Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-340

386 340 orsiágo* filét január 28 1SS1­terjesztett törvényjavaslatát elfogadni ne méltóz- í taasék. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénziigymmister : T. képviselőház! Ha a vita fotyama alatt legin­kább a körül forgott volna a kérdés, hogy a törvényjavaslatban foglalt intézkedések helyesek-e vagy nem, (Halljuk l) akkor kétségkívül köteles­ségemnek tartottam volna a vita folyamán is felszólalni, részint az ezeu törvényjavaslat ellen felhozott érvek megczáfolására, résziut pedig a törvényjavaslat érdekében szükséges felvilágosí­tásak megadására. De t. képviselőház, méltóz­tassanak megengedni, ha Lukács Béla t. képvi­velő ur azt mondhatta, hogy mindazok részéről, a kik a törvényjavaslat mellett szólaltak fel, igen kevés argumentum hozatott fel a törvény­javaslat védelmére, ugy én legalább is akkora jogosultsággal mondhatom ezt a törvényjavaslat ellen történt felszólalásokról. Mert mindazok, a mik Boszniára, a szerb vasutakra és ezek kap­csán pénzügyi viszonyainkra vonatkoznak, azt hiszem, vajmi kevés összefüggésben vannak e javaslattal s igy azt hiszem, hogy midőn némelyekre azok közül, a mik különösen e tekintetben mondottak, refiectálni szükségesnek tartom, azokra most van helyén reflectálnom. (Halljuk!) Eefiectálni akarok különösen a némely kép­viselő ur által fölhozott igen nagy túlzásra pénzviszonyaink tekintetében. így Chorin kép­viselő ur — összehasonlítást tett, hogy mily terhesek az egyenes adók nálunk, összehasonlítva Ausztriában fennálló egyenes adókkal s mily nagy aránytalanság mutatkozik a kettő köztt. A képviselő ur okoskodásának végeredménye az volt, hogy nálunk az egyenes adók összege 80 millió forint, Ausztriában pedig 90 millió forint. Ha az arány igy állna, az kétségkívül igen kedvezőtlen volna. De méltóztassék megengedni, hogy rectificáljam ezen számokat hivatalos ada­tok alapján. (Halljuk!) A képviselő ur megemlítette ugyan, de számokban nem adott annak kifejezést, hogy külömbséget képez a mi adóösszegünk és az Ausztriáé köztt a földtehermentesítési pótlék és igy az vagy levonandó a mi adónkból, vagy hozzáadandó az osztrák állami adóhoz, minthogy ez ott az egyes országoknak vau fennhagyva és nem az állami költségvetésben fordul elő. Én ezen pótlékot az összehasonlításnál a magyar­országi állami adóból le fogom vonni, azért, mert itt egy egészen bizonyos faetorral van dol­gunk, mig a Lajthán túl az egyes országok sze­rint változik. De azon kivül az ausztriai egyenes állam­adókhoz hozzá kell számítani még egy tételt, mely ott országos adópótlék czímen fizettetik és mely 11 és 49% köztt változik. Az ezen országos pótlékok czímén egyenes adó fejében fizetett ösz­szeg 17 millió forintot tesz, a mi az összes egye­nes adók 19 l /a%-át képezi. Ha már most ezen faetorok figyelembe véte­lével akarjuk az összehasonlítást megtenni, mél­tóztassanak megengedni, hogy elősoroljam az egyes tételeket. A magyarországi földadó, a földtehermente­sítési pótlék levonásával 26.638,000 frt; Ausz­triában a i9Vi*/o országos adópótlék hozzászá­mításával 43 millió frt. A házadó — a mit a t. képviselő ur nem is említett, minthogy ugy látszik, nem illett belé okoskodásainak keretébe — a házadó, leszámítván a földtehermentesítési pótlékot, nálunk 5.700,000 forint. Ausztriában 29.700,000 frt. (Mozgás a baloldalon.) Igy áll a dolog a kereseti adóra nézve is. A kereseti adó, a földtehermentesítési pótlék levonásával, nálunk 17.000,000 frt, Ausztriában 34 V* millió forint. A végeredmény tehát az, hogy nálunk a földtehermentesítési pótlék levonásával az egyenes adók összege 61 millió frt, tehát nem, mint a t. képviselő ur mondta, 80 millió. Ha még hozzá­adjuk a badmentességi díj czímén szedett adót és a szállítási adót — melyek ugyan egészen más természetűek, de az egyenes adók köztt fordul­ván elő, — akkor is a végszöveg csak 65 millió forint, szemben Ausztriának 107 milliójával. (Ugy van! jobbfelöl.) A különbség tehát az, hogy az arány nem 80 és 90 millió, hanem 65 és 107 millió. Ezt rectificálni kötelességemnek tartottam. (Helyeslés jobbfelöl.) De hasouló túlzásokba ment Bessenyey képviselő ur tegnapi felszólalásával, midőn azt mondta, hogy 6 év óta 30 millióval növelte a kormány az adókat, hogy 6 év alatt 400 millió új adósságokat csinált és hogy Bosznia occupá­tiója 140 millióba került. Igy összeállítva a téte­leket, azok, a kik csak a nagy összegekkel szok­tak foglalkozni, nehezen fogják ezt ugy magya­rázni, hogy a képviselő ur a boszniai occupátió költségét az összes monarchiára értette, hanem azt hiszik, hogy csakis Magyarországra értette, mert Magyarország költségvetéséről szólunk. Már pedig ezen összeg nem eshetik reánk Bosznia oceupá­tiójából; mert, ha a katonai helyettesi alapból elköltött összegeket is hozzá méltóztatnak számí­tani, akkor a Magyarországra eso költség tesz összesen 42 milliót, a nélkül pedig 35 milliót. Ép ugy nem áll az, hogy 30 millióval emeltük az adókat. írre nézve több felszólalásom alkal­mával nyilatkoztam már, hogy a valódi adóeme­lés összege 15 millió frtot tesz ki. A t. kép­viselő ur hozzászámítja a dohánymonopolium jövedelmének emelkedéséből, továbbá a fogyasz­tási adó visszatérítéséből reánk eső összegeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom