Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-325
325. országos ölé* január 10. 1SS1. 89 szakász azon intézkedéséből, hogy lefoglalható a vagyonbukottnak végrehajtás alá vonható vagyona, azon eshetőséget következteti, hogy majdan az egyes közhivatalnokok uzsorások pressiójának lesznek kitéve s üldözésnek csődkérvényekkel csak azért, hogy a közhivatalnokok csődbe esvén, a fizetés azon része is, mit különben a singularis végrehajtás útján a törvény az ő számukra megóv, lefoglaltathassék, illetve a csődbe belevonassék. A törvény szabályozza, hogy a közhivatalnok fizetésének melyik hányada foglalható le singularis végrehajtás útján. Minthogy pedig a csődtörvény első szakasza világosan azt mondja, hogy csakis az vonandó a csődtömegbe, a mi singularis végrehajtás útján a vagyonbukottnak vagyonából az egyes hitelezők javára lefoglalható, ebből az következik, hogy a hivatalnokok fizetéséből csakis azon hányad vonható a csődbe, a melyet különben a singularis végrehajtás folytán lefoglalni lehet. Unger t. képviselő urat, ha azon aggodalom bántja, hogy a esőd nyitása által a közhivatalnokok elvesztik fizetésüket azért, mert elvesztik hivatalképességüket, ez már más kérdés, a melyezen 1-ső szakasz intézkedése alá nem tartozik, hanem tartoznék ez olyneinű intézkedéshez, a me]y létesítendő volna a tekintetben, hogy a hivatalnokok ellen mennyiben lehet csődöt kérni? és a csőd következtében mennyiben vesztik el hivatalnokok hivatalképességüket ? Vészter t. képviselő ur a javaslatnak sok intézkedését támadta meg. Veszter Imre (közbeszól) : Elvi szempontból. Mandel Pál: Elvi szempontból, de én vele éppen elvi szempontból sem tudok egyet érteni. A t. képviselő ur ugyanis azt mondja a többek között, hogy a kifogásolt perek meglassítják az eljárást és hátráltatni fogják a csőd lebonyolítását, sőt hogy az új törvény jobban fogja hátráltatni az eljárást, miut az eddigi- No, t. ház, az eddigi törvény szerint némely csőd egy nemzedéken át is eltartott. Hogy a kifogásolt perek feletti eljárás a csőd lebonyolítását ennyire hátráltatná, ezt, azt hiszem, Veszter képviselő ur sem állítja komolyan. Nézetem szerint az eljárást a kifogásolt követelésekkel való elbánás még csak hátráltatni sem fogja, mert a törvényjavaslat intézkedik az iránt, hogy a nem kifogásolt követelésekre nézve az eljárás, tekintet nélkül a kifogásolt követelésekre, szakadatlanul folytattassék és a vagyon értékesítése folytán befolyt pénzek is felosztassanak. Ezzel oly kedvezményben részesülnek -a nem kifogásolt h;telezők, hogy azon hányadra szívesen elvárnak, a mely majd a kifogásolt követelések fedezésére félre tett összegből, ha ama KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XVI. KÖTET. követelések esetleg ekrtasittatnak, rájak még pótlólag esni fog. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy a külföldi csődtörvények csak azért tartalmaznak hasonló intézkedést, mert a külföldön a rendes peres eljárás is gyorsabb, miut nálunk. Hogy gyorsabb lenne, nem tudom, de ha gyorsabb, ebből nem az következik, hogy más eljárást kövessünk a csődeljárásban, hanem az, a mit régóta csakugyan sürgetünk, hogy a peres eljárás reformáltassék. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy nem kell külön perre utasítani a kifogásolt hitelezőket, mert a csődbiztos úgyis bírósági tag. Igen, csak hogy ezen csődbiztos csak felügyelettel, administrativ joggal, nem pedig az ítélethozatal jogával van felruházva. Ha pedig a csődbiztos maga előtt csak letárgyaltat]a a kifogásolt pert és az iratokat ítélet hozatal végett a csődbírósághoz beterjeszti, a mint Veszter ur javasolja, ez által semmivel nem gyorsítjuk az ügymenetet. A mostani perrendtartást megelőzőleg, Magyarországban már divatban volt a jegyzőkönyvi tárgyalás, de akkor a perek még sokkal tovább tartottak, mint jelenleg, daczára, hogy jegyzőkönyvileg tárgyaltattak. Egy észrevételt tett Veszter Imre t. barátom, a mit szintén, mint az Unger t. képviselő úrét tévedésnek tartok, tudniillik, hogy más országokban a csődnyítás egyszerű végrehajtási jogot ad a jelzálogos hitelezőnek. Meglehet, hogy ilyen intézkedés létezik valamely törvényben. Ha détezik, megvallom szegénységemet, hogy azt nem ismerem. A mely törvényeket én ismerek, azok igenis jogot adnak a hitelezőnek végrehajtásra, hogyha a valódisági tárgylásnál a követelés ellen kifogás nem tétetett; de, hogy minden peres eljárás nélkül a jelzálogos hitelezőnek a csődnyitás végrehajtási jogot adjon, ha létezik olyan törvény, első volnék a ki azon törvényt megtámadnám. Igen hevesen támadta meg Veszter t. barátom a kényszeregyességet, azt álhitelezők becsempészésének és csalási eljárásra késztetőuek mondotta, mint ezt a régi „Vergleichsverfahren" bizonyítja. Mindenekelőtt azt tartom megjegyzendőnek, hogy ezen csődjavaslat még azojs részében is, mely a kényszeregyezséget szabályozza, a régi „Vergleichsverfahren"-től egészen független, és hogy e javaslat egyáltalában nem foglalja magában azon veszélyeket, melyek Veszter t. barátomat oly nagy aggodalomra indítják. És én elhiszem, hogy ezen intézményt észjogi érvekkel megtámadni lehet, mert az csakugyan elvont jogi szompontból nagyon különös, hogy a hitelező arra kényszeríttethessék, hogy jogai felett más hitelezők határozzanak. A gyakorlati élet és forgalom követelménye azonban felette áll az észjoguak és miután, mint az elő12