Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-315

350 315. országos ülés fleezember 9. 1SS0. türés-tagadás, én cseh ember vagyok. (Halljuk! Halljuk!) Erre a pap azt monda, hát édes fiam, ez nem valami szép dolog, hanem hát még nem vétek. (Derültség a szélső bal/elől.) Mi is azt mondjuk, hogy nem valami szép dolog kormánypártinak lenni, de szégyennek mi nem mondottuk. (Derültség a szélső balfelöl.) Most pedig azt monda a tisztelt képviselő ur, hogy addig a szent napig helyeiken maradnak, mig az elnök szavazata által helyeikről el nem mozdittatnak. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Az igen t. képviselő ur valósággal annyira közös ügyet csinált a ministerekkel, ugy beszé't többes számban, midőn helyen maradásról szóllott, mintha ő is valami tárcza nélküli minister volna. (Derültség a szélső baloldalon.) Eu ennélfogva kénytelen vagyok előadásom keretébe őt is belevonni, mintha ő is minister volna. (Halljuk! Halljuk! a szélső balon.) Abban egyetértek a t. képviselő úrral, hogy az a nap szent lesz, azt, ha nem is véres, de mindenesetre veres betűkkel fogja a nemzet kalendáriomába beirni, mint nagy ünnepet. De mindenesetre nagyon különös, t. ház, hogy a képviselő ur oly nyíltan kimondotta, hogy minek a nagy többség; ámbár egy kissé emlékeztetett az ismeretes mesére, midőn a róka savanyúnak mondta a szőlőt. (Halljuk! Halljuk! a szélső balon.) Azt monda tehát a t. képviselő ur, hogy nem kell nekik nagy többség, mert ők kis többséggel is fognak kormányozni. Ezzel, t. ház, ugy saját magának, mint pártjának különös gondolkozásmódját árulta a képviselő ur, a mely ellenkezik a többi alkotmányos országokban dívó azon alkotmányos fogalommal, hogy azon kormánynak, a mely csak kis többséggel rendelkezik, nem szabad, nem illik a kormányon maradni, ez ellenkezik a parlamentáris tisztességgel. (Ugy van! a, szélső bal/elől.) Éppen azért, mert a képviselő ur ily nézetet méltóztatott elárulni, azt merem állítani, hogy még akkor sem fognak elmenni, ha leszavaztatnak. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert ä kik ily alkotmányos érzelmeket táplálnak, annyira ragaszkodnak a hatalomhoz, a bársonyszékekhez, mint önök, készek lesznek nemcsak az alkotmányos tisztességen, hanem magán az alkotmányon is keresztül gázolni mindaddig, mig vagy felülről el nem kergettetnek, vagy mig a nemzet máskép nem segít magán. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hiszen önöknek — ha igazi alkotmányos szellemű és felfogású emberek volnának — már régen el kellett volna menniök. Méltóztatott említeni igen t. képviselő ur valami 40 usque 50 választókerületet, melyeket igen könnyen meglehetne nyerni, — hát én azt mondom, hogy taj Ián nem olyan könnyű volna azokat megnyerni, j mert. azoknak már nem jut azokból a bizonyos jókból, hanem azért, ha vizsgálnók önök többségének elemeit, van olyan^ más 40—50 kerület, melyeknek még jutott. (Élénk derültség a szélső balon.) Es tovább megyek. Tudvalevő dolog, hogy hát voltaképen az önök egész többsége mily elemekből áll; tudnivaló dolog, nem akarok ezzel senkit sem sérteni, mert ez a mi sajátságos közjogi viszonyainkkal függ össze, hogy a kormánynak normális többsége annyira megy, a menynyit kitesz azon képviselőtársaink száma, kik politikájuk változatlan szabályául tűzték ki magáknak azt, hogy ők minden létező kormányhatalommal jó lábon álljanak. Ebből áll az önöknek többsége. (Ugy van! a szélső balfelöl.) De el kellett volna menni önöknek régen már azért is, mert önöknek nincsen pénzügy i politikájuk; azért, mert önök egyáltalában nem tudják azt, hogy mikép lehet ezen az országon pénzügyileg segíteni, mikép lehet a mostani helyzetből kibontakozni. A ki nem képes erre nézve megállapodott nézetekkel, tervekkel előállani, annak nincs joga az országot kormányozni; annak kötelessége azt átadni másnak, hadd próbáljon más is szerencsét. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Aki ennek hiányában mindamellett állhatatosan , konokul ragaszkodik a hatalomhoz, azt csak önző czélból teheti s azt gondolja: hogy utánnam jöjjön az özönvíz! Ám tolja az ilyen kormány szekerét, a kinek tetszik — én a magam részéről nem fogom tenni és történjék bármi, én a legnagyobb bajuak, veszedelemnek azt tartom, ha ezen nemzet koldussá, nyomorékká, képtelenné tétetik még a jövőben is valami nagyobbszerű erőmegfeszítésre. És azért, a magam részéről, semmiféle adófelemelést és különösen ezeknek kezdetét, a szőnyegen levő törvényjavaslatot el nem fogadom. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélső balon.) Elnök: A mai napirendre még két interpellátióra adandó válasz van kitűzve. Azt hiszem. az idő előhaladván, a tárgyalást félbeszakíthatnók. (Helyeslés.) A tárgyalás folytatása a holnapi ülés napirendjére tűzetik. Most a vallás- és közoktatásügyi minister ur fog válaszolni Urányi képviselő ur interpellátiójára. Trefort Ágoston, vallás-s közoktatásügyi minister : T. ház! Urányi Imre t. képviselő ur a következő interpellátiót intézte hozzám: „Van-e tudomása a tisztelt minister urnak arról, hogy a katonai reáliskolákban a fennálló rendszabály ellenére, a megfelelő magasabb osztályban a magyarországi gymnasiumokból növendékek fel nem vétetnek? Ha nincs, szándékozik-e a t. minister ur