Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-334

334. országos ftlés január 21 1881. 037 basonnmü fogyasztási ezikkel, t. i. a borral szemben kedvezőtlenebb helyzetben lesz. De mél­tóztassanak megengedni, lehet-e minálunk a sör­és borfogyasztás köztti arányt ugy megítélni, mint más országokban, a hol csakis értékes és drága borok termeltetvén és fogyasztatván, a sör képezi kiválóan a napiszükséglet fogyasztási czikkét? Nálunk ez nem áll; mert nálunk vannak oly olcsó borok, melyek nem teszik szükségessé a sörnek nagyobb mértékben való fogyasztását és épen hazánk bortermelő vidékeire, közgazda­sági szempontból sem lehet ártalmas a borra nézve bizonyos praemiumot adni. {Ügy vunl Helyeslés jobb/dől.) A t. képviselő ur igen érdekes értekezést tartott a húsfogyasztási adó eredményeiről. E térre én nem akarom őt követni, mert megjegy­zem, hogy ez igen csekély összeköttetésben áil ezen törvényjavaslattal, a mennyiben végkövet­keztetése az, hogy a húsfogyasztási adó a bús­nak árát drágítja; de a hasonlat itt oem talál, mert a húst a fogyasztó ott kénytelen besze­rezni, a mi a ezukorra nézve nem áll. Csak egyre figyelmeztetem a t, képviselő urat, arra t. i., hogy a ezukorra nézve vagy áll az* hogy az átalányozás által ezen adó egyenes adóvá lesz és ez által a ezukor nem drágul, vagy ellenkezőleg, a fogyasztási adó által a ezukor drágulni fog, de akkor megszűnik azon jellege, hogy egyenes adó legyen. Tehát vagy az egyik áll, vagy a másik. De a ezukor árára nézve nemcsak a fogyasztási adó behozatala gyakorol befolyást; mert nem hiszem, hogy a detail-keres­kedésben meg lehessen országszerte állapítani a ezukor árát. Ez függ a közlekedéstől, a kereskedés helyétől, a kereskedő ügyességétől, függ attól, hogy miképpen tudja azt elárusítani, függ az illető összeköttetéseitől és egyéb körülmények­től. Nagyobb szállítmányoknál van egy correcti­vum, de a detail-kereskedésben igen sok ténye­zőnek van az árra befolyása. Azt mondja továbbá, a t. képviselő ur, hogy igen sok háztartás ki lesz téve a kutatásnak, a zaklatásnak. Engedelmet kérek, ha ezen tör­vény hozatik, a pénzügyministerium közegei csak a törvényben foglalt intézkedések alapján hajt­hatják azt végre és hogy ezen javaslatból a kutatást, a zaklatást, hogy lehessen kimutatni, azt én nem láthatom be. Az áll t. ház, hogy egy törvényt, különösen adótörvényt bizonyos sanctió kimondása nélkül nem lehet végrehajtani és kár is lenne azt megalkotni, mert nem is lehetne végrehajtani. Ezen törvénynek sanctiója azonban nem a kutatásban, nem a praeventiv in­tézkedésekben van, hanem abban, hogy vannak súlyos bírságok, melyek a törvény kijátszása esetében a kivetett adótétel tízszeresében, húsz­szorosában állanak és itt van azon correctivum, hogy ne legyen ingerök az illetőknek a törvény kijátszására, mert ezen büntetés magának a ezikk­nek árával is fölér. Sanctiónak, mondom, a tör­vény végrehajtásánál kell lenni, de ebből nem kö­vetkezik, hogy ezen sanctió a végső határig legyen alkalmazva. Épen a bor és húsfogyasztási adónál van erre példánk, a melyre nézve szintén erős sanctió létezik; de nem hiszem, hogy ezen adónemről azt lehessen mondani, hogy az zak­latásokkal járna. Épen ezekből kiindulva azt hi­szem, hogy a törvénybe felvett intézkedések he­lyesek. De azt mondja Lukács Béla képviselő ur, hogy ilyen adónem nincs sehol, hogy a zárt vá­I rosok és nyilt helyek rendszere együtt nincs sehol, csak itt minálunk, az átalányozási rendszer pedig nincsen sehol csak Ausztriában a borra és húsra nézve és Francziaorszägban az octroy csak községi czélokra szolgál. Mondott még egyet és ennél hosszasabban időzött! hogy egy­átalán a ezukorra és a kávéra sehol és még Fraucziaországban sincs octroy kivetve. Később rectificálja ezen állítását és megemlíti, hogy déli Fraucziaországban vannak egyes városok, a me­lyekben az octroy ezekre nézve be van hozva; nem szükséges tehát, hogy előbbi állítását én rec­tifikáljam. De lássuk már most, mennyiben állnak a t. képviselő ur előbbi állításai. A zárt városi rendszer és az átalányozási rendszer Frauczia­országban igen is fennáll az italokra nézve. Méltóztassanak átnézni a Fraucziaországban az italokra vetett adókat, ott van a forgalmi illeték, a részletes illeték, a fogyasztási, a beviteli, az egyetlen, a helyettesítő illeték, a melyek külön­böző módon szedetnek; más módon a 4000 lelket meghaladó városokban, más módon a zárt váro­sokban és más módon a nyilt községekben. Ezen két rendszer tehát Fraucziaországban is alkal­mazásban van, egyetemben tehát a ráutalási rendszerrel, melyet a képviselő ur oly nagyon hátrányosnak tüntetett fel. De azt mondja a t. képviselő ur és ezt erősen hangsúlyozza, hogy egészen máskép áll a dolog Fraucziaországban, mert ott az octroyból befolyó jövedelem községi czélokra fordittatik és nem tartja azt fenn magának az állam. Ezen állítást kénytelen vagyok rectificálni. Francziaországban igen is a kormány igen köny­nyen jár el az octroy szedési jogának megadásá­nál, de egyidejűleg kimondja, hogy a beszedendő összeg 30—45%-a az állam javára esik, tehát az állam participál a jövedelemben. A fenn­maradó 70—55%-nak egy része pedig a depar­tement pénztárába foly és csak csekély rész az, a mely községi czélokra hagyatik meg. Ennyi­ben áll a képviselő ur e részbeni állítása. De azt mondja a t. képviselő ur: Franczia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom