Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-300
3G 300, orsaágos ülés november 18. 1880. mint párthatározatot mondjuk ki, ha idejövünk a házba és bárki a t. képviselő urak közül ennél jobbat, bölcsebbet, üdvösebbet mond, akkor még pártunk határozata ellenében is megszavazzuk azt. Hogy ez igy van, méltóztassék Madarász képviselő urat megkérdezni, vájjon egy igen fontos elvi kérdésben, daczára pártunk határozatának, nem szavaztunk-e mellette? Madarász József: Igen, de akkor Deák Ferencz ült ottan. Prileszky Tádé: Ez mai napig is megvan a pártban és határozottan merem állítani, nem hiszem, hogy bárki is fogna desavouálui, hogy mai napig is megvan. Igenis, mi a vélemény szabadságot mindig fenntartottuk, fenn fogjak tartani önök irányában, de a kormány irányában is s tudnék eseteket felhozni, a hol érvényesítettük is. Ennyit azon képviselő urak megnyugtatására, kik azt hiszik talán, hogy nem ingyen szavazunk. Méltóztassék elhinni, nem ugy van. Saját megyőződésüuk fonalán szavazunk s én részemről meg is fogom mondani az indokot, hogy miért szavazok igy. Feleletet fogok adni Eötvös képviselő urnak, hogy tudjuk mit teszünk és mit kell tennünk és nagyon bajos tőle e tekintetben tanácsot elfogadni. Én jól emlékszem, hogy velem együtt egyszer nagyon rajongott egy nagy cúnceptiójú financiális tervért s azt egész hévvel támogatta. Én is, nem rajongtam ugyan, hanem elfogadtam s méltóztassék elhinni, most is bánom, mert ha tanácsomat akkor követték volna, nem lett volna 153 milliós kölcsön s oly óriási kamatláb s ma sokkal jobban állanánk. Ezt nem szemrehányásképen mondom, tévedett ő is, de más viszonyok vannak, ma már sokkal többet tudunk. Kérdem a t. képviselő urat, vájjon volt-e költségvetés a ház előtt, a mely minden tekintetben leplezetlenül tüntette fel az ország helyzetét és pénzügyi viszonyait, mint a mai ? Kezünkben vannak az összes zárszámadások, kezünkbe van az 1880. évről 3 | 4 évi kimutatás és ha magam nem hinnék magamnak, de a tisztelt ellenzék -azt mondja, hogy ezen költségvetés tökéletesen reális alapra van fektetve, hogy ezen költségvetés minden tekintetben meg felel a viszonyoknak, hogy ezen költségvetésben a mi változásokat tett a kormány, igen helyesen tette a képviselőház kívánatára. No, midőn ezt elismerik mindnyájan, midőn tehát kétség nincsen, hogy ezen költségvetés olyan, minőt kívánni lehet és minő eddig nem volt — akkor azt méltóztatik nekünk szemünkre lobbantani, hogy mi azt nem védjük! Ugyan ki ellen védjük, mikor azt senki sem támadhatja meg? (Élénk tetszés a jobboldalon.) Méltóztassék megtámadni akármelyik tételét a költségvetésnek és biztosítom a t. képviselő urakat, hogy ezen párt, a mely megtudta védeni az 1880. költségvetést, meg fogja tudni védni az 1881-ikit is. De méltóztassék azt komolyan megtámadni, úgy, hogy nekünk alkalmuk legyen helyreigazítani, vagy visszatorolni a megtámadásokat. (Helyeslés a jobboldalon.) De azt mondani, hogy j*ó, hogy minden tekintetben helyes, hogy reális alapon nyugszik, hogy megfelel azon kívánalmaknak, melyeket a képviselőház a ministerium irányában kifejezett, és akkor azt mondani, urak, nem véditek, ebben nincs logica. (Helyeslés jobbfelb'l. Derültség a bal- és szélső balon.) Kétséget nem szenved t. ház, hogy a mai költségvetés igen reális és eleget tesz minden tekintetben a kívánalmaknak. Hogy ez nem egyedül a mostani kormánynak érdeme, habár neki is nagy része van benne, hanem érdeme, — ezt elismerem és kimondom, nagyrészben a volt pénzügyministernek, Széll Kálmánnak is, (Mozgás jobbfelöl) a ki, midőn a pénzügyi tárczát elvállalta, igen jól tudom, minden áron igyekezett — nem akarok czélzással élni, (Halljuk! Halljuk! a baloldalon) költségvetésében tökéletes képét nyújtani helyzetünknek. Egy igen kis része van a zárszámadási bizottságnak is. (Általános derültség.) Igenis e bizottságnak, melynek egyik szerény tagja magam is vagyok, a mely határozatait egyhangúlag hozta, a mely határozatok hozatalánál a képviselő urak ott a túloldalon képviselve voltak. Ez megfontolandó dolog, mert nem egy pártnak a kifolyása volt, hanem az összes pártok bírálata és útmutatója. És ezen bizottságnak lehet egy részről köszönni azt, hogy a képviselő urak már 1867 óta a mai napig tisztán látják a helyzetet és annak fejlődését is megbírálhatják: miért van igy a helyzet és lehet-e abból kibontakozni. Ez a feladat főrésze. Hogy e tekintetben a kormánynak van érdeme s ezért minden esetre bizalmat érdemel, az kétséget nem szenved. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmoadások a bal- és szélső baloldalon.) De van még ennek a kormánynak egy másik érdeme is. (Halljuk!) Én felteszem azon képvis "lő urakról, a kik közbeszólaoak, hogy a költségvetést tanulmányozták, (Derültség jobbfelöl) habár sokszor azt látom és észlelem, hogy nem tanulmányozták, mert ha tanulmányozták volna, akkor megvárnák, hogy mit fogok mondani. (Közbeszólás a szélső balról: Halljuk hát!) Ezen kormánynak van egy igen nagy érdeme és ez abban áll, hogy Széll Kálmán pénzügyi politikájától részben eltért. 0 ugyanis túltakarékos volt. Ennek megvolt a jogosultsága s egyrészről neki köszönhetjük, hogy deficitünk oly csekély. De megfeledkezett egyről, midőn nagyon is fiscalis szempontból kezelte a pénzügyeket. (Igaz ! Tlgyvan ! a jobboldalon.) És ezen