Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-320

320. országos ülés dfe&ember 15. 1880. 5& lások? Bátor lessek a tényállást a következőkben előadni (Halljuk!) 1876. június havában történt a fölterjesztés arra nézve, hogy ezen novoszelloi lakosokon kívül még más két torontálmegyei községből, nevezetesen Topolyából és nagy-Bihácsból kérik azt, hogy mivel ott nem maradhatnak, a hol vannak, a kincstári birtokokon jelöltessék ki számukra települési hely. Még 1876. június havában, tebát rövid idővel azután, a mint ők a felterjesztést felküldtek, tudomásukra adatott, hogy kaphatnak helyet a kincstári birtokokon még pedig belsőség fejében egy holdat, külsőség fejében 4 holdat. Egyúttal felhívattak, hogy a végből, miszerint minél előbb véglegesen intézkedni lehessen, szükséges, hogy megfeleljenek a telepítésekre vonatkozó 1873. XXíl. t. ez. kellékeinek és ha ezeknek megfeleltek, nincs semmi nehézség, hogy a kincstári birtokokon letelepülvetiek. 1876. június havától, 1880. rnárczius hajáig azonban ez iránt sem az illetők, sem a hatóság részéről nem tétetett fölterjesztés. Csak 1880. márczius havában jött újabb fölterjesztés ez ügyben, melyben az illetők kijelentik, hogy a törvény által megszabott föltételeket elfogadják és kérik azon kivül, hogy ne csak 5 hold adassék egy-egy családnak települési helyül, hanem adassék tiz hold, vagya mennyiben ez lehetséges nem volna, engedtessék át részükre bérföldül öt-öt hold. Kern sokára, már Julius havában az Illetők választ kaptak fölterjesztésükre, melyben kijelentetik, hogy nagyobb terület nem engedhető át, mert nem csak az ő, a novoszellóiak, hanem a hasonló helyzetben lévő topolyaiak és nagybihácsiak áttelepítéséről is szükséges gondoskodni, sőt a marienfeldi-, p.yurgyevói s gizellaheimi lakosok áttelepítéséről, a kik ezt kérik is, gondoskodni kell. Mindezek oly nagy területet vesznek igénybe, hogy a novoszellóiaknak nagyobb terület, mint a milyen részükre kilátásba helyeztetett, nem adható és bérletre kilátást nem nyújthat a kincstár, hanem nyilvános árlejtés utján azon földekre, a melyek nyilvános árlejtés tárgyát képezik, concurrálhatnak. Ezen, velük 1880. Julius havában közlött intézkedésre részükről még a mai napig sem érkezett válasz. így tebát a kincstár, illetőleg a kormány részéről semmiféle mulasztás sem történt. Miután azonban a t. képviselő ur megtette interpellátióját, kötelességemnek tartottam ez iránt, mind Torontálmegye főispánjához, mind a jószágigazgatósághoz rendeletet bocsátani, melyben felhívtam az elsőt arra, hogy 1880. Julius havában velők közlött föltételekre választ adjanak, hogy azokat elfogadni hajlandók-e ; az utóbbit pedig felhívtam, hogy ily körülmények köztt, midőn 14 család hajlék nélkül van és a többiekre nézve csak a tavaszig történt gondoskodás, a legrövidebb idő alatt véglegesen befejeztessék ezen település kérdése és az illetőknek a földterületek, 22 évi törlesztés és a szokásos föltételek mellett átbocsáttassanak, hogy mielőtt a tavasz beáll, részint hajiékaik felépítéséhez foghassanak, részint földjeiket művelés alá veMéltóztatnak ezekbői látni, hogy mindezek iránt az intézkedések megtétettek és ennél fogva arra kérem az interpelláló t. képviselő urat és a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József: T. ház! Meg voltam győződve arról, hogy azon szerencsétien egyének, a kik sorruk felől engem értesítettek, szintén bizonyos mulasztást követtek el. Csakis ugy érhette őket utói, hogy néhány család az utczára is kitétetett, hogy ők ma^ok is azt gondolták, hogy van még idejük gondoskodni a jövőről. Én tehát nem azért intéztem interpellátiómat a minister urakhoz, hogy ebből a múltra egy vádat alapítsak a kormány tagjai irányában, hanem intéztem először azért, hogy emberiség tekintetében mindenesetre segittessék azon egyéneken, a kik ilyen szerencsétlenül jártak; és e tekintetben, a mint értesültem a választ szívesen tudomásul veszem, hogy azon négy szerencsétlen család, a mely kitétetett az utczára, már maga gondoskodott hajlékról, ama 14 családra pedig a kormány közbejöttével történt intézkedés, hogy jövő tavaszig hajlék nélkül ne maradjanak. A mit a kitelepítésre nézve méltóztatott a t. minister ur mondani, szintén megnyugvással veszem tudomásul s reményiem, hogy azon egyének magok is be fogják látni, hogy nekik nem lehet tovább tétovázni és ők is határozott feleletet fognak adni a t minister ur által kiadott rendelkezés folytán. Tehát mindkét választ e tekintetben megnyugvással veszem tudomásul. Reménylem, hogy a mellett, hogy a telepítési törvény bizonyos tekintetben némi szigorral is jár el, hogy több birtok nem adatbatik a települőknek, mint ott kijelölve van, de a mint a minister ur is kilátásba helyezte, azon földekből, melyek eladásra nincsenek kijelölve, a szorgalmas és munkás emberek bérletben mindenesetre többet is kaphatnak. A választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a pénzügyminister ur válaszát tudomása! venni? (Tudomásul vesszük l) A válasz tudomásul vétetik. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ugyanezen tárgyban hozzám is intéztetett egy interpellátió, azt gondolom, a felelet arra is meg van adva a pénzügyminister ur által, tehát nem forog fenn szüksége, hogy én külön adjak