Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-328

328. országos ülés január 14. 1881. 141 hatja, hogy garantirozza, azon közigazgatási bevételeket minden esetre minden évben, hogy fedezni fogják a kölcsön kamatjait és tőketörlesztését. Tehát épen az őszinteség egyfelől, másfelől a teljesen szolid eljárás követelménye, hogy e feltétel a törvénybe foglaltassák. Igaz, a képv. ur azt mondja, hogy növelje a kormány Bosznia jövedelmeit. Hát t. ház, én biztosíthatom a képviselő urat arról, hogy a jövedelmek növelésére, a magyar kormánynak is tudtával, a Bosznia és Herezegovina igazgatásával megbízott kormányzat minden lehetőt megtesz és megtett. De tán megengedi a t. képviselő ur, hogy a jövedelmek emelése, kivált, mint előbb is jeleztem, oly közgazdasági viszonyok köztt élő országban, minő Bosznia, esak fokozatosan lehetséges; azt nem lehet dekretálni, hanem lehetővé kell tenni a nagyobb jövedelmek befolyását. De arra nézve nyugodt lehet a képv. ur, hogy a kormány Boszniával szemben sem fogja megérdemelni azon szemrehányást, a inelylyel legalább itt ugyan sohasem találkozott s melylyel a világon egy kormány sem szokott találkozni, hogy t. i. az állam jövedelmi forrásait szaporítani, jövedelmét nevelni nem akarná. Megtörténik ott is, a mint megtörtént másutt is a szükség és a lehetőséghez képest. En tehát, t. ház, ismétlem, hogy, miután a bosznavölgyi vasút kiépítését egészen a mai napig még soha senkisem állította a magyar érdek rovására osztrák kereskedelmi érdekben létesítendőnek és nem ma halljuk először aonak ellenkezőjét, azt, hogy ez tisztán csak magyar érdek; miután pénzügyileg még a legrosszabb esetben is előnyös a vasút kiépítése és miután mellette szólnak mindazon politikai és közgazdasági okok, melyek az indokolásban felhozatnak; kérem a t. házat, hogy a javaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Hegedüs Sándor előadó : T. ház! Nem szándékozom kiterjeszkedni azokra, a mik politikai és közgazdasági szempontból a javaslat ellen felhozattak ; azt hiszem, hogy senki sem fogja mondhatni ugy, mint Mocsáry képv. ur mondotta, hogy e javaslat az occupatiót állandósítja, mert ennek közjogi kérdése érintve niacs, ez marad ugy, a mint volt azelőtt. Közlekedési szempontból pedig a magyar államvasutakkal összekötött vonalnak oly irányban vezetése, mely a magyar forgalmi érdekeknek megfelel, azt hiszem nem tekinthető osztrák forgalmi politikának. Ennélfogva ennek tüzetesebb kifejtésébe nem bocsátkozom. Azonban pénzügyi szempontból ugy Lipthay Béla b. mint Zay Adolf képv. urak és mások tüzetesebb észrevételeket tettek a törvényjavaslatra, melyekre kötelességem röviden reflectálni | annyival is inkább, mert mulasztás is vettetett szememre. Tehát legyünk elébb tisztában a pénzügyi részre nézve. Ez két szempontból ítélendő meg. Egyik a közös activákkal való viszony, második a vonal esetleges üzleti bevételeinek deficzitje és annak fedezése. Lipthay b- t. képviselő ur a közös activák felhasználását kifogásolta és kifogásolta Zay képviselő ur is, különösen azon szempontból, mert azt mondják, hogy veszteséggel fog járni, ha itten kölcsön köttetik a közös kincstár rovására s egyszersmind azt magyarázták ki belőle, hogy ennek következtében ez czélszerűen el nem intézhető annál kevébbé, mert a közös aktívák jelenlegi jövedelmezőségére nézve felvilágosítás nem adatott. Szerencsémre elhoztam a közös activák kimutatását. Ez szól az 1880. év január 14-ről és ebben a kimutatásban azon activák értékei név szerint elő vannak sorolva s ha az ember a névsoron végig megy, meggyőződhetik arról, miféle papirosokból állanak s minő jövedelemmel bírnak azok. Megjegyzem különben. hogy erre feltétlen szükség itt ugyan nem lenne, mert ezen activaknak ez idő szerinti kezelése és ellenőrzése a közös kormányra, illetőleg a delegatiókra tartozik. Akkor, ha meglesznek osztva az activák, egészen más szempont s más eljárás alá esnek, hanem jelenleg ép oly alkotmányos ellenőrzés alatt van azok értéke és kamatozása, mint a milyen alatt vannak Magyarország pénzügyei. Ennek következtében legelőször is mellékesen azt jegyzem meg Mocsáry képviselő urnak, hogy ezen aktívákból bizonyos magánpassiók zsebpénze nem válhatik soha, mert ezek a legszigorúbb ellenőrzés alatt vannak, a kimutatásokat a delegatiók mindig megkapják s azok a zárszámodásoknál mindig előfordulnak. Ennél fogva olyan feltevésekkel előállani, hogy ez hatalmi passióknak eszköze, vagy zsebpénz, méltányosan nem lehet. A mi pedig az activák állapotát illeti, bátor vagyok a kimutatásokból Lipthay b. kívánságára a következőket kiemelni; készpénz volt, még 1867-ről felmaradva í.223,897 forint; kötvény 11.843,000 frt; van 26,666 darab észak csehországi vasutrészvény ; 18 ezer darab erdélyi vasutrészvény 32,500 drb Ferencz József vasút részvény, 25,000 drb kassa-oderbergi vasút részvény, 24,990 drb. Kudolf koronaherczeg nevét viselő vasutrészvény. Ezek a főbb tételek, ezek a főbb alkatrészei az activáknak; ha ezen vasúti részvények jövedelméből, illetőleg kamatjaiból azok adóját levonni méltóztatik, akkor tájékozást .nyújt ez arra nézve, hogy mit jövedelmeznek ezek. Azonban nézzük a vasútnak jövedeimezését s hasonlítsuk össze az activákkal való finaucirozás előnyeit és hátrányait. A t. képviselő ur szememre vetette, hogy az építendő vasút jövedelméről nem szóltam. Tökéletesen igaz. És miért