Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-325

825. országos ülés január 10. 18S3. 79 azon körülmény, hogy úgy a ministeri javaslat indokolásában, mint az igazságügyi bizottság jelentésében a javaslatnak alapul szolgált irány­adó elvek behatóan és részletesen kifejtettek, — részemről az érintett irányban feleslegessé tesz minden részletezést. A mi nekem feladatul jutott, az nem lehet más, mint a ministeri javaslatban és az igazság­ügyi bizottság jelentésében letett anyagot kor­látolt tehetségemhez képest és a nélkül, hogy a túszt, képviselőház türelmével visszaélnék, kiegé­szíteni. T. képviselőház! A esődnyitás, történjék az akár vagyonhiány, akár a fizetések megszüntetése, tehát fizetési tehetetlenség miatt, ahhoz képest, hogy annak milyen joghatály tulajdoníttatik, különböző, de minden körülmény köztt nevezetes változásokat von maga után annak viszonyaiban, a ki ellen a csőd megnyittatik. E változásokat ni c'gállapítani, azok következményeit minden irány­ban meghatározni, a csődtörvény feladatát képezi. Ezen feladat helyes és biztos megoldása egy­részről a törvénynek alapját képező elvektől, másrészről azok gyakorlati kivitelétől függ. T. képviselőház? Az élet ép úgy, mint a tudomány, minden kétségen felül helyezte azt, hogy a törvényalkotás valódi czélja biztosan csak akkor érhető el, ha annak kiindulását a jogfejlesztés képezi; ha a törvények alkotásánál a fősúly a létező joganyag és a létező jogi intézmények okszerű és szükséges fejlesztésére fektettetik. Készséggel elismerem, hogy az előt­tünk fekvő javaslat fontos feladatának teljesen akkor felelhetett volna meg, ha annak szerkesz­tésénél az ép előbb jelzett eljárás szolgált volna irányadóul. Ez azonban t. képviselőház, nem történhetett és én kénytelen vagyok egész őszinte­séggel bevallani, hogy a javaslat a fennálló csőd­jognak egyetlen elvét, egyetlen intézkedését sem vette át. De ezt természetesnek kell találnuuk, ha azon irányt, melyet az újabbkori törvény­hozás a csődjog codificálásánál követett, kellő figyelemre méltatjuk. A régibb és az újabb csőd­törvények rendszere és azok elvi intézkedései köztt olyan határozott és olyan éles az ellentét, hogy azt kiegyenlíteni és az újabb alkotásokat a régibb törvények rendszerével és intézkedéseivel kiegyeztetni, Fraucziaország kivételével, egyetlen continentalis államnak sem sikerült. A törvény­hozás a csődiogot reformálva, kénytelen volt mindenütt a korábbi rendszerrel és annak intéz­kedéseivel szakítani s azok helyébe egészen újakat alkotni. Ezt kellett nekünk is tennünk és ez volt azon szempont, mely a szőnyegen levő javaslat kidolgozásánál irányadóul szolgált. Hogy ezen irányt követve, sikerült-e a kormánynak olyan javaslatot előterjeszteni, mely a tudomány és az élet elutasíthatlan követelménveinek minden tekintetben megfelel, azt a t. képviselőház bölese­sége fogja elhatározni. Nem lehet ugyan szándékom a t. képviselő­ház határozatát praeoccupálni; de azt hiszem, hogy előadói tisztemnél fogva kötelességemben áll saját részemről is hozzájárulni ahhoz, hogy a t. képviselőház a javaslat sorsa felett elfogu­latlan Ítéletet hozhasson. Hogy ezt lehetővé tegyem, szükségesnek tartom nemcsak a javaslat rendszerét, hanem annak főbb intézkedéseit is a lehető rövidséggel ilíustrálni. A csődnyitásból eredő, vagy azzal össze­függő viszonyok rendezésénél, a siker lehető biz­tosítására lényeges befolyással van az, ha egy­részről a csőd jogkörébe tartozó kérdések a csőd­törvényben oldatnak meg; és ha másrészről a csődtörvény intézkedései nem terjesztetnek ki olyan kérdésekre melyek a csődjog körébe nem tartoznak és nem tartozhatnak. Miután továbbá azon változások, melyeket a csődnyitás ténye a közadós viszonyaiban maga után von, résziut materiális, részint formális természetűek, a törvénv sikerének lehető biztosítása nemcsak azt követeli, hogy az eljárás a jogbiztonság követelményeinek és a hitelezők érdekeinek megfelelően rendez­tessék ; hanem azt is, hogy szabatosan megál­lapittassanak azon viszonyok, melyek a csőd­nyitás folytán keletkeznek s épen ezért egészen sajátszerű materiális intézkedéseket tesznek szük­ségessé. Az emberi számítás szerint lehető sikert biztosítandó, ezen rendszert követi a javaslat, mely a csődnyitás tényével összefüggő változá­sokat és azok következményeit, egyenlő tekin­tettel azok materiális és formális természetére, határozza meg, szakítva ekként azon korábbi felfogással, mely a törvényhozás feladatának egyedül a hitelezők köztt keletkező oommunio folytán szükségessé vált sajátszerű eljárás sza­bályozását tekintette. Ez levén a javaslat rendszere, lássuk min­denekelőtt annak azon intézkedéseit, melyek a csődnyításból eredő viszonyokat materiális tekin­tetben rendezik. Jelenlegi csődtörvényünknek egyik nevezetes hiá?n r a az, hogy a csődnyitás joghatályára nézve kimerítő intézkedéseket nem tartalmaz. A közadós a csodnyitás tényével minden európai törvény szerint elveszti szabad rendelkezési jogát összes vagyona felett, melyet a csődnyitás idejekor bir; a miből önként következik, hogy a csődnyitás ténye sokféle viszonyt érint, melyeknek magában a csődtörvényben kell kimerítően szabályoztatok E tekintetben egyrészről szükséges, hogy szaba­tosan meghatároztassék a közadósnak azon vagyona, melyre a csődnyitás joghatálya kiterjed; más­részről szükséges, hogy minden kétséget kizáró

Next

/
Oldalképek
Tartalom