Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-321

321. országos ülés deczember 16. 185«. 61 tetvén, hasonló kihirdetés czéljából a méltóságos főrendekhez fog áttétetni. Apáthy István az állandó igazoló bizottság eló'adója: T. ház! az állandó igazolási bizottság tárgyalás alá vette Békássy Gyula Vasmegye kis-czelli választókerülete képviselőjének megbízó levelét. Miután a választás a törvény értelmében egész rendben történt, a bizottság a nevezett képviselő urat igazolandónak találta és kéri, hogy a t. ház Békássy Gyula urat a szokásos 30 nap fenntartása mellett, igazolt képviselőnek kijelenteni méltóztassék. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: E szerint Békássy Gyula, Vasmegye kis-czelli választókerület képviselője a szokásos 30 nap fenntartásával igazolt [képviselőnek jelentetik ki. Következik a napirend első tárgya: az 1881. évben kiállítandó újoncz- és póttärtaléki jutalékok megajánlásáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa): Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadj most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot végszövegezésében elfogadja. Következik a budapesti vasúti hidon átszállított árúkért fizetendő hídvám leszállításáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása: Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott [törvényjavaslat végszövegezésében? (Elfogadjuk!) E szerint kijelentem, hogy a törvényjavaslat végszövegezésében elfogadtatott. Következik az 1870. évi XVI. t.-ez. és az 1877. évi V. t.-cz. pótlásáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja e a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) E szerint kijelentem, hogy a törvényjavaslat végszövegezésében elfogadtatott. T. ház! Miután a főrendiház ma ülést tart, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a ma kihirdetett törvényczikk kihirdetésére es a törvényjavaslat végmegszavazására vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat azonnal hitelesíttessék, hogy a főrendiházhoz átküldhető legyen. (Helyeslés.) Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: A jegyzőkönyv ezen pontja ellen észrevétel nem tétetvén, azt hitelesítettnek jelentem ki s ekként a most kihirdetett törvényczikk hasonló kihirdetés végett, a megszavazott törvényjavaslatok pedig alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a méltóságos főrendekhez fognak átküldetni. Következik a napirend: a zárszámadási '• bizottság jelentése „az állami számvevőszék szervezetéről, ügykezelésről és az állami adósságok ellenőrzésére vonatkozó hatásköréről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a jelentést a t. ház felolvasottnak veszi, a vitát megnyitom. Első szó illeti az előadót. Nagy Gábor előadó : T ház! Midőn az államháztartás ellenőrzésének módozatairól gondoskodva, az 1869, és 70. években egy legfőbb ellenőrző hatóság felállításáról folytak a tanácskozások, igen bőven és igen részletesen meg voltak vitatva azon elvek, melyek az állami számvevőszék felállítása által megvalósíttatni czéloztattak. Ki volt emelve e tanácskozások alkalmával, hogy a főczél az, hogy az országgyűlés képviselőházának, melynek az alkotmányos parlamentális felfogás szerint joga és kötelessége az államháztartás vezetését intézni és azt ellenőrizni, képessége legyen ezen feladatot, ezen jogot és kötelességet teljesíteni. Épen azért. minthogy meggyőződést szerzett arról, hogy az 1848-iki törvényekben lefektetett e jogot, a képviselőház csakis ugy gyakorolhatja kimerítőleg teljes mértékben, hogy ha az átvizsgálás jogát magának fenntartva, a részletes ellenőrzést egy oly közegre bizza, a mely közeg állásánál és hivatásánál fogva, elég garantiát nyújt arra, hogy azon ellenőrzést, melyet a képviselőház lépésről lépésre szakadatlanul maga nem teljesíthet, teljes mértékben feladatához híven teljesíteni fogja: alkotta meg az államszámvevőszék felállításáról szóló 1870. évi XVIII. t.-czikket, melyben világosan felsoroltattak azon okok, melyek az államiszámszék felállítását, részint államháztartásunk czélszerű vezetésének szompontjából, részint államhitelünk biztosítása érdekében szükségessé teszik. Hogy a kitűzött ezél elérhető legyen, hangsúlyozva volt, hogy az államszámszéknek teljesen önálló és független leend s ennek elnöke a ministerekkel coordinált lesz és csakis a törvényhozó testületnek, a ministerekkel szemben is érvényes fegyelmi fönnhatósága alá tartozik. Tüzetesen körvonaloztatott továbbá ama törvényben azon kötelesség is, melyet az állami számvevőszéknek teljesítenie kell s nevezetesen kimondatott annak egyes részeiben, hogy az államszámszék a közigazgatás minden egyes ágában nyilvántartja és ellenőrzi, hogy a különböző hatóságok számadásai kellően igazoltatnak-e; bármi néven nevezhető utalványok, melyek az államháztartásban előfordulnak, megfelelnek-e a fennálló törvényeknek s az azok alapján kibocsátott czélszerű rendeleteknek, sőt, hogy még a megtakarítás s a törvények átruházási rendele-