Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-330

330. országos ülés január 17. 1881. 155 felett, hogy Erdélyben a közigazgatás ügye oly rósz, miszerint bizonyosnak hitte, hogy maguk a hivatalnokok rombolják össze előbb-utóbb, a mi a szabadságból még létezik."­Ezen Erdélyből akarunk mi példát vonni? Ezen Erdélytől akarunk mi tanulni, a mely Er­délyről ily bizonyítványt állított ki egyik nagy történetíró, az ottani viszonyokat jellemzoleg és ezen Erdélyről mondja nekünk a t. előadó ur, hogy tanuljunk és vegyük át az ottani institutiót, akkor, midőn ő náluk az alkotmánj^os élet gyö­kerében már évtizedek óta majdnem kiölve lett?! De kérdem t. ház, hogy az alkotmányosság rendje, a közigazgatásnak érdeke megtüri-e és megtürheti-e azt, liogy ily intézmények ültettes­senek át ide hazánkba? Mit kivan az alkotmányosság? Egyenlősé­get, jogegyenlőséget. És milyen institutiót hoz­nak be? Olyant, a mely ezen jogegyenlőséget a közélet minden ágába mélyen lenyúló+ mstitutiók­tól megtagadja. Azon rendőrségi közegek, melyek e törvénj 7 ]avaslat szerint fognak behozatni, kívül állanak a polgári körök határán ; nekik kivéte­les, rendkívüli katonai bíróságaik vannak. És most t. ház, bátor vagyok figyelmökbe ajánlani a közélet szempontjából, hogy példának okáért nézzék majd meg azon eseteket, midőn azon rendőr, azon zsandár majd a büntető törvények elé kell, hogy állittassék, akár complicált bűn­társak nyomán, akár más bűnvádi esetnél. A zsandár az illető tolvajt majd be fogja kisérni a maga bíróságához és ez el fog bánni vele a törvények szerint; a complicált bűntárs, a zsan­dár fel fog hozatni Budapestre, vagy azon kerü­letnek központjára ; azon vidék sohsem tudja többé, mi történik azzal; a?on vidék azt hiszi és azt fogja hinni, hogy hiszen a zsandárral majd elbánnak a maga módja szerint, mert hiába annak ura a katona, ez pedig más szemmel nézi az ily dolgokat. Majd azt fogja mondani erre a t. belügyminister ur, hogy hiszen a katonai tör­vények szigorúak és meg lehet, még szigorúab­ban fognak büntettetni bűnvádi esetekben az illető bűnösök, mintha közönséges polgári törvé­nyek által büntettetnének. Hát én megengedem, de már engedelmet kérek, azt magyarázza meg jiekem a t. belügyminister ur, hogy milyen nagy­szerű esemény fog az majd lenni, midőn a tör­vényszék pl. x—y helyen bevégezvén a maga bűnvádi eljárását, az iratokat csomagba teszi, fel fogja küldeni Budára, hogy az ott letartóztatott zsandár felett tartsa meg a közkatona, káplár, strázsamester és hadnagyból összeülő bíróság által az ítéletet. Most elő fog jönni a eomplicá­tiónál fogva as az eset, hogy tanúkihallgatások, szembesítések kellenek s most tessék megnézni a complicált eljárást! vagy a tanuknak kell fel­jönni Budára, vagy az illető zsandárt fogják íe­küldeni tanúkihallgatás végett. Végre aztán zárt körben az illető katonai hatóság meg fogja hozni az ítéletet s nagy dicséretére a katonai hatóság­nak, ki fogják azt hirdetni trombitaszóval, nyitott ablaknál, — a mit senki sem hali és a miről senki sem fog tudni semmit. íme ilyen az az institutió, melyet ma be­hozni megkísértenek. Nem tekintem azt, merény­let-e ez alkotmányunk ellen, nem tekintem azt, hogy merénylet-e ez az önkormányzat ellen? hiszen tudom, hogy jelen kormányunknak egyéb czélja sincs, mint mesterségesen előidézni az eseteket, melyekre azután szintén mesterséges úton-módon húzza rá az institutiót. Egy rend­szer ez: az assimilátió rendszere. Ez az intéz­mény él Ausztriában, ezt az intézményt be kell hozni Magyarországon is. Igaz, azt mondják, a bonvédelmi ministerium alá fog rendeltetni a csendőrségi állomány. De — legyünk tisztában — a honvédelmi ministerium egyszerűen a bécsi hadüayministerium espositurája. (Ugy van! a szélső balon.) Ezt ugyan tagadni fogják, de t. minister urak, Önök maguk köztt, mint a régi augurok, nevetni fognak. Ezt önök ép oly jól tudják, mint mások, kik e dologban néha-néha, innen-onnan értesülést nyernek És így mi tör­ténik? Kendőrségi közbiztonsági szolgálatunk a bécsi hadügyministeriumtól tétetik függővé. Ha egy építész a maga épületét megtervezte, elég e tervezetből csak egy oszlopot látni, hogy az egész épület styljére következtetést lehessen vonni. Magyarország régi alkotmányos rendje ellen most egy új rend készül, melynek egyik, igazán szomorúan ékeskedő oszlopa e törvény­javaslat. Elég ez oszlopot látni, hogy az épület többi részére következtetést vonhassunk, elég ezt látni, hogy az egész készülő rendszer styl­jét felismerjük. E készülő rendszer a katonai absolut hatalom terjesztése. A rendőri államnak megteremtése. Ezt a törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház ! Nincsen és nem is lehet szándékomban mind­azokra kitérni, a melyekre e törvényjavaslat tárgyalásának alkalmából elmélkedéseiben a kép­viselő ur kitért. Azonban van egy-két dolog, a melyre reflectálni kötelességemnek tartom. Min­denekelőtt megjegyzem, hogy a képviselő ur, idézve a múlt évi vitatkozásokból, azzal vádol, hogy nem váltottam he szavamat, mert az enquete elé nem vittem a csendőrség kérdését. Nem tudnám t. ház , a napot ma meg­mondani, de jót állok róla, hogy azon viták folyamában a múlt évben, a melyeknek egyik stádiumára a képviselő ur hivatkozott, midőn jeleztem, hogy az általános közigazgatási reform J nem oly kérdés, a melyet hirtelen, rögtönözve 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom