Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-355

355. országos ülés február 23 1SS1. fl)0j végig ez egész törvényjavaslaton, nevezetesen a 15. §on, mely kimondja, hogy bélyegtelen, vagy bélyeg-hiányos beadványt a bíróságnak elintéznie uem szabad. Méltóztassanak ennek következményeit figyelembe venni. Valaki bead egy biztosítási folyamodványt és erről egy irnok lelop egy 15 kros bélyeget. A biró kezébe veszi és látja, hogy 15 kr. bélyeg hián}'zik s ennek következtében nem intézi el a beadványt. Jön a másik hitelező és elsőbbséget nyer. Ebből oly visszaélések származhatnak, melyek egyáltalában nem lennének hasznára az országnak. Az előadó ur elbeszélte, hogy ha e törvényjaxaslat el nem fogadtatnék, igen nagy károsodást szenvednének némelyek, minthogy a scála némikép lejebb szállíttatik. Tehát fogadjuk el a seálát és hagyjuk a bélyegtörvény egyéb határozmányait akkorra, mikor az előadó ur szerint az előmunkálatok meg fognak tétetni arra nézve, hogy egy teljes bélyegtörvény legyen beterjeszthető. Az igaz, hogy az igazságügyi bizottság né mely módosítványokat terjesztett elő, melyeket egész terjedelmükben elfogadok. De még sem tartom a törvényjavaslatot tárgyaihatónak, azért, mert az igazságügyi bizottság szöveget nem adott; és igy egyáltalában nem vagyok azon helyzetben, hogy egésznek tekintve a kettőt, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadhassam. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Móricz Pál: Figyelemmel hallgattam előttem szólott t. képviselőtársam előadását s annak különösen három tételére kívánok válaszolni. T. képviselőtársam azt említette, hogy ha ezen törvényjavaslat elfogadtatnék, a ház szentélye sem volna biztos Magyarországon. Továbbá felemlítette, hogy nem onnan itéli meg a kötelezettségeket, vájjon van-e bélyeg vagy nem, hanem a jogcselekményekből. S végre egyes eseteket hozott fel, melyekkel ad absurdum vitte a törvény következményeit. Azt is említette, a t. képviselő ur, hogy ha az előadó ur előnyösnek tartj seálát az országra nézve, fogadjuk el a seálát és hagyjuk el a törvényt. A t. képviselő' urnak e három tételére akarok válaszolni. Kétségtelen az, hogy nagy előnye volna az országnak, ha ugy, mint az angolok azt mondhatnók: az én házam, az én váram ; de a modern állam szükségletei úgy követelik egész Európában, (Zajos ellentmondás a szélső baloldalon) hogy az indirect adókat ne mellőzzük. Tekintsenek Francziaországra vagy bárhová, az indirect adók mindenütt, még Amerikában is nagy szigorral hajtatnak be. Méltóztassék elhinni, hogy Francziaországban vagy Olaszországban nem történik az, hogy a dohányt a piaezon nyíltan KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XVII. KÖTET. árulják. A hol a dohányegyedárúság létezik, ott az én házam nem az én váram, mert ott be lehet menni a polgárok házába. így van ez mindenütt. Tessék a serházba menni, vagy szüret után a pinczékbe, mindenhová behatnak a pénzügyérek. És a midőn minden magánembernek házába bemehetnek, épen csak a spediteurök és ügyvédek irodáiba — tehát nem házába, hanem irodájába — ne mehessenek be, különösen akkor, ha valaki a bélyegcsonkítást üzletszerüleg viszi és ez tudomásra jut? Autentice állíthatom azt, hogy volt eset, hogy midőn egy törvényszéki elnök egy járásbíróságot megvizsgált, bélyeget csak oly iratokon talált, melyek fellebbeztettek, a többiek bélyegtelének voltak s az iktató, mert késsőbb erre hárittatott az egész, el is mozdittatott. Hát csak a becsületes emberek fizessék az adót? A fekvőségek tulajdonosainak nem áll-e érdekében az, hogy ne csak a ház és föld fizessen adót s az indirect adó el ne máljék? Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a jogcselekméiryeket nem a szerint ítéli meg, van-e rajta stempli vagy sem. Mi lesz a javaslat intézkedéseinek következménye? Az, hogy bélyegtelen irónián}

7 nem lesz, mert mindenki tudni fogja, hogy ha az irományra bélyeget nem tesz, az az iromány figyelembe nem fog vétetni. De ez nem is akasztja meg a perlekedést, csak egy bizonyos tekintetben szünetelni fog, mert ha valami okmásiy visszautasitíatik, azt 24 óra alatt bélveggel ellátva ismét be lehet nyújtani. Nézetem az, hogy ha azt akarjuk, hogy az indirect-adó jövedelmet hajtson, drákói szigort kell alkalmazni. Ezért én nem teszek kivételt senkivel és elfogadom ez intézkedést. A mi a t.. képviselő urnak azon propositióját illeti, hogy fogadjuk el a scála leszállítását s a többit hagyjuk el, ezt a t. képviselő ur mondhatja, de Magyarországon elengedni a bélyegjövedelem egy részét a nélkül, hogy annak kárpótlásáról gondoskodnánk, ezt észszerűleg nem ajánlhatja senki. Ezeknél fogva én a törvényjavaslatot, ugy a mint azt a pénzügyi bizottság ajánlja, elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Ha az előadó ur szólási jogával élni nem kivan, kérdem a t. házat, elfogadja-e a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfoj gadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 26