Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-325
825. országos ülés január 10. 18S3. 79 azon körülmény, hogy úgy a ministeri javaslat indokolásában, mint az igazságügyi bizottság jelentésében a javaslatnak alapul szolgált irányadó elvek behatóan és részletesen kifejtettek, — részemről az érintett irányban feleslegessé tesz minden részletezést. A mi nekem feladatul jutott, az nem lehet más, mint a ministeri javaslatban és az igazságügyi bizottság jelentésében letett anyagot korlátolt tehetségemhez képest és a nélkül, hogy a túszt, képviselőház türelmével visszaélnék, kiegészíteni. T. képviselőház! A esődnyitás, történjék az akár vagyonhiány, akár a fizetések megszüntetése, tehát fizetési tehetetlenség miatt, ahhoz képest, hogy annak milyen joghatály tulajdoníttatik, különböző, de minden körülmény köztt nevezetes változásokat von maga után annak viszonyaiban, a ki ellen a csőd megnyittatik. E változásokat ni c'gállapítani, azok következményeit minden irányban meghatározni, a csődtörvény feladatát képezi. Ezen feladat helyes és biztos megoldása egyrészről a törvénynek alapját képező elvektől, másrészről azok gyakorlati kivitelétől függ. T. képviselőház? Az élet ép úgy, mint a tudomány, minden kétségen felül helyezte azt, hogy a törvényalkotás valódi czélja biztosan csak akkor érhető el, ha annak kiindulását a jogfejlesztés képezi; ha a törvények alkotásánál a fősúly a létező joganyag és a létező jogi intézmények okszerű és szükséges fejlesztésére fektettetik. Készséggel elismerem, hogy az előttünk fekvő javaslat fontos feladatának teljesen akkor felelhetett volna meg, ha annak szerkesztésénél az ép előbb jelzett eljárás szolgált volna irányadóul. Ez azonban t. képviselőház, nem történhetett és én kénytelen vagyok egész őszinteséggel bevallani, hogy a javaslat a fennálló csődjognak egyetlen elvét, egyetlen intézkedését sem vette át. De ezt természetesnek kell találnuuk, ha azon irányt, melyet az újabbkori törvényhozás a csődjog codificálásánál követett, kellő figyelemre méltatjuk. A régibb és az újabb csődtörvények rendszere és azok elvi intézkedései köztt olyan határozott és olyan éles az ellentét, hogy azt kiegyenlíteni és az újabb alkotásokat a régibb törvények rendszerével és intézkedéseivel kiegyeztetni, Fraucziaország kivételével, egyetlen continentalis államnak sem sikerült. A törvényhozás a csődiogot reformálva, kénytelen volt mindenütt a korábbi rendszerrel és annak intézkedéseivel szakítani s azok helyébe egészen újakat alkotni. Ezt kellett nekünk is tennünk és ez volt azon szempont, mely a szőnyegen levő javaslat kidolgozásánál irányadóul szolgált. Hogy ezen irányt követve, sikerült-e a kormánynak olyan javaslatot előterjeszteni, mely a tudomány és az élet elutasíthatlan követelménveinek minden tekintetben megfelel, azt a t. képviselőház bölesesége fogja elhatározni. Nem lehet ugyan szándékom a t. képviselőház határozatát praeoccupálni; de azt hiszem, hogy előadói tisztemnél fogva kötelességemben áll saját részemről is hozzájárulni ahhoz, hogy a t. képviselőház a javaslat sorsa felett elfogulatlan Ítéletet hozhasson. Hogy ezt lehetővé tegyem, szükségesnek tartom nemcsak a javaslat rendszerét, hanem annak főbb intézkedéseit is a lehető rövidséggel ilíustrálni. A csődnyitásból eredő, vagy azzal összefüggő viszonyok rendezésénél, a siker lehető biztosítására lényeges befolyással van az, ha egyrészről a csőd jogkörébe tartozó kérdések a csődtörvényben oldatnak meg; és ha másrészről a csődtörvény intézkedései nem terjesztetnek ki olyan kérdésekre melyek a csődjog körébe nem tartoznak és nem tartozhatnak. Miután továbbá azon változások, melyeket a csődnyitás ténye a közadós viszonyaiban maga után von, résziut materiális, részint formális természetűek, a törvénv sikerének lehető biztosítása nemcsak azt követeli, hogy az eljárás a jogbiztonság követelményeinek és a hitelezők érdekeinek megfelelően rendeztessék ; hanem azt is, hogy szabatosan megállapittassanak azon viszonyok, melyek a csődnyitás folytán keletkeznek s épen ezért egészen sajátszerű materiális intézkedéseket tesznek szükségessé. Az emberi számítás szerint lehető sikert biztosítandó, ezen rendszert követi a javaslat, mely a csődnyitás tényével összefüggő változásokat és azok következményeit, egyenlő tekintettel azok materiális és formális természetére, határozza meg, szakítva ekként azon korábbi felfogással, mely a törvényhozás feladatának egyedül a hitelezők köztt keletkező oommunio folytán szükségessé vált sajátszerű eljárás szabályozását tekintette. Ez levén a javaslat rendszere, lássuk mindenekelőtt annak azon intézkedéseit, melyek a csődnyításból eredő viszonyokat materiális tekintetben rendezik. Jelenlegi csődtörvényünknek egyik nevezetes hiá?n r a az, hogy a csődnyitás joghatályára nézve kimerítő intézkedéseket nem tartalmaz. A közadós a csodnyitás tényével minden európai törvény szerint elveszti szabad rendelkezési jogát összes vagyona felett, melyet a csődnyitás idejekor bir; a miből önként következik, hogy a csődnyitás ténye sokféle viszonyt érint, melyeknek magában a csődtörvényben kell kimerítően szabályoztatok E tekintetben egyrészről szükséges, hogy szabatosan meghatároztassék a közadósnak azon vagyona, melyre a csődnyitás joghatálya kiterjed; másrészről szükséges, hogy minden kétséget kizáró
