Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-328

144 32S. orsaágos ülés január 14- 188!. ténik, megterhelhető-e a Bosznia és Herczegovina közköltsége? Én határozottan merem állítani, hogy nem, miután itt világosan kimondatik, hogy csak annyiban, a mennyiben megtakarítás eszközöltetik, tartozik ezen költségekhez járulni; de ha megtakarítás nem eszközöltetik, ahhoz hozzá járulni nem tartozik. Már most feltéve, hogy az első évben semmi megtakarítás nem lesz, az első évben semmi hozzájárulással nem tartozik: ennek következtében a hiány, mely a vasút jövedelme által fedezhető nem lösz, vájjon ezen esetre Bosznia-Herczegovina terhére róható-e fel? E tekintetben meggyőződni kívántam és óhajtom, hogy ezen tétel maradjon ki. Ennek következtében még egyszer kérem a t. házat, hogy méltóztassék figyelmére méltatni észrevételemet, mert ha e tekintetben nyilatkozatom talán nem volt elég világos arra, hogy kellőleg megértessem, még egj hasonlattal helyesebben fogom magam kifejezni. Nemde, e tekintetben, ha nem akarjuk, hogy itt kétség legyen az iránt, nem kellene-e a szövegbe oda tenni, hogy ha egy évben a közigazgatási költségekből megtakarítás nem eszközöltetnék, hogy az azon évre netalán eső összegek Bosznia-Herczegovina jövő évi megterheltetésére rovandó fel? De ha az az inteníió, hogy ezen költség a jövő év terhéül felrovassék, okvetlenül szükséges kimondani, hogy a mennyiben a fedezet ez évben nem lesz, az a jövő évre felrovassék. De ez itt nem foglaltatik. Erre vonatkozólag még az előadó ur érvelése sem tudhat megnyugtatni, mert ő felemlíti, hogy azon nagy érdek, a mely előttünk áll, hogy a vasút kiépíttessék, talán könnyen arra bírhatna, hogy még szemet hunyjunk. Én azonban e tekintetben véleményét nem oszthatom és ha ő azt mondja, hogy ezen vasút eddig azért nem jövedelmezett, mert zsák-vasút volt, kérdem, hogy ezentúl, ha folytattatik Szerajevóig, nem lesz-e megint egy zsák-vasut? A kettő között a különbség csak az, hogy az egyik rövidebb, tehát kevesebb költséggel jár, — a másik hosszabb, de szintén zsákvasut. Erre vonatkozólag tehát, mivel még a jövedelmezőségi szempontok sem megnyugtatók, ajánlom a t. háznak ebbeli módosításomat elfogadás végett. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a niódosítványt. Molnár Aladár jegyző (olvassa): „Az 1. §. 2. bekezdésének e szavai: „a mennyiben ez utóbbiak azon országok rendes közigazgatási kiadásaira igénybe nem vétetnek" —kihagyásával a szerkezet ekként állapíttassák meg: „Ezen kölcsönnek kamatai s tőketörlesztési járulékai a bosznavölgyi vasút zenicza-serajevói szakaszának üzleti költség-feleslegeiből, valamint BoBzníaésHerczegovinajövedelmeibó'lfedezendők." Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Azok után, a miket az általános vitánál elmondottam, azt hiszem, csak igen röviden keli reflektálnom azokra, a miket a t. képviselő ur fölhozni méltóztatott és lehet kérnem a t. házat arra, hogy az ő módosítványát elfogadni ne méltóztassék. Ismételten ki kell jelentenem, hogy igenis a szándéknak, a czélzatnak annak kell lenni, hogy a rendes administratión felül ezen kamatok és törlesztési járulékok Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből fedeztessenek; de ismételve kijelentem azt is, hogy nem tartanám szolid eljárásnak^ ha azt mondanók, hogy ez mindenesetre meg fog történni; tehát provisió aa ellenkező esetre nem szükséges. És midőn most mégis a t. képviselő arak — ugy látszik — azt tartanák szükségesnek: mondassék ki feltétlenül, hogy Bosznia-Herczegovina jövedelmeiből kell fedezni ezen kamatokat és törlesztési járulékokat: csak két eshetőség közül lehet egy: vagy az, hogy azon meggyőződésben vannak, hogy e két tartomány okvetlenül meg fogja birni; s ezen föltevésüknek igen örülök, visszaemlékezvén arra, hogy midőn alig csak egy éve azt mertük mondani, hogy remélhetőleg az administratiót meg fogják birni, azt mondták, hogy a kormány szépíti a dolgot és ámít. Vagy ha nem ez, akkor abból a nézetből indulnak ki a képviselő urak, miszerint czélszerűbb, helyesebb, az államkincstárra nézve is jobb, hogy fedezze ezt mindenesetre, ha szinte azután az administratiót nem birná is fedezni. Ha pedig ebből indulnak ki, akkor e felfogást igen tévesnek tartom; mert én azt hiszem, hogy sokkal czélszerűbb és helyesebb , ha már valamelyikre nézve, vagy valamelyiknek egy részletére nézve a jövedelmek nem elégségesek: hogy erre nézve ne legyenek elegendők, a hol a fedezeti mód sokkal olcsóbb, sokkal kevésbé terhelő, mint lenne akkor, ha a fennálló törvények szerint az administratióban előállott hiányt kellene fedezni. De a t. képviselő ur azt mondja, hogy ezen első szakasz, ha benne marad az, hogy csak annyiban, a mennyiben azon országok rendes közigazgatási kiadásaira igénybe nem vétetnek, fordíttatnak erre, annyit tesz, hogy ha pl. 1881-ben, vagy mert még nincs meg a vasút, tehát 1882-ben nem fedezhetik a közigazgatás költségein kívül Bosznia jövedelmei ezen kamat- és tőketörlesztése tartozásokat, akkor többé azokkal ez ország nem tartozik. Engedelmet kérek, ez nem áll; ennek épen az ellenkezőjét mondja meg tisztán a szöveg. Az 1. §-nak második bekezdése ugyanis igy szól: „Ezen kölcsönnek kamatai s tőketörlesztési járulékai fedezendők a bosznavölgyi vasút zeniczaszerajevói szakaszának üzleti költség-feleslegeiből, valamint Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből,