Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-315
352 315. orMágos tiéc deccerabtr 9. 1SSI. képviselő urakat, a kik a választ nem veszik tudomásul, méltóztassanak felállani. (Felkiáltások balról: Többség!) Az eredmény kétes, méltóztassanak tehát beleegyezni, hogy a szavazatok a jegyző urak által megszámláltassanak. (Helyeslés balról.) Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik a minister ur válaszát tudomásul veszik, hogy méltóztassanak szakaszonként felállani. (Megtörténik.) Most már kérem azon képviselő urakat, a kik nem veszik tudomásul a minister ur válaszát, méltóztassanak szintén felállani. (Megtörténik.) (A megszámlálás után.) T. ház! A szavazatok összeszámláltatván, 136 képviselő tudomásul vette, í 13 képviselő pedig nem vette tudomásul a minister ur válaszát. E szerint a válasz tudomásul vétetik. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Következik a vallás- és közoktatásügyi minister ur válasza Irányi Dániel képviselő ur interpel látiójára. (Halljuk!) Trefort Ágost, vallás- s közoktatásügyi minister: T. ház! Irányi Dániel képviselő ur hozzám a következő interpellátiót intézte: (Halljuk! Olvassa.) „Miután az önkormányzati szervezet elkészítése végett a király által összehívott katholikus cougressus ebbeli munkálatát még 1871. évi márezius hónapban terjesztette ő Felségéhez, ő Felségepedig azt jelentés- s illetőleg javaslattétel végett a vallás- és közoktatásügyministehez leküldötte; minthogy azóta tizedfél esztendő múlt el, a nélkül, hogy az említett tervezet akár kelybenhagyatott, akár pedig, ha ellene alapos, törvényes kifogások vannak, módosítás végett a congressusnak vissszaküldetett volna; miutáu végre sem a jogegyenlőséggel, sem a közérdekkel meg nem egyeztethető, hogy önkormányzati joggal, melylyel minden egyéb egyház és felekezet él, azon egyház ne birjon, melynek legtöbb hive van az országban: kérdezem a t. minister úrtól: Miért nem hagyatott még jóvá a katholikus cougressus önkormányzati szervezete, vagy ha fiz ellen törvényes kifogások tehetők, miért nem közöltettek azok a congressussal ? Szándéko:íik-e a t. minister ur ezen mulasztást mielőbb jóvá tenni?" Ha a t. képviselő ur emlékezik a katholikus cougressus által az önkormányzati ügyben kidolgozott javaslatokra, ugy tudnia kell, hogy ezen javaslatok az apostoii király és a törvényhozás jogait mélyen érintik; hogy nagyrészt forognak az alapok és alapítványok rendeltetése és kezelése körül, különösen pedig a vallás- és tanulmányi alapok rendeltetése és kezelése körül, (Halljuk!) a kaíh. congiessus ezeu alapokat és alapítványokat birtokba venni igényt formálván és az azok feletti rendelkezési jogot magának indikálván. A t. képviselő ur tudja másrészt, hogy az alapok és alapítványok, különösen pedig a vallásos tanulmányi alapok jogi természetének kérdése egy bizottsághoz van utasítva, a mely, — én reménylem, — még ezen ülésszak vége előtt jelentését meg fogja tenni, minthogy, valamint a kormánynak, ugy a képviselőháznak — azt hiszem, — egyiránt komoly szándéka, ezen kérdést egyszer tisztába hozni, felfogásom szerint tehát addig, mig ezen kérdés tisztázva nincsen, a kath. eongressus dolgozatára választ adni nem lehet; mert javaslatait elfogadni nem lehet, ha nem akarunk a korona és a törvényhozás lényeges jogainak praejudikálni; elutasítani pediglen addig, mig ezen kérdés tisztázva nincsen, ezen javaslatokat szintén nem volna helyes, nem volna indokolható. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Midőn tehát ezen javaslatokra a kormány részéről eddig válasz nem adatott, ne méltóztassanak ezt tulajdonítani a kormány akaratának, mert ez a helyzettől és a kérdés jogi természetétől van föltételezve ; ott tehát felfogásom szerint mulasztás nem történt és a hol mulasztás nincsen, azt jóvá tenni nem kell és nem is lehet. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Irányi Dániel: T. képviselőház! Régi dolog, hogy mikor az ember valamely hibát, valamely mulasztást elkövetett és azt jó, megállható okokkal igazolni nem képes, kénytelen gyarló, gyenge okokhoz is folyamodni. (Halljuk!) Hogy ezen szabály alól a t. minister urak sincsenek kivéve, azt a t. vallás- és közoktatási minister ur iménti válasza bizonyítja. (Derültség a baloldalon. Halljuk!) A t. minister ur azt kérdezte tőlem, váljon emlékezem e arra, hogy a katholikus cougressus által kidolgozott munkálatban, annak egyes §-aiban ugy a király legfelsőbb jogai, mint az országgyűlés jogai is érintve vannak? Igenis emlékezem. De abból nem az következik ám, hogy 9—10 évig határozat és válasz nélkül hagyja a javaslatot, illetőleg a eongressust, a kormány, hanem következik az, hogyha meg van győződve, hogy a cougressus határozatai ugy a király fenntartott, mint a törvényhozás jogait csakugyan érintik, akkor ő Felsége előleges jóváhagyásával terjeszszen az országgyűlés elé törvényjavaslatot, vagy ha nem akarja, hogy ama jogok a katholikus autonóm egyházra ruháztassanak, nyilvánítsa a congressushoz intézett leiratban, hogy ezen és ezen okoknál fogva a eongressus ezen és ezen határozatai nem erősíthetők meg. (Helyeslés a szélső balfelöl.) E helyett mit tett a t. minister ur ? Kilencz, közel tíz évig hevertette Íróasztalán a beadványt
