Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

331. országos ülés január 18 1881. 175 nagyobbszerű csendháborítás egyátalában nem fordul elő. És ez, tekintve a mi összes kormány­zati rendszerünket, közigazgatásunk egész keze lését, tekintve az adóexecutiók, a financzfoszto­gatások és átalában népünknek a rósz igazság­szolgáltatás által történő elkinzását, valóban bámulni lehet azon, hogy ebben az országban nincs anarchia. {Igaz! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Ez hát a mig egy részről kétségkívül bizonyítja azt, hogy népünk kiválólag türelmes, rendszerető, törvénytisztelő, más részről argu­mentumul felhozható arra nézve, hogy a köz­biztonság fenntartásának jelenleg fennálló módja rósz, elégtelen nem lehet. Valóban ugy látszik, a kormány maga is bámul, hogy ez igy van, hogy a közbiztonság tűrhető állapotban van és mintha maga is azt hinné, hogy az ő eljárása mellett a jelenlegi állapot sokáig nem lesz fenntartható^ épen azért gondoskodik szigorú eszközökről a közbiztonság fenntartására, mert tudja, hogy ezen közigazgatási rendszernek más következménye utóvégre sem lehet, mint anarchia. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én tehát mondom, a reform szük­ségességét nem látom s azokat az okokat, a melyek mellette felhozatnak, elfogadhatóknak, kielégítőknek egyátalábau nem tartom. Felemlittetik itt, hogy közóhajtás a csend­őrség behozatala. Hát megvallom, hogy én ezen közóhajtásra való hivatkozást tendentiosus ráfogás­nak tartom. Említtetik az is, hogy számos megye felterjesztéseket küldött a ministeriumokhoz, a melyekben kéri a csendőrség behozatalát. Hát erre vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem, hogy igen örvendek annak, hogy a t. kormány a közvélemény nevében, a megyék kívánságai iránt legalább ezen alkalommal iiyen deferentiát mutatott. Hanem méltóztassanak megbocsátani, nekem gyanúsak ezek a megyei felteijesztések, mert nagyon könnyen megtörténhetik, hogy egy vagy más megyében egy udvarias, szolgálatkész főispán megteszi a kormánynak azon szolgálatot, hogy kéreti alulról azt, a mit maga a kormány óhajt, hogy kéressék. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) De lehet még más ok is. Meglehet, hogy némely megye már annyira megunta a kormány­nyal való izetlenkedést a közigazgatási költsé­gek miatt és annyira tehetetlennek erezi magát, hogy a közbiztonság terén levő feladatának a megadott eszközökkel megfeleljen, hogy azt mondja, inkább vegj^e el a kormány az egész rendőrséget a megyétől; mert ha arról van szó, hogy tiz millióba kerülő palotát építsünk, vagy egy új országházat, ha arról van szó, hogy a bosnyák vasútra 4 milliót adjunk oda aján­dékba a közös aktívákból, ezekre van pénz, de ha némely megye azt mondja: nekem kevés a közbiztonsági személyzet, kérnék még két pandúr felállítására pár forintot, akkor a kormány azt mondja; nincs pénz és nem adja meg. Ez a magyarázata nézetem szerint a megyei feliratoknak. (Igaz! Ugy van! a szélső bal­oldalon.) Hanem itt van a nagy argumentum, hogy a kultur államokban mindenütt katonai szerve­zettel ellátott csendőrség létezik. Ezen állítás tény. Nemcsak némely kultur államokban létezik katonailag szervezett csendőrség, hanem mindenütt az absolutisticus államokban igenis van. így van Poroszországban; ott találták önök Boszniában azokat a zaptiéket, a kiket Szeder­kényi t. barátom említett, a mely intézmény tökéletesen katonai csendőri szervezettel bir, mégis tartották önök, mert teljesen bele illik az önök absolut szervezetébe. De hát ne beszéljünk Francziaországró], a mely szerencsétlenségére nem tud megmenekülni,bár mely kormányváltozással a centralisatió köte­lékeitől, hanem beszéljünk Angliáról, a szabad­ság és alkotmányosság hazájáról. Tudva levő dolog, hogy ott a közbiztosság meglehetős kis bíró — bakter formában van szervezve, mert az angol nép már kiválólag tudja, hogy a polgár­ság érdeke mit követel és mily fontos dolog minden irányban a személyes szabadságot fenntar­tani és nem adta ki kezéből a közbiztonság kezelését. Az angol népnek egészen más fogalma van a jogállamról, mint Zay t. képviselőtársam­nak, a ki tegnap kijelentette nyíltan, hogy a jogállamnak sarkkövét képezi a csendőrség. (Derültség a szélső balon.) Egyébiránt nagyon köszönöm, hogy e szót kimondta, mert legalább most már meglehetősen van illustrálva ezen enigmaticus szó és megmagyarázva önök által a jogállam értelmezése. Nevezetes argumentum a csendőrség mellett Erdély példája. Ezen tárgy annyira fel lett világítva itt tegnap Orbán Balázs t. barátom részéről, hogy arra most bővebben reflectálni nem akarok. De ne beszéljünk csak Erdélyről, hanem beszéljünk arról a Bachrendszer alatt fennállott csendőrségről. Tudjuk, hogy ezen annyira fel­dicsért iutézmény fennállása idején, az alföld olyan állapotba jutott a közbiztonság tekinteté­ben, hogy az valósággal már tarthatatlan volt, abban az időben volt Magyarország valóban a brigantik érdekes országa, mint Zay t. képviselő ur magát kifejezte. 0 tegnap hivatkozott a szegedi kivételes bíróságra. Megvallom, hogy sok minden­félét hall az ember ebben a t. körben is, hanem én régen nem bámultam annyira, mint akkor, midőn erre hivatkozott a t. képviselő ur. Én nem csodálkozom, hogy ő a régi Magyarországot csak b. Eötvös József „Falu jegyzője" czímű

Next

/
Oldalképek
Tartalom