Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-321
321. országos Slés deezumber 16. 1880. gy Ha felolvasottnak méltóztatnak tekintetni, ez esetben a tanácskozást megnyitom és az első szó az előadó urat illeti. Dániel Ernő' előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság a törvényjavaslatot a ministerium indokolása alapján fogadta el és ennek alapján ajánlja ä t. háznak is elfogadás végett. Midőn ezt röviden előadnám, bátor vagyok magamnak azon jogot fenntartani, hogy netaláni kifogások esetében az illető felvilágosításokkal szolgálhassak. Elnök: Miután szólásra senki sincs feljegyezve, azt hiszem, feltehetem a kérdést; Elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem? [Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző {olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—lo. $}%-okat, melyek változatlanul elfogadtatnak), Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! Most következnének az interpellátiókra adandó válaszok. Mielőtt azonban ez megtörténnék, talán méltóztatik a ház megengedni, hogy a ministerelnök ur tegyen egy nyilatkozatot. Tisza Kálmán ministerelnok: Azt hiszem, hogy a t. ház minden tagja helyeselni fogja, hogy ha kinyilatkoztatom, hogy a mi részünkről mi az óhajtásunk a közelgő ünnepi szünidőre és az azutáni teendőkre nézve (Halljuk!) Én azt gondolom, t. ház, hogy leghelyesebb volna most már újabb tárgyat napirendre nem tűzni (Halljuk!) s a most épen elfogadott törvényjavaslatok a holnapi ülésben szabályszerűség harmadszor megszavaztatván, kimondani azután, hogy érdemleges ülés — kivéve, ha a főrendiház valamely módosítást küldene át — nem fog tartatni januáriüs 10-ig; természetesen kimondatván az is, hogy üzenetek átvétele, vagy szentesített törvények kihirdetése végett a ház elnöke ezen időközben ia hivhat össze gyűlést, melyen, ha-, méltóztatnak beleegyezni, bizottsági jelentések, vagy ministéri előterjesztések is megtehetők volnának, egyedül azért, hogy azok kinyomaíása elrendeltessék, hogy midőn a ház ismét összeülj azokat kiosztani lehessen. A januáriüs ÍO-ki napirendre pedig a csődtörvény tárgyalásának kitűzését kérem. (Halljuk!) Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni az előterjesztést, kijelentem, hogy a ház január 10-ig érdemleges ülést tartani nem fog. A holnapi ülésben a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori felolvasása fog megtörténni; azonkívül pedig időközbea oly ülések fognak megtartatni, melyeken a főrendiház üzenetei fognak átvétetni, vagy minister előterjesztések s esetleg bizottsági jelentések fognak a szokott módon bemutattatni. Tisza Kálmán ministerelnok: Bátor vagyok kérni, hogy a jegyzőkönyvbe az is felvétessék; kivéve, hogy ha a főrendi ház esetleg valamely törvényjavaslaton módosítást tenne. (Helyeslés.) Elnök: Nem tartatik tehát érclemleg ülés, kivéve azon esetet, ha a főrendiház valamely törvényjavaslaton módosítást tenne s azt a háznak tárgyalni kellene, mely esetben érdemleges tárgyalás ezen időközben is tartatnék. Különben a legközelebbi érdemleges ülés januáriüs 10-én lesz s a csődtörvényjavaslat fog tárgyaltatni. Ezek kijelentése után a mai napirendre kitűzött tárgyak lennének elvégzendők, t. i. a pénzügy minister ur fog válaszolni Kubinyi Árpád képviselő ur interpellátiójára. Gr. Ssapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Méltóztatnak tán emlékezni az interpellátióra, melyet Kubinyi Árpád képv, ur jt hadmeutességi díjról szóló törvényczikk végrehajtása tárgyában hozzám intézni méltóztatott s tán nem kívánja a t. ház, hogy magát az interpellatiót felolvassam; magából a válaszból amúgy is méltóztatnak arról tudomást venni. Az 1880: XXVII. törvényczikk, mely a hadmentességi adóról szól, első szakaszában részletesen elősorolja azokat, a kik hadmentességi díjjal megrovandók és kimondja, meddig kell nekik ezen díjat fizetni, t. i. mindazon évekre melyekben az illető még szolgálni köteles volna, ha besoroztatik vala. Méltóztatik emlékezni, hogy 1869-ben öt korosztály hivatott be az újonczozás alá\ a három rendes korosztályon kívül, t. i. az 1846-ban és 1845-ben született védkötelesek is. A t. képviselő ur interpellátiójában, ugy látszik, azon suppositióból indul ki, hogy mindazok, kik 1869-ben sorozás alá kerültek s igy az 1846-ban és az í 845-ben szülöttek is, már a dolog természeténél fogva és szerinte az 1868: XL. t. ez. 82. §-a szerint már a póttartalékosok közé voltak sorozandók. De t. ház! a t. képviselő ur e felfogása az 1868: XL. t. ez. 82. §-ából nem vonható le. A póttartalékba soroztatíak mindazok, ki ládi okokból mentettek fel; a kik ez okokból nem mentettek fel, vagy besoroztattak, ha arra alkalmasaknak találtattak, vagy pedig esnek azon rendelkezés alá, melyről az 1880-diki hadmentességi törvény intézkedik, legyenek bár 1846-ban vagy 1845-ben szülöttek. Ezekre nézve a védkötelezettség tart máig is, daczára annak, hogy a 4. és 5. korosztályban levőknek tekin9*
