Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-317

382 "17. orszásos üíés deezembcr II. 1880. midőn a szállítási adó védelméről van szó, azt mondja, én rá fogom birni a vasutakat arra. hogy ezen új terheket az országnak pótolják a tarifákban, mikor különben a t. minister ur azt mondfa, hogy az államosítással, mely annak egyedüli módja, tartsunk bizonyos határt. (Halljuk! Halljuk!) Van a t. kormánynak egy másik adójavaslata is, (Halljuk!) a Il-od oszt kereseti adó Én nem tudom, hogy él-e még ezen javaslat; (Felkiáltások a szélső' baloldalon: Haldoklik!) komolynak talán komoly volt, banem a mint hírlik, ez iránt is, valami paktum jött létre. Hanem hát éti a javaslatot komolynak veszem, t. ház. mert itt fekszik előttünk és visszavonva még nincs. (Helyeslés a baloldalon) Hát terjeszthet elő ilyen javaslatot az a kormány, (Halljuk! Halljuk!) a mely 1875-ben az általános jövedelmi pótadó behozatalánál és megszavazásánál, ezérr. viszont az előbbi 4%-os kereseti adó leszállítását tette Ígéretbe. (Helyeslés a halon és széhó'balon.) Mi megszavazzuk az általános jövedelmi pótadót, szemben azon Ígérettel, hogy a kereseti adó 4°/° és előbbeni quotiense leszállittatik és íme most, midőn az általános jövedelmi pótadó megvan, más alakban, némileg eltérőleg jön a kormány és azt mondja, hogy az előbbeni 2-ik osztályú keresetadót is állítsák vissza. Jön aztán egy másik, egy harmadik javaslata, a t. kormánynak, a bélyeg és illetékekről, a mely abban culminál, hogy minden okmány, mely kellően nincsen megbélyegezve, vagy hibás bélyeggel van ellátva, Magyarországon érvénytelen ; annyiban érvénytelen, a mennyiben, ha nincsen kellően bélyegezve, be nem perelhető, mig nemcsak a bélyeg maga, de annak ötvenszeres birsága is a bíró kezéhez le tizeire nincsen. Jön aztán a kormány a ezukor, sör és kávé megadóztatásával, a melyre nézve majd annak idején, ha a t. ház megengedi, bátor leszek észrevételeimet megtenni. Ma csak annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy különösnek látszik nekem egy oly indokolás, ezen törvényjavaslat beterjesztésénél, a mely indokolás azt mondja, hogy ezen törvényjavaslat elfogadandó azért is, mert a magyar korona területén fogj'asztott ezukor és sör mán eső termelési adó nagy része nem a magyar kincstár pénztárába folyik. Tehát, mert az már meg vau adóztatva és mert ezen adó nem a mi kincstárunkba folyik, hát azt még egyszer mi fizessük. (Derültség a haloldalon. Mozgás a jobb oldalon.) Hát í. ház, én tanulmányoztam ezen dolgot, de nem akarok, mondom, a törvényjavaslat érdemére nézve nyilatkozni. (Hűljük! a, jobboldalon.) Csak egyet akarok kérdeni t. ház, (Halljuk! és ez az: {Halljuk!) megtelel-e ezen törvényjavaslat azon intentiónak, a melyet a t. há& kifejezeti akkor, a midőn az erre vonatkozó hat W rozatot irt a házban meghozta? Hát t. ház, itt van előttünk az 1880. évi m/irczius 8. képviselő-házi «lés naplója. (Halljuk!] naplóban a fogyasztási adó jobu kihasználására vonatkozó határozati javaslat szószerinti szövege igy szól :• (olvassa) „A pénzügyi bizottság kívánatosnak tartja, miszerint az államháztartási hiány kisebbítése ezéljából, a fogyasztási adók teljes kihasználására figyelem fordittassék, miért is szükségesnek véli azt, hogy a kormány minél előbb foglalkozzék azon kérdéssel: lehet-e és mi módon eszközölni szí, hogy a fogyasztási adó, esetleg az adózási rendszer módosítása után is, jövedelmezőbbé tétessék." Mikor ez az indítvány itt a házban tárgyalratotí, t, képviselőtársam Helfy Ignácz ur mindjárt kezdetben nyilatkozott és azt mondta, hogy ő ezen javaslatot nem fogadja el ezen szerkezeiben, mert ezen szövegezésben hiányzik a Wabr mann Mór képviselő uraltál a pénzügyi bizottságban tett javaslatnak veleje. 0 nem fogadja el, mert agy értelmezi a bizottság által beterjesztett szöveget, mint ha ez egy felhívás volna a kormányhoz arra, hogy a meglevő fogyasztási adók is egy pótadóval szaporíttathataak. Erre t. képviselőtársam Wahrmann Mór ur, mint indítványozója a fogyasztási adók jobb kihasználására vonatkozó ideának, felszólalt. Védi a maga álláspontját és azt moudja: „Hagyjuk mi most ezen kérdést. (Halljuk! Halljuk!) Bizzuk meg a kormányt azzal, hogy tanulmányozza ezt az ideát, hogy miként lehetne a fogyasztási adókat jobban kihasználni. Majd ha be lesz terjesztve a törvényjavaslat, majd akkor Ítéljük meg, hogy a kormány jói fogta-e föl az ő intem tióját és elfogadható-e a törvéityjavaslat?" Wahrmann képviselő ur ezen kijelentése íolj'tán Szederkényi t. képviselőtársunk szólalt fel s azt mondta, hogy most még inkább tart Helfyvel és még inkább tart attól, iiogy e javaslatba a kormány implicite csakugyan be akar szúratni valami adóemelésre vonatkozó utasítást. Utána Lukács Béla t. barátom szólalt fel és szemben Wahrmann, Szederkényi és Helfy t. képviselő urakkal azt mondja: „Én csak azért szóltam fel, hogy határozottan tiltakozzam az ellen, hogy e határozati javaslat esetleges elfogadása, már egyszersmind adóemelést is involváljon és hogy e határozati javaslat oly értelemben fogadtassák el, mintha a kormány felhatalmaztatnék, vagy utasíttatnék arra, hogy a közvetett adók körül adóemelést létesítsen. Itt tehát valakinek bírónak kellett lenni; mert a nézetek eltérők voltak s erre senki sem volt hivatottabb, mint Hegedűs Sásidor t, kép-