Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

331. országos ülés január 18. 18SÍ. jgg ettől eltekintünk, ismét oly intézménynyel lesz dolgunk, a melynél a szolgálat teljesítésének kötelezettsége kellő módon, kellő katonai szigorral ellenőrizhető és végrehajtható nem leend. Ezt mindenesetre ki kell kerülui és ezzel kapcsolatban ki kell kerülni azt is, hogy oly intézkedés vétessék föl ezen törvényjavaslatba, a mely a katonai szervezet, a fegyelmi jog korlátolását, illetőleg a eontemplált szabályzatoknak meggyengítését hozhatná létre. Éu bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy a Pulszky képviselő ur által beadott módosítványok közül az, a mely a fegyelmi eljárásra vonatkozik, határozottan ellenkezik azokkal, a miket cn feltételül mondani bátor voltam, t. i. oda fogna vezetni, hogy keresztülvitele megbolygatná azou katonai szempontból megbírálható fegyelmi eljárást és szigort, a melyre itt szükségünk van; mert ha egyszer kimondottuk, hogy a rendőrség katonailag szerveztessék, hogy a szolgálat tekintetében a honvédelmi miuister hatósága alatt áll, lehetetlen, hogy annak számára a katonai, eddig fönáiló, fegyelmi szabályoktól és eljárástól eltérő szabályokat és eljárást honosítsuk meg és egy külön fegyelmi hatóság behozatala által miutegy megtágítsuk azt a kapcsot, a melyet a rendőrség csapatai és a honvédelem egyéb csapatait illetőleg e részbeti szükségesnek vélünk. E tekintetben tehát, t. ház, nem tudnék bozzá járulni Pulszky t. képviselőtársam módosítványához. De nem fogadhatom el azt a módosítványt sem, melyet Gullner t. barátom beadott — egyszerűen azért, mert önmagát ezen eszmét határozottan ki nem fejezvén, a fegyelmi ügyekben fokozatokat akar megkülönböztetni e's ezeket a fegyelmi fokozatokat akarná különféle alakban érvényesíteni, hogy minő alakban a különféle fokozatokat, azt ugyan nem mondotta meg és én megvallom, nem tudom, vájjon fenn akarja-e tartani a fegyelmi hatóság tekintetében a sza'kasz intézkedését, vagy pedig azt kívánja, a mit Pulszky képviselőtársam módosítványa, hogy T. i. egy külön fegyelmi hatóság áilittassék fel ? A fegyelmi ügyekben ezen hatóságokra vonatkozó fokozatok felállítását nem tartanám czélszerünek, mert a fegyelmi hatáskörbe tartozó tényeket illetőleg, az osztályozás csak az lehet: azok közé tartozik-e valami, vagy pedig bűntettet, vagy vétséget képez-e, olyat, a melynél a bűnvádi eljárás megindítása volna helyén ? Ily különválasztást a törvényjavaslat is tartalmaz, megkülönböztetvén a fegyelmi ügyeket a bűnügyektől — amazokat a honvédelem alá, emezeket szintén a bonvédelmi illetékes büntető bíróság elé utalván. De, t. ház, fölfogásom szerint egy ily módosiiványt általában véve nem lehet úgv előterjeszteni, a mint azt Pulszky képviselő nr tette, meri hogy az belehelyeztessék a szövegbe, előbb össze kell egyeztetnie a javaslat egyébkinti tartalmával; s ezen felül még stylaris szempontból is azon módosítványt méltán kifogás alá lehet venni és így alakilag sem tudnék ahhoz hozzájárulni. Sokkal fontosabb azonban ama második módoslívány tartalma, a melyhez Gullner képviselő is hozzájárult, hogy a bűnügyek felett a magyar királyi honvédbiróságok helyett a polgári bíróságok határozzanak. Midőn tegnap Szilágyi Dezső képviselő ur a garantiákról beszélt, a melyeket a rendőri eljárással szemben okvetlenül keresni kell s a melyeknek biztosítását feltétlenül szükségesnek is tartom: én azon hiszemben voltam és azon felfogásban élek ma is, hogy e garantiák alatt nem lehet egyebet érteni, mint azt, hogy egyfelől a fegyelmi, mint a bűnügyi tekintetben az illető csendőrségi közeg, kellő felügyelet és megtorlás alatt álljon, de másfelől, hogy általánvéve a rendőri természetű eljárás ellenében a közönség védve legyen úgy, a mint más közigazgatási intézkedéseknél megvédni kívánjuk a közigazgatási bíróságok életbeléptetése által. Ezen eszmét contemplálva, védelmet igy akarni nyújtani a rendőri eljárás ellen: ezt tökéletesen felfogom; ehhez én magara is hozzájárulok. De hogy abban különös garantiát találjak, hogy e katonailag szervezendő csendőrcsapatok bűnügyi tekintetben polgári bíróság alá helyeztessenek : ezt mint consequentiát, megérteni képes nem vagyok. Teljesen méltánylom azon felfogást, a melynek sok helyütt adatott kifejezés, hogy a katonai — úgy a közös hadseregre, mint a honvédségre vonatkozó — e nemű törvények változtassanak meg és a katonák általában bűnügyekben a polgári törvénykezés alá helyeztessenek ; de másrészről nem vagyok képes ezt ma helyeselni a rendőrséggel szemben, mert mindaddig, míg a csendőrség katonai szervezettel állíttatik fel és a büntető törvénykönyv és eljárás a hadseregre és a honvédségre nézve a mai állapotban marad, a esendőrségre nézve kivételes intézkedés tétele és bűnügyekben polgári bíróságok alá helyeztetése nem volna czélszeríí. Ezen kivételes intézkedés az életben esetleg oly összeütközésekre fogna alkuimat szolgáltatni, a melyeket ki kell kerülnünk, ha csak azt nem akarjuk, hogy paralisáltassék a csendőrségnek ama szolgálata, a melyet épen ezen törvény attól megkíván. Azou esetre, ha a katonaságra, ágy a közös hadseregre, mint a honvédségre nézve meg fog a törvény változíatíatni: lesz helyén ennek kiterjesztéséről a rendőrségre is intézkedni. De erre nem tekintve, azon módosítás, mc-