedelmükben elfogadok. De még sem tar­tom a törvényjavaslatot tárgyaihatónak, azért, mert az igazságügyi bizottság szöveget nem adott; és igy egyáltalában nem vagyok azon helyzetben, hogy egésznek tekintve a kettőt, a törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadhassam. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Móricz Pál: Figyelemmel hallgattam előt­tem szólott t. képviselőtársam előadását s annak különösen három tételére kívánok válaszolni. T. képviselőtársam azt említette, hogy ha ezen törvényjavaslat elfogadtatnék, a ház szen­télye sem volna biztos Magyarországon. Továbbá felemlítette, hogy nem onnan itéli meg a köte­lezettségeket, vájjon van-e bélyeg vagy nem, hanem a jogcselekményekből. S végre egyes eseteket hozott fel, melyekkel ad absurdum vitte a törvény következményeit. Azt is említette, a t. képviselő ur, hogy ha az előadó ur elő­nyösnek tartj seálát az országra nézve, fogadjuk el a seálát és hagyjuk el a törvényt. A t. képviselő' urnak e három tételére aka­rok válaszolni. Kétségtelen az, hogy nagy előnye volna az országnak, ha ugy, mint az angolok azt mondhatnók: az én házam, az én váram ; de a modern állam szükségletei úgy követelik egész Európában, (Zajos ellentmondás a szélső baloldalon) hogy az indirect adókat ne mellőzzük. Tekintse­nek Francziaországra vagy bárhová, az indirect adók mindenütt, még Amerikában is nagy szi­gorral hajtatnak be. Méltóztassék elhinni, hogy Francziaországban vagy Olaszországban nem történik az, hogy a dohányt a piaezon nyíltan KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XVII. KÖTET. árulják. A hol a dohányegyedárúság létezik, ott az én házam nem az én váram, mert ott be lehet menni a polgárok házába. így van ez mindenütt. Tessék a serházba menni, vagy szüret után a pinczékbe, minden­hová behatnak a pénzügyérek. És a midőn minden magánembernek házába bemehetnek, épen csak a spediteurök és ügyvédek irodáiba — tehát nem házába, hanem irodájába — ne mehesse­nek be, különösen akkor, ha valaki a bélyeg­csonkítást üzletszerüleg viszi és ez tudomásra jut? Autentice állíthatom azt, hogy volt eset, hogy midőn egy törvényszéki elnök egy járásbíró­ságot megvizsgált, bélyeget csak oly iratokon talált, melyek fellebbeztettek, a többiek bélyeg­telének voltak s az iktató, mert késsőbb erre hárittatott az egész, el is mozdittatott. Hát csak a becsületes emberek fizessék az adót? A fekvőségek tulajdonosainak nem áll-e érdekében az, hogy ne csak a ház és föld fizes­sen adót s az indirect adó el ne máljék? Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a jog­cselekméiryeket nem a szerint ítéli meg, van-e rajta stempli vagy sem. Mi lesz a javaslat in­tézkedéseinek következménye? Az, hogy bélyeg­telen irónián} 7 nem lesz, mert mindenki tudni fogja, hogy ha az irományra bélyeget nem tesz, az az iromány figyelembe nem fog vétetni. De ez nem is akasztja meg a perlekedést, csak egy bizonyos tekintetben szünetelni fog, mert ha valami okmásiy visszautasitíatik, azt 24 óra alatt bélveggel ellátva ismét be lehet nyújtani. Nézetem az, hogy ha azt akarjuk, hogy az indirect-adó jövedelmet hajtson, drákói szigort kell alkalmazni. Ezért én nem teszek kivételt senkivel és elfogadom ez intézkedést. A mi a t.. képviselő urnak azon propositióját illeti, hogy fogadjuk el a scála leszállítását s a többit hagy­juk el, ezt a t. képviselő ur mondhatja, de Magyarországon elengedni a bélyegjövedelem egy részét a nélkül, hogy annak kárpótlásáról gondoskodnánk, ezt észszerűleg nem ajánlhatja senki. Ezeknél fogva én a törvényjavaslatot, ugy a mint azt a pénzügyi bizottság ajánlja, elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Ha az előadó ur szólási jogá­val élni nem kivan, kérdem a t. házat, elfogadja-e a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­j gadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom