Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-341

(j 341. országos ttlée január 29. 1881, mondja, a mit tegnap mondott; hanem egyre kérem: tegyék azt, a mit mi teszünk majd. Mondják meg a népnek, hogy önök mit csele­kedtek a lefolyt országgyűlés alatt, a mint el fogjuk mondani mi; és ha önök ezt cselekszik, biztosítom a t. előadó urat, hogy akkor a jövő országgyűlésen önök nem lesznek a cselekvők, akkor a JÖTŐ országgyűlésen önök nem fognak sétálgatni a Vesuv alján, gyönyörködvén az ön által idézett feliratban, hanem ott lesznek, ha nem is phisice, azon a helyen, a melynek kapu­ján fel vannak irva Hanténak ezen szavai: „lasciate ognisperanza." {Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Csak két rövid megjegyzéssel tartozom a t. pénzügyminister urnak, {Halljuk! a szélső baloldalon-) Első beszédében válaszolt nekem azon kijelentésre, a melyet a papir-rente ki­bocsátásának módozataira nézve tettem, hogy itt tetemesen károsodott az állam és azt mondtam, hogy e kár csaknem felér azon összeggel, me­lyet a t. minister nr remélhet a jelen törvény­javaslattól, ha majd törvénynyé válik. A t. mi­nister ur azt válaszolta, hogy ez milyen számí­tás; hiszen ez esetben kellene, hogy 96 árfolyamon adhatta volna el a rentét, hogy a kár ennyire emelk edhessék azon árfolyamhoz képest, amelyért eladta- Engedje meg a t. pénzügyminister ur, annyi arithmetikám nekem is van. Haéíi ki akartam volna számítani praecise, számszerint, hogy mennyire rug a kár, felvettem volna az árfolyamot, de én nem fejeztem magam ki számokban, csak annyit jeleztem, hogy az abból eredő kár felér azzal a jövedelemmel. S ezt sem ugy értettem, hogy directe az árfolyam különbözete által, mert nem­csak az bir befolyással az állam hitelére, hanem a következmények által azon visszahatás által, melyet ezen művelet többi értékpapirainkra, nevezetesen aranyjáradékunkra gyakorolt. Tud­juk, hogy utóbbi időben az folytonos emelkedés­ben volt, ha a papir-rente kedvező hatással jő a piaezra, az első benyomásra emelkedett volna az aranyjáradék s felment volna 120-ra, de mert a papirjáradék ily kedvezőtlen körülmények köztt bocsáttatott piaezra, ennek a kára feléri, ha felül nem múlja, a várt jövedelmet. A t. pénzügyminister urnak tegnapi beszé­dére, őszintén sajnálom, hogy nagyon kevéssé reflectálhatok, meglehet, hogy a ház atmosphae­rája volt az oka, alig birtuk megérteni beszédét, különösen mikor azon oldalra, a jobboldalra fordult s pedig többször fordult oda, ugy lát­szik, ott sok a capacitálni való. {Derüliség a szélső baloldalon.) Csak szakadozottan hallhattam s ennélfogva csak szakadozottan reflectálhatok beszédére. {Halljuk!) A í. pénzügyminister ur felelvén b. Seuuyey képviselő urnak, bebizonyí­totta, hogy azon programmal, a melyet felállított s azon megtakarítással, a mit más oldalról az előadó nr is bizonyított, — hogy azon megtakarí­tások mondom, a mai rendszer keretében vajmi kevésre rúgnának. Hát, t. ház, e tekintetben megvallom, teljesen egyetértek a t. pénzügy, minister úrral. Én magam is azon meggyőződés, ben vagyok, hogy ha azon teljes programm valósittatnék, a megtakarítások vajmi csekély összegre mennének/Miért? Azért, mert figyelem­mel hallgatván a képviselő urnak megtakarítási pontozatait, a legfőbbet nem láttam benne, pedig az a főpont, a hol még az ő és illetőleg az önök álláspontja szerint is lehetne megtakarításokat eszközölni: értem a közös ügyeket. {Helyeslés a szélső baloldalon) A mit a pénzügyminister ur és az előadó ur bizonyítottak, az tökéletesen igaz, de az b. Sennyey képviselő ur ellen épen úgy bizonyít, mint önök ellen, hanem bizonyít mellettünk. {Ugy van! Ugy van! a szélső bal­oldalon.) De a pénzügyminister ur azt mondja, a mint beszédében kiemelte, hogy ha mi azon meggyőződésben vagyunk, hogy a megtakarítá­sok sem segítenek az országou, miként történt az, hogy mi b. Sennyey beszédét tetszéssel ki­sértük? {Halljuk! Halljuk!) Hát megmagyará­zom. Igenis tetszett a képviselő ur felszólalása azért, mert volt bátorsága kimondani azt, a mit mi határozati javaslatunkban a ház által kívá­nunk kimondatni, t. i. hogy Magyarország mai helyzete olyan, hogy semminemű adóemelésre gondolni nem lehet, nem szabad. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez volt, a mi tetszésünket kivívta; de volt egy másik is, az, hogy láttuk, hogy van egy férfiú a házban, a ki kész levenni az óriási terhet a t. ministerelnök ur válláról, hogy ne legyen kénytelen magát többé fel­áldozni folytonosan a szegény hazáért. {Derült­ség balfelől.) Hogy van egy férfiú, ki akár he­lyes, akár nem helyes az Ő programmja, ezt a jövő mutatja meg, de a ki kijelenti, hogy kész azon közjogi alapon, melyen önök állnak, tovább vinni az administrátiót, a nélkül, hogy ezen újabb terhet róná a nemzetre. Ez olyan nyilat­kozat, melyet magyar embernek tetszés nélkül fogadni lehetetlen. {Helyeslés a szélső baloldalon.) És én hiszem is, bármennyire agyonhallgatta e nyilatkozatot a t. ministerelnök ur, hogy e nyilatkozatnak lesz nyoma, lesz következménye, mert én elhiszem, hogy vannak ott sokan, na­gyon sokan, talán mind, a kik nagyrabecsülik a t. ministerelnök urat, egyénileg magam is nagyrabecsülöm. Csanády Sándor \ r Én nem! {Derültség.) Helfy Ignácz : Én magam is Őszintén nagyrabecsülöm a t. ministerelnök urat, de re­ménylem, nem fogja zokon venni, ha kimondom, hogy azonban 3 millióra nem becsülöm. Pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom