Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-333
224 333. országos ülés január 20. 1881. a történelmi retnmisceutiák álláspontjára helyezkedik. A t. előadó ur hivatkozott Anglia példájára. Hát igaza van, Anglia igen is nagyon megadóztatta magát, csakhogy ne méltóztassanak feledni azt, hogy ez egy századdal ezelőtt történt. Igenis, egy századdal ezelőtt Angliában majdnem minden fogyasztási czikk megadóztatás tárgyát képezte: a bor, üveg, tégla, szappan stb. De ezen fogyasztási ezikkek megadóztatása lassankint elejtetett. És ma Anglia fogyasztási adórendszere csak néhány jelentéktelen fogyasztási ezikkre szorítkozik. De a termelés, illetőleg a vámnál már megadóztatott ezukrot és kávét újabb megadóztatás alá nem vonják. Francziaországbau mindenesetre fenn áll, mint érintem, az octroy fejlett rendszere és én engedelmet kérek, ha erre is hivatkozom röviden, (Halljuk!) kötelességem az annál inkább, mert a t. előadó ur is hivatkozott és épen abból merített érvet ezen törvényjavaslat mellett. Hát igen, Francziaor szagban az octroy kiterjed az étel-, italneműekre, R tüzelő és takarmányanyagokra, de a kereskedelmi forgalom jelentékenyebb czikkei, olyan természetű czikkei, mint a ezukor és kávé, megadóztatás alá nem jönnek. Parisban például igen számos ezikk képezi a kapuadó tárgyát: a bor, szesz , vaj , tojás, hal, sajt, tüzelőfa, kőszén, stb. {Zaj) azért adom elő, t. ház, hogy meggyőzzem, hogy hasonnemü ezikkek, mint a ezukor és kávé nincs közöttük, a viasz, gyertya, méz és a többi apró, talán nem jelentéktelen fogyasztási ezikkek, de nem tartós tárgyai a kereskedelmi forgalomnak. Ezek, mint például a liszt, gabona, kenyér, ezukor, rizs, kávé az octroynak tárgyait nem képezik. A ezukor csak Francziaország némely déli városaiban jön megadóztatás alá, ott is csak abususkép. Különben nem szabad feledni, t. ház, hogy Francziaországbau az octroy nem állami, hanem községi, illetőleg városi jövedelmi forrást képez, az állam ezen jövedelmi forrásról 1852-ben lemondott, de a városok megtartották, most a a városok háztartása iránt ott átalában a legfokozottabb igények támasztatván, a városok háztartási szükségletöket más módon alig volnának képesek fedezni. De viszont aztán a városok többnyire megkímélik lakosaikat a direct adókra vetett, vagy egyéb községi pótlékoktól. De azért nincs kétség az iránt Francziaországbau sem, hogy az octroy nagy mértékben korlátozza a forgalmat. Az octroy ott csak városokra van szorítva, felette felügyeletet gyakorol a kormány, mely legszigorúbban őrködik a városok túlkapásai felett; az adórendszer évtizedek óta meg van honosodva, begyakorolt személyek által pontosan és kíméletesen, méltányossággal kezeltetik és mégis nagyok a panaszok az octroy eileu s valahányszor a közhangulat szabadabb utat tör magának, mindannyiszor első dolga, hogy eltörölje az octroy-t, a mely azonban mindannyiszor visszaállíttatik, miután a községek más módon kiadásaikat fedezni nem képesek. A franczia octroj 7 alapján következtetést vonni az előttünk fekvő javaslatra nem lehet, mert ismétlem, hogy az községi jövedelmi forrást képez ott, míg nálunk állami bevételt képezne ezen adónem; a kettő között pedig igen jelentékeny a különbség. Állami jövedelemforrást csinálni a franczia octroy-ból a franczia államférfiaknak netn jutott eszökbe, még a német háború utáni nehéz és válságos időszakban sem, midőn pedig oly nagy szükség volt a franczia állam jövedelmekre. És ha a t. előadó ur hivatkozott arra, hogy a franczia octroy, bár eltöröltetett, azután ismét visszaállíttatott, én meg felhívhatom figyelmét kiváló franczia nemzetgazdáknak azon dolgozataira és tanulmányaira, a melyekben fejtegetik, hogy miként lehetne és kellene Francziaországbau is ezen oktroyát megszüntetni. Hivatkozkatnám — a többi köztt — egy franczia nemzetgazdának véleményére, mely szerint ezen adónemeknek a nagy forradalom utáni visszaállítása szerencsétlen gondolat volt és a kinek véleménye szerint ezen adónemek igazságtalansága lázitó és felháborító. De hivatkozhatom a pénzügyi bizottság többségének t. előadójával szemben Belgium példájára is. Más államokban, ott is, hol ezen octroyák fennállanak, igyekeznek azokat a lehetőségig megszüntetni. Belgium 10 millió frankot bocsátott át az állam jövedelméből a községek rendelkezésére, hogy megszüntessék a forgalom érdekében a községi octroyákat. Az 1860. évi belga törvény elrendelte, hogy az octroy név alatt ismeretes adónemek eltöröltetnek és nem állíthatók vissza többé soha. Ez nem oly régen, csak két évtized előtt történt. És mi most azon törjük fejünket, hogy behozzunk oly adónemeket, melyeket már más művelt államok oly károsoknak tartottak, hogy elrendelték, miszerint azok örökre eltöröltessenek és soha többé vissza ne állittassanak, (Igaz! balfelöl.) De talán nem lesz felesleges, ha hivatkozom még Ausztriára is, (Ralijuk!), a mely legközelebbi szomszédnak és a mely e tekintetben a legtanulságosabb. (Halljuk!) Hát igaz, hogy Ausztriában a bor- és húsfogyasztási adó mellett, & kilencz tartományi városban, melyek zárt városokat képeznek, még számos más czikk is kerül megadóztatás alá a városi sorompónál. Becsben is igen számos czikk jön megadóztatás alá, de ezek a ezikkek t. i. a ezukor és kávé nem jönnek se Bécsbeu, se az ausztriai zárt városokban megadóztatás alá. A megadóztatott
