Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-326

328. országos ülés január 11. 1881. jQg hozás valamely organikus intézményt létesít, mindig óvatosnak kell lenni, nehogy az ily organikus törvény megalkotása által egy már hosszabb idő óta létező és üdvösnek bizonyult intézmény döntessék meg. Ujabb intézményeink közül a legrendszeresebb, a legjobban megállapított és az ország nemzetgazdasági érdekeire rendkívül nagyfontosságú a telekkönyvi intézmény. Azon intézetek, a melyek jelzálogilag biztosítandó kölesönök adásával foglalkoznak, eddig sohasem az adós személyes viszonyait, hanem annak telekkönyvi lapját vették irányadónak, mert például a földhitelintézetnél ki van mondva a törvény által, hogy nem a személyek viszonyai, hanem a telekkönyvben kimutatott adóssági viszonyok az irányadók. Ha e §. ngy fogadtatik el, a mint az szövegezve van, akkor oly abnormis állapot jön létre, hogy ezen intézetek kénytelenek lesznek a kölcsönvevőnek személyes viszonyaival is foglalkozni. A 13. §. kimondja, hogy a csődnyitás után elrendelt bejegyzés érvényes, ha az e végre szolgáló kérvény vagy megkeresés a csődnyitás hatályának kezdete előtt érkezett a telekkönyvi hatósághoz. Már most méltóztassanak felvenni, hogy e törvényjavaslat értelmében a esőd hatályára nézve elég, ha a esődhirdetmény a biróság kapujára kiítiggesztetett. Már most, ha valakinek pl. Nagyváradon van birtoka és eljő ide Budapestre a földhitelintézethez és kölesönt vesz, a mit megkap: mig a kölcsön iránti tárgyalások folyamatban vannak, lehet, hogy a kölcsönvevő ellen csődhatározat függesztetett ki. a nélkül, hogy a földhitelintézet erről tudomással birna. Mi lesz ennek következménye? Az, hogy azon intézetek, a melyek jelzálogra adnak kölcsönöket, követelni fogják a hitelezők a kölesönvevőktol, hogy a rajok nézve illetékes törvényszéktől bizonyítványt hozzanak, hogy ellenök csődkérvény nem adatott be. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy a földbirtok hitelét biztosító telekkönyvi eljárást a hozandó törvényes intézkedések által meggyengíteni ne méltóztassék. Nem merek erre nézve positiv indítványt tenni, mert nem tartom magam az ilyen jogügyi dologban szakembernek, hanem arra kérem a t. házat, rnéltóztfassék a 9 2. §-t a már megállapított 7. és 13. §-al leendő összhangzásba hozatal végett a jogügyi bizottsághoz visszautasítani és e tekintetben az általam beadandó módosítást tekintetbe venni. Elnök: Fel fog olvastatni a beadott indítvány. Baross Gábor jegyző' (olvassa gr. Lónyay Menyhért indítványát). „Indítvány a 92. §-hoz. Tekintve, hogy a jelzálogi hitel bktonsága megkívánja, hogy a telekkönyv minden tekintetben teljes biztosítékot nyújtson s a ki a telekkönyvi szabályokban meghatározott eljárás szerint minden óvatosság figyelembevételével jogokat szerzett, a telekkönyvből ki nem derülő körülmények miatt kárt ne vallhasson; tekintve különösen e tekintetben azon jelzálogos intézetek érdekeit, a melyek tisztán ingatlan birtokokra és tisztán a telekkönyvre támaszkodva, az adós személyes viszonyainak kutatása nélkül adják kölcsöneiket; egyszersmind pedig ugyanezen intézetek a telekkönyvben más hitelezők javára, bekeblezett követeléseknek kifizetését is, szintén csupán ezen bekeblezett követelések telekkönyvi állása szerint az illető hitelező személyes viszonyainak vizsgálata nélkül szokták eszközölni; tekintve szemben ezzel azt, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 7., 13. és 72. §§-ai szerint, ezen javaslatnak törvénynyé emelkedése után, tisztán a telekkönyvre támaszkodva, a fenntebb körülirt jogügyleteket megnyugvással eszközölni többé nem lehetne, sőt a jelzálogos intézetek kénytelenek volnának a kölcsönvevőnek, illetőleg az általok engedélyezett kölcsönből kielégíteni szándékolt más jelzálogos hitelezőknek viszonyaira nézve is a személyes illetőségük szerinti törvényszéknél, vagy esetleg több törvényszéknél is bizonyítékot szerezni, a mi a jelzálogos kölcsönök engedélyezését nagy mértékben megnehezítené; tekintve végre, hogy ezekkel szemben eddigelé a jelzálogos intézetek magából a telekkönyvből is a fenntebb jelzett körülményekre nézve teljes megnyugvást szerezhettek (a mint ezt a ID. k. semmítőszék 21,175/1880. számú határozata is bizonyítja), a javaslat 92-ik §-a tétessék át a jogügyi bizottsághoz azon utasítással, miszerint a 7. és 13. §§-kal kapcsolatban akként alakítsa át, hogy a telekkönyv, mint eddig, ezentúl is az annak alapján szerzett jogokra nézve minden egyéb viszonyoktól függetlenül teljes biztosítékot nyújtson. Teleszky István: T. ház! Azon fontos kérdés, melyet Lónyay gróf t. képviselő ur felvetett, az igazságügyi bizottság figyelmét, nem kerülte ki, sőt mondhatom, hogy a csődtörvényjavaslat 13. §-ának a bizottságban való tárgyalása alkalmával, minthogy -ezen kérdés lényegben oda és nem a 92. §-hoz tartozik, igen beható megvitatás tárgyát képezte és én részemről a bizottságban azt a nézetet, azt az eszmét képviseltem, melynek érvényt szerezni gr. Lónyay indítványában akart. A bizottság azonban, szemben a telekkönyvi törvényből merített elvvel, melyet Lónyay gróf hangsúlyozni méltóztatott, ellenoldalát is feltüntette az éremnek, mely ellenoldal abban áll, hogy ha a csőd joghatálya nem a csőd elrendelésének napjától, hanem a mennyiben telekkönyvi ingatlanokra vonatkozik, ezen ingatlanoknak a csőd elrendélésénél a telekkönyvbe