Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-355

196 355. országos ülés február 23. 18S1. módosítások vagy olyanok, melyek magából a törvény egyes intézkedéseiből önként következ­nek, vagy olyanok, -melyek bizonyos tekintet­ben javítást czéloznak. Egyetlen egy módosí­tása van a főrendiháznak, mely határozottan ellenkezik a képviselőház által elfogadott szöveg intentiójával s ez a 67. §-hoz tett azon módo­sítás, melynél fogva ezen §-ból a következő szavak: „azon arányban, melyben a követelések a csődtömegből kielégíttetnek" kibagyandók volnán fik. Midőn a t. háznak a főrendiház által tett módosításokat ezen egynek kivételével a bizott­ság nevében elfogadásra ajánlom, röviden meg­jegyzem azt, hogy a főrendiháznak a 67. §-ra tett módosítványát azért nem lehet elfogadni, mert az a törvényjavaslat rendszerével és annak a esődhitelezőkre vonatkozó intézkedéseivel hom­lokegyenest ellenkezik. A csődtörvény, t. ház, mint minden európai törvény, a személyes igé­nyekre nézve csak annyiban ismeri el a kielé­gítési jogot, a mennyiben a személyes igények a csődvagyonhoz képest kielégíthetők. Nem tesz különbséget semmiféle törvény a követelések köztt jogezím szerint, mert az, a mi a szemé­lyes igények természetévé! bír, alapuljon bármi czímen is, egyenlő mértékben tarthat igényt a kielégítésre. Ha már most az ezen kategóriába tartozó egyik fajta követelésnél az általános elv elejtetnék, ebből az következnék, hogy a tör­vény e követelést egy speciális privilégiummal akarja felruházni, vagy pedig annak teljes ki­elégítését óhajtja. Miután ez a törvényjavaslat rendszerével homlokegyenest ellenkezik, bátor vagyok a t. háznak ajánlani, hogy a főrendek által a 67. §-ra tett módosítást mellőzni, a töb­bit pedig elfogadni méltóztassék. Elnök: Ha szólásra senki sincs feljegyezve, az általános vitát bezárom. Következikí a részletes tárgyalás* Az ügy­menet gyorsítása érdekében a legczélszerűbb lesz azon sorrendet követni, a mely a főrendek által átküldött jegyzőkönyvben foglaltatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): az 5. §. második bekezdéséhez záradékul a következő záradék toldását javasolja : „követelhet és ilyen ben csak a csődhitelezők beleegyezésével ré­szesíthető." Apáthy István előadó : A főrendiház nem találta az igazsággal és méltányossággal megegyeztethetőnek azt, hogy a hitelezőktől a jog elvonassék arra nézve, hogy saját rovásukra a közadósnak esetleg tartást adhassanak. Ha a hitelezők ezt tenni akarják, a törvény intézke­dése nélkül is tehetnék. Ha tehát e módosítás elfogadtatik, a töryényen változtatás nem törté­nik és csak a hitelezők joga van világosan ki­fejezve. Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a módo­sítás elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): A 27. §-nak 1. pontjában a hivatkozás 205. §., a 24d. §-ra helyesbittetett. Elnök: Észrevétel nem tétetvén, ezen ki­igazítás elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): A 49. §. 5. pontjául a ^főrendiház az 5. §-nál eszközölt módosításnak megfelelőleg, következő szöveg fel­vételét javasolja: „5. A közadós részére meg­állapított tartási költségek. (5. §.) Apáthy István előadó: Az 5. §-ban ki­mondatott, hogy a hitelezők a közadós részére tartási költséget állapíthatnak meg, természetes, hogy ezen tartási költségnek most már behelye­zéséről kellett gondoskodni. Kz történik a fő­rendiház által javasolt módosítással, melynél fogva a 49-Ik §-hoz új pont vétetik fel. Eu tehát kérem, méltóztassék a főrendiház ezen módosítását elfogadni. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a főrendiház módosítását. (Igen!) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa): A 67. §-nál, miután az ezen §-ban részlete­zett teljesítések kielégítésére javaslatba hozott arány, az említett teljesítések természetével, — mely abban nyilatkozik, hogy csak az azok tel­jes leszámítása után fennmaradó vagyon tekint­hető a csőd megnyitása alkalmából feltétlen ren­delkezés alá bocsátható tömegnek, — ellenkezik, a íőrendiház a 67. §. 3. sorában levő ezen végszöveget: „azon arányban, melyben a követe­lések a csődtömegből kielégíttetnek" kihagyni határozta. Apáthy István előadó: Ez azon módosí­tás, t. ház, melyet én elfogadásra nem ajániot­tom. Kifejtvén épen előbb az okokat, melyek miatt ezen módosítást nem tartom elfogadhatónak. Kérem tehát annak mellőzésével az eredeti, vagyis a képviselőház által elfogadott szöveget fenn­tartani. . Elnök: T. ház! A főrendiház a 67. §-nál az utolsó mondatot kihagyatni kívánja. Az előadó ur ezt ellenzi. Méltóztatik-e a bizottság véleményét elfogadni s igy a főrendiház módosítását elvetni? Méltóztassanak azok, kik a bizottság véle­ményét elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a bizottság véleményét s igy a főrendiház módosítása nem fogadtatott el. Antal Gyula jegyző (olvassa): A 72. §. tárgyalásánál a főrendiház szük­ségesnek tartja, miként a betéti és a közkereseti társaságok tagjai, illetőleg beltagjai ellen indít­ható csődökre illetékes bíróság kijelöléséről is, a kereskedelmi törvény határozmányaihoz képest

Next

/
Oldalképek
Tartalom