Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-326

328. országos ülés január 11. 1881. jQg hozás valamely organikus intézményt létesít, mindig óvatosnak kell lenni, nehogy az ily orga­nikus törvény megalkotása által egy már hosszabb idő óta létező és üdvösnek bizonyult intézmény döntessék meg. Ujabb intézményeink közül a legrendszeresebb, a legjobban megállapított és az ország nemzetgazdasági érdekeire rendkívül nagy­fontosságú a telekkönyvi intézmény. Azon intéze­tek, a melyek jelzálogilag biztosítandó kölesönök adásával foglalkoznak, eddig sohasem az adós személyes viszonyait, hanem annak telekkönyvi lapját vették irányadónak, mert például a föld­hitelintézetnél ki van mondva a törvény által, hogy nem a személyek viszonyai, hanem a telek­könyvben kimutatott adóssági viszonyok az irány­adók. Ha e §. ngy fogadtatik el, a mint az szövegezve van, akkor oly abnormis állapot jön létre, hogy ezen intézetek kénytelenek lesznek a kölcsönvevőnek személyes viszonyaival is foglal­kozni. A 13. §. kimondja, hogy a csődnyitás után elrendelt bejegyzés érvényes, ha az e végre szolgáló kérvény vagy megkeresés a csődnyitás hatályának kezdete előtt érkezett a telekkönyvi hatósághoz. Már most méltóztassanak felvenni, hogy e törvényjavaslat értelmében a esőd hatá­lyára nézve elég, ha a esődhirdetmény a biróság kapujára kiítiggesztetett. Már most, ha valakinek pl. Nagyváradon van birtoka és eljő ide Buda­pestre a földhitelintézethez és kölesönt vesz, a mit megkap: mig a kölcsön iránti tárgyalások folyamatban vannak, lehet, hogy a kölcsönvevő ellen csődhatározat függesztetett ki. a nélkül, hogy a földhitelintézet erről tudomással birna. Mi lesz ennek következménye? Az, hogy azon intéze­tek, a melyek jelzálogra adnak kölcsönöket, köve­telni fogják a hitelezők a kölesönvevőktol, hogy a rajok nézve illetékes törvényszéktől bizonyít­ványt hozzanak, hogy ellenök csődkérvény nem adatott be. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy a földbirtok hitelét biztosító telekkönyvi eljárást a hozandó törvényes intézkedések által meggyengí­teni ne méltóztassék. Nem merek erre nézve positiv indítványt tenni, mert nem tartom magam az ilyen jogügyi dologban szakembernek, hanem arra kérem a t. házat, rnéltóztfassék a 9 2. §-t a már megállapított 7. és 13. §-al leendő össz­hangzásba hozatal végett a jogügyi bizottsághoz visszautasítani és e tekintetben az általam be­adandó módosítást tekintetbe venni. Elnök: Fel fog olvastatni a beadott indít­vány. Baross Gábor jegyző' (olvassa gr. Lónyay Menyhért indítványát). „Indítvány a 92. §-hoz. Tekintve, hogy a jelzálogi hitel bktonsága megkívánja, hogy a telekkönyv minden tekintet­ben teljes biztosítékot nyújtson s a ki a telek­könyvi szabályokban meghatározott eljárás sze­rint minden óvatosság figyelembevételével jogo­kat szerzett, a telekkönyvből ki nem derülő kö­rülmények miatt kárt ne vallhasson; tekintve különösen e tekintetben azon jel­zálogos intézetek érdekeit, a melyek tisztán in­gatlan birtokokra és tisztán a telekkönyvre tá­maszkodva, az adós személyes viszonyainak ku­tatása nélkül adják kölcsöneiket; egyszersmind pedig ugyanezen intézetek a telekkönyvben más hitelezők javára, bekeblezett követeléseknek kifizetését is, szintén csupán ezen bekeblezett követelések telekkönyvi állása sze­rint az illető hitelező személyes viszonyainak vizsgálata nélkül szokták eszközölni; tekintve szemben ezzel azt, hogy a tárgya­lás alatt levő törvényjavaslat 7., 13. és 72. §§-ai szerint, ezen javaslatnak törvénynyé emelkedése után, tisztán a telekkönyvre támaszkodva, a fenn­tebb körülirt jogügyleteket megnyugvással esz­közölni többé nem lehetne, sőt a jelzálogos inté­zetek kénytelenek volnának a kölcsönvevőnek, illetőleg az általok engedélyezett kölcsönből ki­elégíteni szándékolt más jelzálogos hitelezőknek viszonyaira nézve is a személyes illetőségük szerinti törvényszéknél, vagy esetleg több tör­vényszéknél is bizonyítékot szerezni, a mi a jelzálogos kölcsönök engedélyezését nagy mér­tékben megnehezítené; tekintve végre, hogy ezekkel szemben eddig­elé a jelzálogos intézetek magából a telekkönyv­ből is a fenntebb jelzett körülményekre nézve teljes megnyugvást szerezhettek (a mint ezt a ID. k. semmítőszék 21,175/1880. számú határo­zata is bizonyítja), a javaslat 92-ik §-a tétessék át a jogügyi bizottsághoz azon utasítással, mi­szerint a 7. és 13. §§-kal kapcsolatban akként alakítsa át, hogy a telekkönyv, mint eddig, ezen­túl is az annak alapján szerzett jogokra nézve minden egyéb viszonyoktól függetlenül teljes biztosítékot nyújtson. Teleszky István: T. ház! Azon fontos kérdés, melyet Lónyay gróf t. képviselő ur fel­vetett, az igazságügyi bizottság figyelmét, nem kerülte ki, sőt mondhatom, hogy a csődtörvény­javaslat 13. §-ának a bizottságban való tárgya­lása alkalmával, minthogy -ezen kérdés lényeg­ben oda és nem a 92. §-hoz tartozik, igen be­ható megvitatás tárgyát képezte és én részemről a bizottságban azt a nézetet, azt az eszmét kép­viseltem, melynek érvényt szerezni gr. Lónyay indítványában akart. A bizottság azonban, szem­ben a telekkönyvi törvényből merített elvvel, melyet Lónyay gróf hangsúlyozni méltóztatott, ellenoldalát is feltüntette az éremnek, mely ellen­oldal abban áll, hogy ha a csőd joghatálya nem a csőd elrendelésének napjától, hanem a mennyiben telekkönyvi ingatlanokra vonatkozik, ezen ingat­lanoknak a csőd elrendélésénél a telekkönyvbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom