Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-330
330. országos ülés január 17. 1881. 155 felett, hogy Erdélyben a közigazgatás ügye oly rósz, miszerint bizonyosnak hitte, hogy maguk a hivatalnokok rombolják össze előbb-utóbb, a mi a szabadságból még létezik."Ezen Erdélyből akarunk mi példát vonni? Ezen Erdélytől akarunk mi tanulni, a mely Erdélyről ily bizonyítványt állított ki egyik nagy történetíró, az ottani viszonyokat jellemzoleg és ezen Erdélyről mondja nekünk a t. előadó ur, hogy tanuljunk és vegyük át az ottani institutiót, akkor, midőn ő náluk az alkotmánj^os élet gyökerében már évtizedek óta majdnem kiölve lett?! De kérdem t. ház, hogy az alkotmányosság rendje, a közigazgatásnak érdeke megtüri-e és megtürheti-e azt, liogy ily intézmények ültettessenek át ide hazánkba? Mit kivan az alkotmányosság? Egyenlőséget, jogegyenlőséget. És milyen institutiót hoznak be? Olyant, a mely ezen jogegyenlőséget a közélet minden ágába mélyen lenyúló+ mstitutióktól megtagadja. Azon rendőrségi közegek, melyek e törvénj 7 ]avaslat szerint fognak behozatni, kívül állanak a polgári körök határán ; nekik kivételes, rendkívüli katonai bíróságaik vannak. És most t. ház, bátor vagyok figyelmökbe ajánlani a közélet szempontjából, hogy példának okáért nézzék majd meg azon eseteket, midőn azon rendőr, azon zsandár majd a büntető törvények elé kell, hogy állittassék, akár complicált bűntársak nyomán, akár más bűnvádi esetnél. A zsandár az illető tolvajt majd be fogja kisérni a maga bíróságához és ez el fog bánni vele a törvények szerint; a complicált bűntárs, a zsandár fel fog hozatni Budapestre, vagy azon kerületnek központjára ; azon vidék sohsem tudja többé, mi történik azzal; a?on vidék azt hiszi és azt fogja hinni, hogy hiszen a zsandárral majd elbánnak a maga módja szerint, mert hiába annak ura a katona, ez pedig más szemmel nézi az ily dolgokat. Majd azt fogja mondani erre a t. belügyminister ur, hogy hiszen a katonai törvények szigorúak és meg lehet, még szigorúabban fognak büntettetni bűnvádi esetekben az illető bűnösök, mintha közönséges polgári törvények által büntettetnének. Hát én megengedem, de már engedelmet kérek, azt magyarázza meg jiekem a t. belügyminister ur, hogy milyen nagyszerű esemény fog az majd lenni, midőn a törvényszék pl. x—y helyen bevégezvén a maga bűnvádi eljárását, az iratokat csomagba teszi, fel fogja küldeni Budára, hogy az ott letartóztatott zsandár felett tartsa meg a közkatona, káplár, strázsamester és hadnagyból összeülő bíróság által az ítéletet. Most elő fog jönni a eomplicátiónál fogva as az eset, hogy tanúkihallgatások, szembesítések kellenek s most tessék megnézni a complicált eljárást! vagy a tanuknak kell feljönni Budára, vagy az illető zsandárt fogják íeküldeni tanúkihallgatás végett. Végre aztán zárt körben az illető katonai hatóság meg fogja hozni az ítéletet s nagy dicséretére a katonai hatóságnak, ki fogják azt hirdetni trombitaszóval, nyitott ablaknál, — a mit senki sem hali és a miről senki sem fog tudni semmit. íme ilyen az az institutió, melyet ma behozni megkísértenek. Nem tekintem azt, merénylet-e ez alkotmányunk ellen, nem tekintem azt, hogy merénylet-e ez az önkormányzat ellen? hiszen tudom, hogy jelen kormányunknak egyéb czélja sincs, mint mesterségesen előidézni az eseteket, melyekre azután szintén mesterséges úton-módon húzza rá az institutiót. Egy rendszer ez: az assimilátió rendszere. Ez az intézmény él Ausztriában, ezt az intézményt be kell hozni Magyarországon is. Igaz, azt mondják, a bonvédelmi ministerium alá fog rendeltetni a csendőrségi állomány. De — legyünk tisztában — a honvédelmi ministerium egyszerűen a bécsi hadüayministerium espositurája. (Ugy van! a szélső balon.) Ezt ugyan tagadni fogják, de t. minister urak, Önök maguk köztt, mint a régi augurok, nevetni fognak. Ezt önök ép oly jól tudják, mint mások, kik e dologban néha-néha, innen-onnan értesülést nyernek És így mi történik? Kendőrségi közbiztonsági szolgálatunk a bécsi hadügyministeriumtól tétetik függővé. Ha egy építész a maga épületét megtervezte, elég e tervezetből csak egy oszlopot látni, hogy az egész épület styljére következtetést lehessen vonni. Magyarország régi alkotmányos rendje ellen most egy új rend készül, melynek egyik, igazán szomorúan ékeskedő oszlopa e törvényjavaslat. Elég ez oszlopot látni, hogy az épület többi részére következtetést vonhassunk, elég ezt látni, hogy az egész készülő rendszer styljét felismerjük. E készülő rendszer a katonai absolut hatalom terjesztése. A rendőri államnak megteremtése. Ezt a törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház ! Nincsen és nem is lehet szándékomban mindazokra kitérni, a melyekre e törvényjavaslat tárgyalásának alkalmából elmélkedéseiben a képviselő ur kitért. Azonban van egy-két dolog, a melyre reflectálni kötelességemnek tartom. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a képviselő ur, idézve a múlt évi vitatkozásokból, azzal vádol, hogy nem váltottam he szavamat, mert az enquete elé nem vittem a csendőrség kérdését. Nem tudnám t. ház , a napot ma megmondani, de jót állok róla, hogy azon viták folyamában a múlt évben, a melyeknek egyik stádiumára a képviselő ur hivatkozott, midőn jeleztem, hogy az általános közigazgatási reform J nem oly kérdés, a melyet hirtelen, rögtönözve 20*