Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-330
164 330. országos ülés január 17. 1881. bizonyos, hogy a régi erdélyieket inkább lenyűgözte az osztrák uralom, miut a Királyhágón inneni részt és azon időtől kezdve nagyon engedelmes, békés polgárok lettek az erdélyiek. Hanem, t. ház, ha összehasonlítást akarunk tenni a rendőrség és a pandúrok működése köztt Erdélyben, erre is tudunk példát. Ugyanis 1861-ben minden megye eltörülte a csendőrséget és mindenütt felállították a pandurságot; az igen csekély számú volt, létszáma nem volt nagyobb megyénként a negyvennél. És mi történt, t. ház? Ezen csekély számú pandurság épen azért, mert ismerte a viszonyokat, egész rablóbandákat, egész szövetkezeteket fedezvén fel, azokat tömegesen összefogdosták, holott a csendőrség alatt mindig virágoztak és soha felfedezhetők nem voltak. Ismerem, t. ház, azon esetet, midőn Torda vármegyének egy csendbiztosa három csendőrrel együtt kiment a havasok közé, hol egy hatvau tagból álló rablóbanda volt szervezve lovak és szarvasmarha lopására. Ez a négy ember mondom kiment a havasok közé és a hatvan embert mind behozta. (Tetszés a szélsőbalon.) Hogyha tehát Erdélybea jónak mutatkozik a csendőrség, az nem az intézményben, hanem a mi szelídebb erkölcseinkben keresendő. A miuisterelnök ur és Zay képviselő ur is hivatkoztak Francziaországra, a mely különösen ma köztársasági kormányforma alatt alkotmányos állam és ott mégis katonailag szervezett csendőrség van. Igaz, t. ház, nem tagadom, csakhogy Francziaország s Olaszország is önálló független államok, ott nincs semmi baj, de mi nem vagyunk független állam és attól tarthatunk, hogy majd az idegen hadügyminister a mi rendőreink felett is fog intézkedni és mi félünk, hogy azon intézkedést nem a mi szabadságunk biztosítására, hanem szabadságunk és jogaink elnyomására fogja fordítani. A t. ministerelnök ur, Szederkényi Nándor t. képviselőtársammal szemben védelmökre kelt a főispánoknak és nagyon dicsőítette és dicsérte főispánjait. T. ház! Én elismerem, hogy a főispánok köztt igen sok derék és hasznavehető ember van, de épen ezen főispánok azért, hogy helyeiken megmaradhassanak, kénytelenek a választások alkalmával korteskedést űzni, mert különben nem hagyná helyén a belügyér ur s igy ők is kénytelenek alantos közegeik megválasztásánál tekintettel lenni a kortes jó tulajdonaira is, mert épen a ministerelnök ur kergetné azonnal el, ha a választásoknál minden erejével közre nem működne és működtetne. Zay Adolf képviselő ur védi Erdélyt Szederkényi Nándor t. képviselőtársam ellenében. Hát, t. ház, Szederkényi t % képviselőtársam nem is támadta meg Erdélyt. 0 csak reflectált azon szomorú viszonyokra, a melyek ott még ma is fennállanak. Azt monda, hogy azok a csendőrök köztiszteletben álló hivatalnokok. Igaz, mert hát maga az erdélyi nép, mely a rendnek és a szabadságnak barátja, azon rendőrséget és csendőrséget megszokta becsülni és én csak azt mondom, hogy azok talán még tiszteletreméltóbbak lennének, hogyha kevesebbet politizálnának és kevesebbet avatkoznának a nem hatáskörükbe tartozó dolgokba, mint például a korteskedésbe. Azt mondta Zay képviselő ur, hogy a szolgabirák nem használhatják fel a csendőröket mindenre, mert meg van a szolgálati utasítás s ha a rendelet azzal ellenkezik, akkor ők talán remonstrálnának. No már köszönöm én az i]yen rendőrséget. Az ő utasításai még a Bach-korszakból a bécsi hadügy értől erednek és én veszélyesnek találnám, ha a hadügymimstertől eredő utasításokkal remonstrálnának politikai hatóságaink ellen. Azt mondja a képviselő ur, hogy a csendőrök a törvények őrei, a jogállam sarkkövei. S ha ez igy volna, akkor a ministeriumot és a törvényhozást is haza lehetne küldeni, mert hisz a csendőrök megvédik államunkat, annak hatalmas sarkkövét képezvén. (Derültség a szélső baloldalon.) Az elmondottaknál fogva én a torvényjavaslatot, mint a mely veszélyes és szahadságunkra és alkotmányunkra nézve káros intézményt akar behozni, általánosságban sem fogadhatom el. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Pázmándy Dénes: T. ház! Csak rövid szavakkal akarom kisérni szavazatomat, midőn a szőnyegen lévő törvényjavaslatot részemről elfogadom. Én azt tartom, hogy a csendőrség behozatala nem képez politikai actust, hanem az egy közigazgatási működés és igy nem tekintem azt bizalmi kérdésnek a kormány irányában, mert ha annak tekinteném, akkor a törvényjavaslatot talán nem szavaznám meg. A csendőrség oly intézmény, mely a személy és vagyon biztosítására alakult, alakult pedig 1794-ben a franczia convent alatt s mindazokat, a miket t. barátaim itt elmondottak, ezelőtt 100 esztendővel a franczia törvényhozó testületben a csendőrség ellen elmondották. Európa összes államai elfogadták a csendőrséget, az ma már úgyszólván általános intézmény. A franczia respublika, a mint ití folemlíttetett, nemcsak hogy el nem törölte a csendőrséget, de azt nagy mértékben szaporította. Belgium, a legalkotmányosabb államok egyike, egész Európában a legerősebb csendőrség! szervezettel bír. Bármely más államban is a legújabb időkben soha arról szó nem volt, hogy a csendőrség szükségtelen volna.
