Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-300

3G 300, orsaágos ülés november 18. 1880. mint párthatározatot mondjuk ki, ha idejövünk a házba és bárki a t. képviselő urak közül ennél jobbat, bölcsebbet, üdvösebbet mond, akkor még pártunk határozata ellenében is megszavaz­zuk azt. Hogy ez igy van, méltóztassék Mada­rász képviselő urat megkérdezni, vájjon egy igen fontos elvi kérdésben, daczára pártunk ha­tározatának, nem szavaztunk-e mellette? Madarász József: Igen, de akkor Deák Ferencz ült ottan. Prileszky Tádé: Ez mai napig is meg­van a pártban és határozottan merem állítani, nem hiszem, hogy bárki is fogna desavouálui, hogy mai napig is megvan. Igenis, mi a véle­mény szabadságot mindig fenntartottuk, fenn fog­jak tartani önök irányában, de a kormány irá­nyában is s tudnék eseteket felhozni, a hol érvényesítettük is. Ennyit azon képviselő urak megnyugtatására, kik azt hiszik talán, hogy nem ingyen szavazunk. Méltóztassék elhinni, nem ugy van. Saját megyőződésüuk fonalán szavazunk s én részemről meg is fogom mon­dani az indokot, hogy miért szavazok igy. Fele­letet fogok adni Eötvös képviselő urnak, hogy tudjuk mit teszünk és mit kell tennünk és nagyon bajos tőle e tekintetben tanácsot elfo­gadni. Én jól emlékszem, hogy velem együtt egyszer nagyon rajongott egy nagy cúnceptiójú financiális tervért s azt egész hévvel támogatta. Én is, nem rajongtam ugyan, hanem elfogadtam s méltóztassék elhinni, most is bánom, mert ha tanácsomat akkor követték volna, nem lett volna 153 milliós kölcsön s oly óriási kamatláb s ma sokkal jobban állanánk. Ezt nem szemrehányásképen mondom, tévedett ő is, de más viszonyok vannak, ma már sokkal töb­bet tudunk. Kérdem a t. képviselő urat, vájjon volt-e költségvetés a ház előtt, a mely minden tekintetben leplezetlenül tüntette fel az ország helyzetét és pénzügyi viszonyait, mint a mai ? Kezünkben vannak az összes zárszámadások, kezünkbe van az 1880. évről 3 | 4 évi kimutatás és ha magam nem hinnék magamnak, de a tisz­telt ellenzék -azt mondja, hogy ezen költ­ségvetés tökéletesen reális alapra van fektetve, hogy ezen költségvetés minden tekintetben meg felel a viszonyoknak, hogy ezen költségvetésben a mi változásokat tett a kormány, igen helye­sen tette a képviselőház kívánatára. No, midőn ezt elismerik mindnyájan, midőn tehát kétség nincsen, hogy ezen költségvetés olyan, minőt kívánni lehet és minő eddig nem volt — akkor azt méltóztatik nekünk szemünkre lobbantani, hogy mi azt nem védjük! Ugyan ki ellen véd­jük, mikor azt senki sem támadhatja meg? (Élénk tetszés a jobboldalon.) Méltóztassék meg­támadni akármelyik tételét a költségvetésnek és biztosítom a t. képviselő urakat, hogy ezen párt, a mely megtudta védeni az 1880. költségvetést, meg fogja tudni védni az 1881-ikit is. De mél­tóztassék azt komolyan megtámadni, úgy, hogy nekünk alkalmuk legyen helyreigazítani, vagy visszatorolni a megtámadásokat. (Helyeslés a jobb­oldalon.) De azt mondani, hogy j*ó, hogy minden tekintetben helyes, hogy reális alapon nyugszik, hogy megfelel azon kívánalmaknak, melyeket a képviselőház a ministerium irányában kifejezett, és akkor azt mondani, urak, nem véditek, ebben nincs logica. (Helyeslés jobbfelb'l. Derültség a bal- és szélső balon.) Kétséget nem szenved t. ház, hogy a mai költségvetés igen reális és eleget tesz minden tekintetben a kívánalmaknak. Hogy ez nem egyedül a mostani kormány­nak érdeme, habár neki is nagy része van benne, hanem érdeme, — ezt elismerem és kimondom, nagyrészben a volt pénzügyministernek, Széll Kálmánnak is, (Mozgás jobbfelöl) a ki, midőn a pénzügyi tárczát elvállalta, igen jól tudom, min­den áron igyekezett — nem akarok czélzással élni, (Halljuk! Halljuk! a baloldalon) költség­vetésében tökéletes képét nyújtani helyzetünknek. Egy igen kis része van a zárszámadási bizott­ságnak is. (Általános derültség.) Igenis e bizott­ságnak, melynek egyik szerény tagja magam is vagyok, a mely határozatait egyhangúlag hozta, a mely határozatok hozatalánál a képviselő urak ott a túloldalon képviselve voltak. Ez megfon­tolandó dolog, mert nem egy pártnak a kifo­lyása volt, hanem az összes pártok bírálata és útmutatója. És ezen bizottságnak lehet egy rész­ről köszönni azt, hogy a képviselő urak már 1867 óta a mai napig tisztán látják a helyzetet és annak fejlődését is megbírálhatják: miért van igy a helyzet és lehet-e abból kibontakozni. Ez a feladat főrésze. Hogy e tekintetben a kormány­nak van érdeme s ezért minden esetre bizalmat érdemel, az kétséget nem szenved. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmoadások a bal- és szélső bal­oldalon.) De van még ennek a kormánynak egy má­sik érdeme is. (Halljuk!) Én felteszem azon képvis "lő urakról, a kik közbeszólaoak, hogy a költségvetést tanulmányozták, (Derültség jobb­felöl) habár sokszor azt látom és észlelem, hogy nem tanulmányozták, mert ha tanulmányozták volna, akkor megvárnák, hogy mit fogok mon­dani. (Közbeszólás a szélső balról: Halljuk hát!) Ezen kormánynak van egy igen nagy ér­deme és ez abban áll, hogy Széll Kálmán pénzügyi politikájától részben eltért. 0 ugyanis túltakarékos volt. Ennek megvolt a jogosultsága s egyrészről neki köszönhetjük, hogy deficitünk oly csekély. De megfeledkezett egyről, midőn nagyon is fiscalis szempontból kezelte a pénz­ügyeket. (Igaz ! Tlgyvan ! a jobboldalon.) És ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom