Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-320
320. országos ülés deczember 15. 1880. gg Baross Gábor jegyző' (végig olvassa a fór- j vényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfog adtatik,) Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végleges megszavazása a holnapi napon fog történni. Következik az igazságügyi bizottság jelentése az 1877: V. t. ez. kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a jelentés felolvasását nem méltóztatnak kívánni, az felolvasottnak vétetik. (Helyeslés.) Első szó illeti az előadót. Sehmausz Endre előadó: T. ház! Az 1877 : V. t. ez. kiegészítéséről szóló most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat indokait, az ahhoz csatolt indokolásban foglalt számadatok szerint, a felsőbb bíróságok szaporodott ügyforgalma és az annak kapcsán természetszerűleg felszaporodott nagy hátralék eltávolítása képezi. Az igazságügyi bizottság meggyőződött a baj létezéséről és ennek következtében azon módozatok megállapítását is tanácskozás alá kellett vennie, melyek ezen égető baj elhárítására alkalmasak. Az előterjesztett törvényjavaslatban foglalt módozat, a nyugdíjazott birák és törvényszéki elnökök behivása, másrészről pedig az első folyamodása törvényszékek bíráinak szaporítása által kivánt a bajon segíteni. Az igazságügyi bizottság azonban a minister hozzájárulásával, a felmerült aggályok alapján, a nyugdíjas birák behívását nem hozza javaslatba, a kérdés tehát az, hogy az első folyamodása törvényszéki birák behivása, vagy pedig a bírói létszám szaporítása vezet-e inkább czélhoz. Sokkal természetesebb volna, t. ház, a létszám emelése, azonban tekintetbe kellett vennie a bizottságnak azt, hogy a 1870 : XVI. t. ez. 1. §-ában, a felső bíróságok szervezetét a szóbeliség és közvetlenség behozataláig ideiglenesnek jelöli meg s hogy ezenkívül épen az igazságügyi bizottság körében a polgári perrendtartásra vonatkozó novella van tárgyalás alatt, melynek sarkelve a semmítőszéknek a legfőbb itélőszékkel való egyesítése, másrészről pedig a jogorvoslati rendszer megváltoztatása s hogy különösen az utóbbinak megállapítása előtt annak hatása és szüksége iránt kellő tájékozást nyerni nem lehetvén, annak bekövetkezéséig a felső bíróságok bírói létszámának végleges megállapítása teljesen lehetetlen. Ez okok alapján a felső bíróságok rendes birói létszámának szaporítását a bizottság általában javaslatba nem hozhatta, nem különösen a legfőbb itélőszéknél azért, mert ha a perrendtartási novella tárgyalása befejezhető, amint a bizottság véleménye szerint az a t. ház hozzájárulása esetében, a szünetek után azonnal tárgyalás alá vehető és már a jövő évi ápril, legkésőbb május havában foganatosíthatóvá válik, ez által a legfőbb ítélőszékbe olvasztott semmitőszék 18 rendes birájával szaporodván a legfőbb ítélőszék, ezen 60 rendes birói tagot számlálandó tekintélyes birói létszámmal s azon tehetségekkel, melyek ott alkalmazva vannak, az igazságügyi bizottságnak azon biztos reménye van, hogy a legfőbb ítélőszék igenis képes lesz a hozzáutasított ügyek számát teljesen ellátni, addig pedig elégségesnek tartja az igazságügyi bizottság az 1877 : V. t. ez.ben foglalt felhatalmazást, melynek alapján a minister ur azon helyzetbe jön, hogy a királyi táblától felrendelhető rendes birák által a felszaporodott hátralékot feldolgoztathassa s a megszaporodott ügyforgalmat kellő egyensúlyban tarthassa. Ezek után tehát a bizottság azon meggyőződésben volt, hogy a törvényhozás közbelépésének ezúttal csakis a kir. ítélőtábla szaporodott ügyforgalma és az ott felhalmozódott hátralékok földolgozására kell irányzódnia. Figyelmében kellett azonban tartania azt, hogy egyrészről az 1870. év óta tényleg V 5 részszel szaporodott meg az ügydarabok száma a kir. Ítélőtáblánál és hogy ezen ügyforgalom, a perrendtartási novella elfogadása esetében, a közvetlen semmítő eljárás megszüntetése által inkább e-melkedni, mint csökkenni fog. Figyelmében kellett továbbá tartania azt, hogy a kir. ítélő tábla decentralisatiója már ezen ház határozata következtében is közeli kilátásban van és hogy e szerint új birói állomásoknak a kir. táblánál való rendszeresítése által az igazságügyi kormánynak praejudicálni nem lehet, mert a kinevezendő új birák a főváros viszonyaihoz mért fizetéssel lévén ellátandók, azok a decentralisatió székhelyére valóelhelyezés alkalmakor is ezen magasabb fizetéseket kellene, hogy megtartsák és igj nemcsak az igazságügyi kormány teljes szabadsággal nem járhatna el, de egyúttal az államra nagyobb és nniradandó kiadás háríttattiék, ezen indokok mellett figyelembe vette az igazságügyi bizottság azt is, hogy a tárgyalás folytán az igazságügyminister úrtól nyert jelentés szerint, több járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal való felruházása által, számos törvényszék körében, az egész országban mintegy 20—28 törvényszéki biró legalább ideiglenesen nélkülözhető volna aképen, hogy ezen birák behivása által a közvetlen szükségen az országnak minden nagyobb terheltetése nélkül segíteni lehetne. Mindezek következtében az igazságügyi bizottság a létező baj orvoslására egyrészről az 1870 : XVI. t. czibkben foglalt pótbirói létszámnak hattal való emelését ezélszerú'bbnek vélte, mert ezzel tekintettel arra, hogy már több év óta ezen ház határozata következtében 25 pótbirói állás van csak betöltve és az utolsó költségvetésben is ennyire adatott a ministernek felhatalmazás, a már törvényben biztosított 6-on felül nyerendő új 6 pótbiróval szaporittatván,
