Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-334

334. orszftgos ülés január 21. 1S81. o>39 a ki közbeszólt a többséget és azonnal én és társaim át fogjuk adni neki e helyeket. (Élénk tetszés nyilatkozatok a jobboldalon.) De hát lássuk t. ház, hogy a kiadások megszavazásával miként járt el a t. képviselő ur és miként járnak el párthívei akár most, akár régibb időben. (Halljuk!) Azon előterjesztéseken túl, melyeket a kiadásokra nézve tett a kormány, különösen a múlt évben, a költségek szaporítására kik tettek indítványokat? Nem-e önök voltak azok, a kik kívánták, hogy emelni kell a kultúra érdekében a kiadásokat. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) Egyrészről követelni a kiadások emelését, másrészről meg nem adni a módot, hogy kiadásainkat fedezhessük: ez lehet, méltóztassanak megengedni, igen jó ellenzéki eljárás, de nem eljárás arra, hogy a pénzügyeket rendezzük. (Elénk helyeslés jobbfelöl) Ezen téren, t. ház, önökkel licitálni, ezen a téren önöket követni nem fogjuk. Mi igenis megakarjuk adni a módot az ország fejlődési képességére, de egyszersmind az eszközöket is, hogy a megszabott kiadásokat fedezze. (Helyeslés jobbfelöl.) De, t. ház, van egy más szempont, melyből én részemről kénytelen vagyok különös súlyt fektetni arra, hogy a javaslat elfogadtassák. Méltóztassanak — mert épen az állam kiadásairól szólok — figyelembe venni azt, melyek azon kiadások, a melyek nagy különbséget tesznek államháztartásunkban; mert hisz maguk az administrationalis kiadások — s ez általánosan elismert dolog — annyira le vannak szorítva, hogy daczára annak, hogy önök azt hangoztatták, hogy ott is lehetne megtakarításokat eszközölni, nem hiszem, hogy képesek volnának oly megtakarításokra, melyek nagy eredményt mutathatnának fel. Van négy tétel e költségvetés rovatában, mely igenis nagy súlylyal bir. E négy tétel — az elsőről, a hadügyi kiadásokról csak mellékesen szólok — mert azt hiszem, hogy a jelenlegi viszonyok közit ezek leszállítása veszély nélkül nem lehet. Van az államadósság rovata ; van a vasutak, még pedig részint az állam kezelése alatt álló, részint a részvénytársulatok vasutainak rovata és végre a befektetések rovata, mert ez utolsót ép azért, mivel az ország adóképességét emelni akarom s a beruházásoknál nem akarok a fél utón megállni, hanem, hogy jövedelmezők legyenek, be akarom fejezni, ugy tekintem, hogy ez több éven át állandó rovatot fog képezni. De lássuk most e kiadásokat egyenkint. Az államadósságok rovata, sajnosán tapasztaljuk, igen nagy mértékben emelkedik évrőlévre, még pedig azért, mert aránylag nagy az effectiv tőke utáni kamat, melyet kénytelenek vagyunk még ma fizetni. Nem az terheli államköltségvetésünket, hogy értékpapirjaink névszerinti értéke után 4, 5, sőt 6 százalékot vagyunk kénytelenek fizetni. Bocsáthatunk ki 4—5 százalékos papírokat, ez a költségvetésünk mérlegére és a teherre, melyet elvállalunk, különbséget nem fog tenni, hanem csak akkor, ha az effectiv összeg után fizetendő kamat olcsóbb lesz, mint most. Ha aranyjáradóki kötvényeink mostani árfolyamát vesszük, kénytelen az állam 6"4 százalékot fizetni. Törekedjünk főleg arra, hogy állami hitelünket emeljük, hogy a kamatot, melyet most fizetünk leszállítsuk, mert 6 és fél százalékos tőkével lehet beruházni, de a haszonnak egy része elmegy a finaucirozásra. Legelső feladat tehát oda törekednünk, hogy államadósságunk effectiv tőkéje után fizetett kamat ne legyen oly nagy és hogy állami hitelünk olcsóbb legyen, mint most. Méltóztassanak megengedni, szólhat e kérdésről bárki és mondhat nagy eszméket; lehet pillanatilag elérni, hogy egyik papírnak jobb cursusa legyen, de a legkisebb kedvezőtlen esemény folytán, a mint a tapasztalat mutatja, azonnal visszaesik. Hogy papírjaink értéke állandóan javuljon és a kamatláb olcsóbb legyen, ez egyszerűen az által lehetséges, hogy bevételeink és szükségleteink köztt az egyensúly helyreállittassék. Azt mondják a t. képviselő urak, hogy három millióval ugy sem érhető ez el s igy mindegy akár több, akár kevesebb a defiezít. Fennálló deficzitünknél, t. ház, három millió sem oly megvetendő összeg, de kérem a t, házat, ne méltóztassék ez összeget magában megítélni, hanem összefoglalva a törvényhozás egyéb intézkedéseivel. A múlt évben méltóztattak megszavazni a hadmentességi díjat, mely 1879-re 3 millió, a folyó évre két milliónyi jövedelmi többletet eredményez. E most tervezett adónemekből, hozzászámítva esetleg a kőoiajvámnak behozatalából eredő többletet, mintegy 4 millió frt várható. Tehát ezen két esztendőben már az országgyűlés által tett intézkedések folytán kilencz millió azon összeg, melyet, ha nem méltóztattak volna ezen adótörvények által fedezni, hitelműveletek utján kellett volna beszerezni. Méltóztassanak ezen törvények eredményét alkalmazni az egész évre, akkor ez 8 millió frt bevételt tesz. Ezen 8 millió effectiv értéknek megfelel 10 millió névérték, a mely után a fizetendő kamatot fél millióval számítva, már ezen intézkedés által fél miliióval apasztottuk évi kamatterhünket. Ez oly lépés, a mely mindenesetre megmutatja a komoly irányt és komoly akaratot, hogy komolyan foglalkozunk a pénzügyi egyensúly helyreállításával Ezen szempontból, részint azért, hogy hitelünkre kétségkívül befolyással lehet az, ha állam-