Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

331. orKságos ülés jaunär 18. ÍSS1. 193 Nekünk erre a biztosítékra szükségünk van, mi vaktában ily javaslatot e nélkül elfogadni &oha sem fogunk. {Helyeslés balfelöí.) De azt mondja a minísterelnök ur, a fődolog az, hogy szigor és gyorsaság legyen. Ugyan kérem, ott áll, vagy helyesebbea mondva ott ül az igazságügyminister (Derültség balfelö't) és hallgatja egész nyugodtan, hogy a katonai bíróságok sokkal gyorsabban mennek. Itt van az igazságügyminister ur, beleegyezik oly érvelésbe, melynek főoka abban áll: nem adhatjuk oda a polgári bíróságoknak, mert azok nem lesznek elég szigorúak, elég gyorsak, hogy védelmet adhassanak a polgároknak, hanem el kell mennünk a katonai bíróságokhoz, melyek, igaz, kevesebben vannak, ritkábban, nehezebben találhatók, nem oly függetlenek, nem oly képzettségűek, de mégis szigorúbban és gyorsabban fognak eljárni. Ha ő ezt elhallgatja és elhiszi — nohát ezt, mint a ministeriumnak családi ügyét intézzék egymás köztt, de hogy ily érvvel bennünket azon javaslat megszavazására birni nem lehet, abban az egyben bizonyos vagyok. (Élénk helyeslés bal/elől.) Már előbb utaltam arra, hogy már csak azért sem fogadhatjuk el a javaslatot, mert a büntető jogszabályok, mert a birói szervezetben való garautiát ezen szervezett tagjai visszaélésénél kell, hogy ezen törvényhozás maga kezében tartsa és nem oszthatja meg a Lajthán túli állammal; de most állítom, hogy azért sem lehet elfogadni, mert a katonai büateto anyagi törvénykönyv, a katonai büntető eljárás, mert a katonai büntető szervezet nem nyújthat kellő szabályzatot, kellő jogi biztosítékokat azon lehető sérelmek orvoslására, melyek itt előfordulhataak. (igaz! ügy van! bal/elöl) Mindenekelőtt azon katonai büntető törvénykönyv, melynek új utódja oly nehezen jön létre, az absolut korszaknak gyümölcse.Már most kérdem, ki hiszi azt, hogy azon büntető törvénykönyvben e's annak szabályaiban, melyek igazán a mi viszonyainktól eltérő természetű viszonyokra és a katonai szolgálatra hozattak, hogy abban megnyugodjanak Magyarország polgárai, hogy az az újonnan szervezendő csendőrség visszaélései ellen ott van nekik a kellő jogi biztosíték. Ez a dolog természetével ellenkezik. Ily jogi biztosítékokat, melyek a polgári élet viszonyait tárgyazzák katonai törvényhozás körébe utalni és a dolog természetével ezen ellenkező utat követni akarni, oly hiba, melyet semminemű jóakarat, semminemű jó hajlam, nem lesz képes helyre hozni. (Élénk helyeslés a bal- és szélsä baloldalon). Én valóban némi zavarban vagyok t. ház, hogy mily érvek támogatják a javaslatot. Mert azon érvek, a melyeket a minísterelnök ur felhozott a nádszálnál is gyengébbek és másik javaslatával viszont ön maga czáfolja meg állíKÉPYH. NAPLÓ 1878 — 81. XVI. KÖTET. tásait. (Igaz! bal felüt). Mert csak nem akarja állítani, hogy a fővárosi rendőr tűlhágásai ellenében a fővárosban tartózkodókat kevésbé szigorú törvények és bíróság, kevésbé gyors eljárás is elegendőleg megvédi?! (Élénk helyeslés balfelol) Hát kérdem, miért nem fogadható el itt is ezen álláspont? Miért nem ismertetnek hát meg bennünket előre azon nehézségekkel, melyekbe ezen álláspont elfogadása ütközik? Mi méltányolnák azon okokat, mi azokat tiszta és gondos consideratió alá vennők és szívesen segédkezet nyújtanánk ezen nehézségek elhárítására, de ne kívánják tőlünk, hogy ily javaslat elfogadásához járuljunk. És én remélem, hogy a milyen készséget tanúsított a t. ház, abban, hogy a kormánynak a közbiztonság fenntartására a kellő hatalmi eszközöket megadta és mi is hozzájárultunk. Madarász József (közbeszól:) Elég fősz! Szilágyi Dezső: Én azt hiszem, hogy a dolog másik oldala iránt a ház épen azon érzéket fogja tanúsítani és kapcsolatban eszel megfogja kívánni, hogy együttesen azon biztosítékok megtaremtesseaek és a polgárok oly forumok védelme alá helyeztessenek, a melyek a mi törvényeink és a mi ellenőrzéseink alatt állanak. (Elénk helyeslés a bal- és szélsä baloldalon). Ezekután még t. barátom második módosítváuyáról kell szólanom. Ezen második raódosítváuy több oldalról félre értetett. Ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy a mi ezen törvényjavaslatban van, az úgy látom mindnyájunk nézete szerint, a belügyminister urnak nézete szerint, Baross és Gnlner képviselőtársaimnak véleménye szerint is, az egyszerűen alkalmazhatatlan. A mi itt ki van fejezve, azt nem akarja megállapítani sem a belügyminister, sem még azon urak sem, a kikre, mint kidolgozókra a ministereluök hivatkozott. Mert mi van itt kifejezve? Az van mondva, hogy a csendőrség által elkövetett fegyelmi ügyekben „kizárólag" a magy. kir. honvéd bíróságok illetékesek. No már most ezt betű szerint véve, én nem tagadom meg azt az elismerést, hogy nem szándékolták szó szerinti crtelembe venni, de természetes értelmében ez egyszerűen képtelenség; mert a katonai fegyelemmel és a katonaihoz hasonló fegyelemmel és renddel teljesen ellenkezik ; de ellenkezik minden szolgálat természetével is, mert minden szolgálatnak, a katonai szolgálatnak is lényege abban áll: hogy saját felébb valója mindegyiknek az első fegyelmi hatósága, mely fegyelmi büntetést szabhat rá; (Helyeslés balfelöl) és mihelyt ezen illetékességet elvennénk a csendőrtisztektől és a honvódbiróságra ruháznák, rögtön lehetetlen volna nemcsak a rendet, de a szolgálat teljesítését is fenntartani. Tehát ebben a minísterelnök úrral teljesen egyetértek, hogy ez igy nem maradhat; mert ha igy 25