Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

331. orKságos ülés jaunär 18. ÍSS1. 193 Nekünk erre a biztosítékra szükségünk van, mi vaktában ily javaslatot e nélkül elfogadni &oha sem fogunk. {Helyeslés balfelöí.) De azt mondja a minísterelnök ur, a fő­dolog az, hogy szigor és gyorsaság legyen. Ugyan kérem, ott áll, vagy helyesebbea mondva ott ül az igazságügyminister (Derültség balfelö't) és hallgatja egész nyugodtan, hogy a katonai bíróságok sokkal gyorsabban mennek. Itt van az igazságügyminister ur, beleegyezik oly érve­lésbe, melynek főoka abban áll: nem adhatjuk oda a polgári bíróságoknak, mert azok nem lesznek elég szigorúak, elég gyorsak, hogy vé­delmet adhassanak a polgároknak, hanem el kell mennünk a katonai bíróságokhoz, melyek, igaz, kevesebben vannak, ritkábban, nehezebben talál­hatók, nem oly függetlenek, nem oly képzettsé­gűek, de mégis szigorúbban és gyorsabban fog­nak eljárni. Ha ő ezt elhallgatja és elhiszi — nohát ezt, mint a ministeriumnak családi ügyét intézzék egymás köztt, de hogy ily érvvel ben­nünket azon javaslat megszavazására birni nem lehet, abban az egyben bizonyos vagyok. (Élénk helyeslés bal/elől.) Már előbb utaltam arra, hogy már csak azért sem fogadhatjuk el a javaslatot, mert a büntető jogszabályok, mert a birói szervezetben való garautiát ezen szerve­zett tagjai visszaélésénél kell, hogy ezen törvény­hozás maga kezében tartsa és nem oszthatja meg a Lajthán túli állammal; de most állítom, hogy azért sem lehet elfogadni, mert a katonai büateto anyagi törvénykönyv, a katonai büntető eljárás, mert a katonai büntető szervezet nem nyújthat kellő szabályzatot, kellő jogi biztosíté­kokat azon lehető sérelmek orvoslására, melyek itt előfordulhataak. (igaz! ügy van! bal/elöl) Mindenekelőtt azon katonai büntető törvény­könyv, melynek új utódja oly nehezen jön létre, az absolut korszaknak gyümölcse.Már most kérdem, ki hiszi azt, hogy azon büntető törvénykönyvben e's annak szabályaiban, melyek igazán a mi viszo­nyainktól eltérő természetű viszonyokra és a katonai szolgálatra hozattak, hogy abban meg­nyugodjanak Magyarország polgárai, hogy az az újonnan szervezendő csendőrség visszaélései ellen ott van nekik a kellő jogi biztosíték. Ez a dolog természetével ellenkezik. Ily jogi biztosí­tékokat, melyek a polgári élet viszonyait tár­gyazzák katonai törvényhozás körébe utalni és a dolog természetével ezen ellenkező utat követni akarni, oly hiba, melyet semminemű jóakarat, semminemű jó hajlam, nem lesz képes helyre hozni. (Élénk helyeslés a bal- és szélsä baloldalon). Én valóban némi zavarban vagyok t. ház, hogy mily érvek támogatják a javaslatot. Mert azon érvek, a melyeket a minísterelnök ur fel­hozott a nádszálnál is gyengébbek és másik javaslatával viszont ön maga czáfolja meg állí­KÉPYH. NAPLÓ 1878 — 81. XVI. KÖTET. tásait. (Igaz! bal felüt). Mert csak nem akarja állítani, hogy a fővárosi rendőr tűlhágásai ellené­ben a fővárosban tartózkodókat kevésbé szigorú törvények és bíróság, kevésbé gyors eljárás is elegendőleg megvédi?! (Élénk helyeslés balfelol) Hát kérdem, miért nem fogadható el itt is ezen álláspont? Miért nem ismertetnek hát meg ben­nünket előre azon nehézségekkel, melyekbe ezen álláspont elfogadása ütközik? Mi méltányolnák azon okokat, mi azokat tiszta és gondos consi­deratió alá vennők és szívesen segédkezet nyúj­tanánk ezen nehézségek elhárítására, de ne kívánják tőlünk, hogy ily javaslat elfogadásához járuljunk. És én remélem, hogy a milyen készséget tanú­sított a t. ház, abban, hogy a kormánynak a közbiztonság fenntartására a kellő hatalmi eszkö­zöket megadta és mi is hozzájárultunk. Madarász József (közbeszól:) Elég fősz! Szilágyi Dezső: Én azt hiszem, hogy a dolog másik oldala iránt a ház épen azon érzé­ket fogja tanúsítani és kapcsolatban eszel meg­fogja kívánni, hogy együttesen azon biztosítékok megtaremtesseaek és a polgárok oly forumok védelme alá helyeztessenek, a melyek a mi tör­vényeink és a mi ellenőrzéseink alatt állanak. (Elénk helyeslés a bal- és szélsä baloldalon). Ezekután még t. barátom második módo­sítváuyáról kell szólanom. Ezen második raódosítváuy több oldalról félre értetett. Ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy a mi ezen törvényjavaslatban van, az úgy látom mindnyájunk nézete szerint, a belügyminister urnak nézete szerint, Baross és Gnlner képviselő­társaimnak véleménye szerint is, az egyszerűen alkalmazhatatlan. A mi itt ki van fejezve, azt nem akarja megállapítani sem a belügyminister, sem még azon urak sem, a kikre, mint kidolgo­zókra a ministereluök hivatkozott. Mert mi van itt kifejezve? Az van mondva, hogy a csend­őrség által elkövetett fegyelmi ügyekben „kizá­rólag" a magy. kir. honvéd bíróságok illetékesek. No már most ezt betű szerint véve, én nem tagadom meg azt az elismerést, hogy nem szán­dékolták szó szerinti crtelembe venni, de termé­szetes értelmében ez egyszerűen képtelenség; mert a katonai fegyelemmel és a katonaihoz hasonló fegyelemmel és renddel teljesen ellen­kezik ; de ellenkezik minden szolgálat természe­tével is, mert minden szolgálatnak, a katonai szolgálatnak is lényege abban áll: hogy saját felébb valója mindegyiknek az első fegyelmi hatósága, mely fegyelmi büntetést szabhat rá; (Helyeslés balfelöl) és mihelyt ezen illetékességet elvennénk a csendőrtisztektől és a honvódbiró­ságra ruháznák, rögtön lehetetlen volna nemcsak a rendet, de a szolgálat teljesítését is fenntartani. Tehát ebben a minísterelnök úrral teljesen egyet­értek, hogy ez igy nem maradhat; mert ha igy 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom