Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-334
334. országos ftlés január 21 1881. 037 basonnmü fogyasztási ezikkel, t. i. a borral szemben kedvezőtlenebb helyzetben lesz. De méltóztassanak megengedni, lehet-e minálunk a sörés borfogyasztás köztti arányt ugy megítélni, mint más országokban, a hol csakis értékes és drága borok termeltetvén és fogyasztatván, a sör képezi kiválóan a napiszükséglet fogyasztási czikkét? Nálunk ez nem áll; mert nálunk vannak oly olcsó borok, melyek nem teszik szükségessé a sörnek nagyobb mértékben való fogyasztását és épen hazánk bortermelő vidékeire, közgazdasági szempontból sem lehet ártalmas a borra nézve bizonyos praemiumot adni. {Ügy vunl Helyeslés jobb/dől.) A t. képviselő ur igen érdekes értekezést tartott a húsfogyasztási adó eredményeiről. E térre én nem akarom őt követni, mert megjegyzem, hogy ez igen csekély összeköttetésben áil ezen törvényjavaslattal, a mennyiben végkövetkeztetése az, hogy a húsfogyasztási adó a búsnak árát drágítja; de a hasonlat itt oem talál, mert a húst a fogyasztó ott kénytelen beszerezni, a mi a ezukorra nézve nem áll. Csak egyre figyelmeztetem a t, képviselő urat, arra t. i., hogy a ezukorra nézve vagy áll az* hogy az átalányozás által ezen adó egyenes adóvá lesz és ez által a ezukor nem drágul, vagy ellenkezőleg, a fogyasztási adó által a ezukor drágulni fog, de akkor megszűnik azon jellege, hogy egyenes adó legyen. Tehát vagy az egyik áll, vagy a másik. De a ezukor árára nézve nemcsak a fogyasztási adó behozatala gyakorol befolyást; mert nem hiszem, hogy a detail-kereskedésben meg lehessen országszerte állapítani a ezukor árát. Ez függ a közlekedéstől, a kereskedés helyétől, a kereskedő ügyességétől, függ attól, hogy miképpen tudja azt elárusítani, függ az illető összeköttetéseitől és egyéb körülményektől. Nagyobb szállítmányoknál van egy correctivum, de a detail-kereskedésben igen sok tényezőnek van az árra befolyása. Azt mondja továbbá, a t. képviselő ur, hogy igen sok háztartás ki lesz téve a kutatásnak, a zaklatásnak. Engedelmet kérek, ha ezen törvény hozatik, a pénzügyministerium közegei csak a törvényben foglalt intézkedések alapján hajthatják azt végre és hogy ezen javaslatból a kutatást, a zaklatást, hogy lehessen kimutatni, azt én nem láthatom be. Az áll t. ház, hogy egy törvényt, különösen adótörvényt bizonyos sanctió kimondása nélkül nem lehet végrehajtani és kár is lenne azt megalkotni, mert nem is lehetne végrehajtani. Ezen törvénynek sanctiója azonban nem a kutatásban, nem a praeventiv intézkedésekben van, hanem abban, hogy vannak súlyos bírságok, melyek a törvény kijátszása esetében a kivetett adótétel tízszeresében, húszszorosában állanak és itt van azon correctivum, hogy ne legyen ingerök az illetőknek a törvény kijátszására, mert ezen büntetés magának a ezikknek árával is fölér. Sanctiónak, mondom, a törvény végrehajtásánál kell lenni, de ebből nem következik, hogy ezen sanctió a végső határig legyen alkalmazva. Épen a bor és húsfogyasztási adónál van erre példánk, a melyre nézve szintén erős sanctió létezik; de nem hiszem, hogy ezen adónemről azt lehessen mondani, hogy az zaklatásokkal járna. Épen ezekből kiindulva azt hiszem, hogy a törvénybe felvett intézkedések helyesek. De azt mondja Lukács Béla képviselő ur, hogy ilyen adónem nincs sehol, hogy a zárt váI rosok és nyilt helyek rendszere együtt nincs sehol, csak itt minálunk, az átalányozási rendszer pedig nincsen sehol csak Ausztriában a borra és húsra nézve és Francziaorszägban az octroy csak községi czélokra szolgál. Mondott még egyet és ennél hosszasabban időzött! hogy egyátalán a ezukorra és a kávéra sehol és még Fraucziaországban sincs octroy kivetve. Később rectificálja ezen állítását és megemlíti, hogy déli Fraucziaországban vannak egyes városok, a melyekben az octroy ezekre nézve be van hozva; nem szükséges tehát, hogy előbbi állítását én rectifikáljam. De lássuk már most, mennyiben állnak a t. képviselő ur előbbi állításai. A zárt városi rendszer és az átalányozási rendszer Fraucziaországban igen is fennáll az italokra nézve. Méltóztassanak átnézni a Fraucziaországban az italokra vetett adókat, ott van a forgalmi illeték, a részletes illeték, a fogyasztási, a beviteli, az egyetlen, a helyettesítő illeték, a melyek különböző módon szedetnek; más módon a 4000 lelket meghaladó városokban, más módon a zárt városokban és más módon a nyilt községekben. Ezen két rendszer tehát Fraucziaországban is alkalmazásban van, egyetemben tehát a ráutalási rendszerrel, melyet a képviselő ur oly nagyon hátrányosnak tüntetett fel. De azt mondja a t. képviselő ur és ezt erősen hangsúlyozza, hogy egészen máskép áll a dolog Fraucziaországban, mert ott az octroyból befolyó jövedelem községi czélokra fordittatik és nem tartja azt fenn magának az állam. Ezen állítást kénytelen vagyok rectificálni. Francziaországban igen is a kormány igen könynyen jár el az octroy szedési jogának megadásánál, de egyidejűleg kimondja, hogy a beszedendő összeg 30—45%-a az állam javára esik, tehát az állam participál a jövedelemben. A fennmaradó 70—55%-nak egy része pedig a departement pénztárába foly és csak csekély rész az, a mely községi czélokra hagyatik meg. Ennyiben áll a képviselő ur e részbeni állítása. De azt mondja a t. képviselő ur: Franczia-