Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-328

136 328. országos ülés január 14. i8bl. az arra vonatkozó törvényjavaslat elegei: és azért ismételve ajánlom annak elfogadását. (Helyeslés jobbfeläl.) Mocsáry Lajos : T. ház! A törvényjavaslathoz csatolt miidsteri indokolás és a bizottságoknak jelentései egészen mellőzik ezen kérdésnek, nézetein szerint legfontosabb oldalát: a politikait. LipthayBéla t. képviselőtársam érintette ugyan ezen momentumot, azonban sajnálom, hogy nem vonta le belőle a szükségkép levonandó következményeket. Én azt hiszem, hogy a dolog politikai oldala olyan, hogy azt mellőzni, ignorálni ezen kérdésnél nem lehet. Ezen törvényjavaslat elfogadása ugyanis lényegesen fogja alterálni magát azon álláspontot, a melyet eddig a magyar törvényhozás szemben a boszniai occupátióval és az azzal válhatlan kapcsolatban levő külügyi politika kérdésében elfoglalt. A tisztelt ház mindjárt válaszfeliratában kijelentette minden kétséget kizárólag, hogy az occupátió politikáját nem helyesli. Eltűrte ugyan ezt a politikát, de egváltalán nem tett oly lépést, mely ahhoz való hozzájárulást, szentesítést magában foglal. Lehetne talán azt mondani, hogy szentesítette a törvényhozás ezen politikát akkor, midőn a boszniai vámok iránt, midőn a boszniai közigazgatás iránt intézkedett, de én azt hiszem, szorosan véve a dolgot, még ezekre ia ki lehet mutatni, hogy ezen intézkedéseknél is bizonyos ideiglenesség volt szem előtt tartva, végleges szentesítésére semmi positiv lépést a törvényhozás ekkoráig mem tett. Egészen máskép fog állani a dolog, t. ház, ezen törvényjavaslat elfogadásával. Ezen törvényjavaslat elfogadásával ugyanis a törvényhozás véglegcsen fog hozzájárulni ahhoz, hogy Bosznia Ausztria-Magyarország által még pedig nemcsak ideiglenesen, de állandóan elfoglaltassák és e szerint a magyar törvényhozás végleges hozzájárulását fogja nyilvánítani azon külügyi politikához, mely Bosznia occupátiójában bennfoglaltatik. Eddig ugy állott a dolog, hogy a tartományok jogilag még mindig Törökország kiegészítő részét képezték. Az elfoglalás ugy lett odaállítva, mint egy stratégiai sakkvonás, mini egy erős positió, némelyek szerint uralkodó positió elfoglalása, melyre a keleti kérdéssel szemben szükségünk van. De ha mi most ezen tartományban vasutat építünk, befektetést teszünk és ha arról beszélünk, hogy ezen keskeny vágánya vasút alépítményét előre ugy kell elkészíteni, hogy később szélesvágányúvá legyen átalakítható ; ha mi arról beszélünk, hogy a befektetési tőke majd vissza fog térülni azon tartományoknak megszaporodandó jövedelméből: akkor világosan elismeri a törvényhozás azt, hogy itt nem többé ideiglenes, hanem végleges oecupátióról van szó és ennek kijelentésével, törvénybe iktatásával, a törvényhozás most már véglegesen elfogadja az occupátiót s az abban rejlő külügyi politikát. Ezért tartom én nagy fontosságúnak ezen törvényjavaslatot, ezért óhajtanám, hogy annak politikai oldala minden oldalról tekintetbe vétetnék. Én ezen szempontból, ahhoz, hogy a törvényhozás most ezt a további lépést tegye meg ezen politikához, magam részéről nem járulhatok. Sőt kijelentem, hog> most is határozottan azon állást foglalom el az occupátióval szemben, melyet elfoglaltam ezelőtt három évvel. Kijelentem most is, hogy óhajtásom szerint inkább ma, mint holnap kellene seregeinket onnét visszavonni, kellene ez által tényleg szakítani azon végzetes politikával. Szakítani kellene azon politikával és tenni kellene ezt még azon szempontból is minél előbb, mert a mint itt már a házban több alkalommal ki volt jelentve, ezen foglalás és ennek következményei egyáltalában megzavarják alkotmányos állapotainkat, esorbát ejtenek rajtuk, sőt előbb-utóbb sarkából ki fogják forgatni még azon alkotmányosságot is, mit a 67dki kiegyezés meghagyott. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Az igen t. közlekedési és pénzügyi bizottságok, mint mondám, egyáltalában nem foglalkoztak a kérdés ezen oldalával, ők a maguk bölcsességével csak keskeny vágányban mozogtak. (Derültség a szélső baloldalon.) Nem foglalkoztak egyébbel, mint a törvényjavaslatnak részleteivel ; miután én egészen más szempontból fogom fel a kérdést, nekem a végett, hogy szavazatommal tisztába jöjjek, arra, hogy ezen részletekbe belebocsátkozzam, egyáltalában nincs szükségem. Van azonban, t. ház, a részletekben oly valami, melyet én sem mellőzhetek; nem mellőzhetek különösen azért, hogy igazoljam azon állításomat, hogy új adalékokat hozzak fel arra nézve, hogy Bosznia occupátiójából, mellőzve a gyászos és vészteljes külügyi politikát, még magának a mostani alkotmányos állapotnak is folytonos depravátiója mulhatlanul következik. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A törvényjavaslat szerint a boszna-völgyi vasút a közös activákból fog kiépíttetni. 3 millió 800,000 frt van praeliminálva, mely összeg a közös activákból ezen építkezés alkalmából kölcsön adatik. De miután, a mint magában az indokolásban is bennfoglaltatik — legalább ki látszik belőle — szükség lesz arra, hogy magát a bróod-szerajevói keskenyvágányú vonalat bizonyos tekintetben átalakítsuk az új nagyobbszerü forgalom igényeihez képest, mire ismét fél millió forint szükséges, azt hiszem csak nem áll az, hogy azon három millió fc00,000 nagyon