Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-332

332. országos ülés január 19. 188Í. QQ3 katonákra, a honvédekre vonatkozólag megállapítván, sőt annak ideiglenes fenntartását még az ország tetemes részeire nézve is törvényileg biztosítván. Itt tehát nem egy osztrák büntető törvénykönyvről, hanem a magyar törvényhozás utján bizonyos viszonyokra ideiglenesen recipiált törvényről van szó. (Helyeslés jobb/elől). A másik, amit a képviselő ur felhozott és amiben nagyon téved: arra való emlékeztetése, hogy „az ezen törvényt, melyről most szó van, Horváth Boldizsár igazságügyi ministersége idejében, oly tetemesen javított törvényjavaslat visszautasíttatott az ellenzék és Deák Ferencz felszólalása folytán, a ház által." Nem hiszem, hogy emlékezetem csalna, de én úgy tudom, hogy az nem volt katonai büntető törvény, hanem az szólott a katonai biróságok hatásköréről; szólott pedig szemben a mostanival is, még kiterjeszkedő modorban. (Igaz ! Ugyvan! jobb felöl.) Tehát itt ismét tévedni méltóztatott, mert nem katonai büntető törvény, de a bírósági hatáskörről szóló törvényjavaslat terjesztetett akkor be. Ez a másik tényleges tévedése a képviselő urnak. A t. képviselő ur úgy állítja oda a dolgot, mintha most arról volna szó, hogy bűnügyekben a honvédelmi biróságok Ítéljenek az ország polgárai felett. Ez ismét olyan dolog, ami senkinek eszébe nem jutott: Ítéljenek a csendőrség felett bűnügyekben, de nem a polgárok felett. (Nyugtalansáa és fölkiáltások halról: Hát ez nem ugyanaz f Halljuk! Halljuk! jobbról). Igenis, én úgy tudom, hogy ez nagy különbség. ítéljenek •— mondom — a csendőrök felett, azon csendőrök felett és itt mindjárt ki fogom nraíafni, hogy áll a distinctíó, a mit tegnap mondottam — a kiknek legnagyobb része, mert máskép csendőrségünket kompietirozni nem fogjuk, midőn a esendőrségben szolgál és ha nem is katonai, de csendőri zászló alatt van — hogy ezzel kifejezéssel éljek —- még védkötelezettségét nem teljesítette. (Nyugtalanság és zaj bal/elől és felkiáltások : Micsoda az a zászló f ! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Midőn van a világon mindenféle zászló, hogy ezen mi nevetni való legyen, azt én nem értem. Eötvös Károly (közbeszól): A szinét nem tudjuk! (Felkiáltások a szélső baloldalon: Feketesárga ! Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Tisza Kálmán ministerelnök : A magyar honvédségnél sem fekete-sárga s a magyar csendőrségnél sem szükséges, hogy az legyen; de egyébiránt ez egy figurative használt szó volt. Mondjuk tehát: csendőri tényleges szolgálatban vannak, ha a „zászló" szó ellen kifogásuk van a képviselő uraknak. A különbség egyébként a fővárosi rendőrség kiegészítése és a csendőrség kiegészítése között abban van, hogy igenis nem kényszeríttetik senki a csendőrségbe sem; de hogy & csendőrség létesíthető legyen, részesülnek a csendőrségbe belépők két kedvezményben, szemben a véderövel : azon kedvezményben egyfelől, hogy mozgósítás esetében nem hivatnak be és másfelől abban, hogy ott eltöltött éveik fejében a védszolgálat két utolsó éve nekik beszámíttatik. Ez a fővárosi rendőrségnél nem történik; mert igenis beléphetnek oda is a békeállományban levő, vagy az activ szolgálatnak eleget tett egyének, de azok mozgósítás esetén behívatnak, azoknak itt teljesített szolgálatából az összes védszolgálattal szemben semmi előnyük nincs. Ez, azt gondolom, meglehetősen lényeges különbség, a mely tökéletesen indokolja az eljárás különbségét. De, t. képviselőház, a képviselő ur kitalálta az indokot. Azt mondja: természetes, a fővárosra nézve nem tehettem máskép, itt minden nyilvánosan történik, itt lapok vannak, a vidéki ember panasza nem hallatszik ide. (Ugyvan! a szélső haloldalon.) Ha a t. képviselő ur ezt mondta volna egy néhány évtizeddel ezelőtt, akkor lett volna értelme. De hát vidéki lapok nincsenek!? (Zaj és nyugtalanság balfelöl. Egy hang jobbfelöl: A legnagyobb skandalum ott van, abból élnek! Halljuk!) Nem is beszélve a nyilvánosan gyűlésező hatósági testületekről, mondom : vidéki lapok nincsenek? — és ezen vidéki lapok nem kapnak-e az érdekfeszítő híreken ; (ügy van! jobbfelöl.) és viszont nincsenek-e a fővárosban oly lapok, a melyek a vidéki lapoknak híreit — kivált ha azok valami botrány által érdekfeszítőkké válnak — a legnagyobb szenvedélyíyel átveszik, még meg sem tudakolva, igazak-e vagy nem? (Zaj, és ellenmondások balfelöl.) Hát ugyan kérem, hogy lehet, ilyen viszonyok köztt arról beszélni, hogy ha a vidéken esetleg valami visszaélés történik, azt meg nem tudja senki ?! Ezeket megjegyezni, t. képviselőház, mindenesetre kötelességemnek tartottam. A ezé! a személyi és vagyon biztonság fenntartása. Ezen czél nem ellentéte, de követelménye részben a személyes szabadság élvezhetésének, mert a személyes szabadságot nem csak a rend közegei ellen, hanem bűnösök ellen is védelmezni kell. (ügy van! a jobboldalon.) Épen ezért én e kettő köztt az ellentétet feltalálni nem tudom. Meggyőződésem az, hogy a csendőrség a maga hivatásának csak ugy felelhet meg, ha rá nézve meghagyatik — nem behozatik — az, a mi eddig törvényes receptió utján a hadseregre és a honvédségre nézve meg volt; az az hogy a csendőrségi közegek egyéni bűnügyei a honvédelmi bíróság elé tartozzanak. S ezért, bármi legyen azután sorsa a törvényjavaslatnak, minthogy jobb semmit sem, mint czéltalant alkotni, én a magam részéről a szöveg fenntartását kérem. (Helyeslés a jobboldalon.) 26*