Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-315

315. országos ülés deez?»i1)er 9. 1880. ^ií nem nagy különbséget tesz, ha egy krajczárral olcsóbban, vagy drágábban adja el a termelő s ezen külombözet az eladási ár megállapításánál figyelembe nehezen jön. De, t. ház, már a múltkor kifejezést adtam azon nézetemnek, hogy a forgalmi teher könnyí­tését nem a szállítási adó megtartásában, eltör­lésében, vagy emelésében kell keresnünk, hanem oly vasúti politika követésében, mely a tariffa le­szállítását lehetővé teszi. Ily intézkedések meg­tételét hangsúlyoztam a múlt évi tárgyalás alkal­mával , mondtam akkor , hogy a kisebb vasutaknak egyesítése, egyes oly vasutaknak csoportosítása, melyek a közforgalomra leginkább birnak fon­tossággal és igy az állam befolyásának biztosí­tása által lehetővé tétetik a tariffa leszállítása. Hogy ezen intézkedés elérésére tett-e. a kormány valamit, azt méltóztassanak megítélni azon tör­vényekből, melyek ezen év tavaszán a törvény­hozás által megalkottattak. Ezen intézkedések következménye az, hogy egyesittetvén különösen egyfelől délen a déli vasút vonalainak egyrésze az államvasutakkal, másfelől egyesittetvén azon sokkal fontosabb vasúthálózat, mely az ország közepén vonul át, a tiszai vasút az államvas­utakkal, ez által lehetővé vált oly tarifa meg­állapítása, mely a kereskedelem és forgalom élén­kítésére nagy befolyással lesz. Azon tarifák, a melyekre hivatkozni fogok, egyes tételeikben még véglegesen megállapítva nincsenek, de minthogy közel van az idő, a mikor azokat életbe kell léptetni és a legnagyobb részben már a közrebocsátásra elő is vannak készítve, a megállapítás néhányát meg fogom említeni. Ezen új tételeknek, a melyekben a fölemelendő szállítási adó már bele van számítva, következménye az, hogy mig azelőtt Aradról Budapestre — és itt méltóztassanak megengedni, hogy először is a gabonát fogom megemlíteni, mert a kereskedelem és földmivelésre ez bir legnagyobb fontossággal — mondom, mig ezelőtt a gabonánál Aradról Budapestre a régi tarifa 87.3 kr. volt, addig az új megállapítás szerint 79.3 kr. tehát 8 krral olcsóbb ; Debreczentől Budapestre a régi tarifatétel volt 81.1 kr., az új megállapítás szerint 72.7 kr.; lesz, tehát 8.4 krral olcsóbb, Kolozsvárról Budapestre a régi tarifatétel volt 1 frt 34 kr., az újabb meg­állapítás szerint 1 frt 3.6 kr. tehát 30.4 krral kedvezőbb. Ha ezekhez még hozzátesszük azt, hogy nem elég az, hogy a forgalom Budapestig olcsóbbá tétessék, hanem alkalmat és módot is kell adnunk arra, hogy a szállítás nyugat, felé és a tenger felé is olcsóbbá tétessék, ha ezen­felül méltóztatnak megfontolni azt, hogy előter­jesztetett már egy törvényjavaslat, a melynek ezélja az összekötő vasúton való szállítási díjnak lejebb szállítása, a minek következtében a Kő­bányáról Kelenföldre a tarifatételek szinte lénye­gesen alá szállanak és hogy a zágráb-fiumei vonalrész birtoklása által szintén nagy befolyás van biztosítva az államnak a tarifára és igy a tarifa leszállítása ezen irányban is lehetséges lesz. Mindezek, felfogásom szerint, oly lényeges tényezők, a melyek bizonyítják, hogy a kormány befolyását a tarifák megállapítására kellőleg gyakorolta. Tekintsük egyenkint a nagyvárad­ra ttkai és predeál-ruttkai von alt, a mely for­galmunknak szintén igen lényeges közvetítőjét képezi; igy Nagyváradról Buttkáig a régi tarifa volt 1 frt 37,8 kr., az áj megállapodás szerint 1 frt 07.4 kr. lesz, a gabonánál tehát 30.4 krral olcsóbb. A predeal-ruttkai vonalon pedig a régi tarifa volt 2 frt 66.1 kr., az új megállapodás szerint 1 frt 92.1 kr., tehát 74 krral olcsóbb, a mi egy méter-mázsa búzánál oly különbözet, mely lényeges befolyással lesz kiviteli képessé­günk emelésére. De nemcsak a gabonára nézve áll ez, hanem más czikkekre nézve is. a melyekből csak néhány tételt fogok megemlíteni. A kőszénnél, mely szintén fontos czikk az alföldre nézve, a tarifa­különbség Salgó-Tarjántól Nyíregyházáig, vagy Csabáig 13 kr., a tűzifánál Nagyváradtól Buda­pestig 8 kr., Zákánytól-Fiuméig 6.67 kr., a haszonfánál Kassától Budapestig 13.36 kr., Kolozsvártól Budapestig 21.26 kr., a vasnál Salgó-Tarjánról Brassóig a különbség 40.6 kr. De igy van ez más árúkra nézve is, úgy­mint a bor, dohány, gyümölcs és zsiradékokra nézve. Igy például ezekre nézve a kedvezőbb tarifa-különbség Debreczentől Budapestig 12.1 kn, Kolozsvártól Budapestig 43.5 kr., Predeáltól Ruttkáig 68.4 kr. Mindezek tehát felfogásom szerint igenis lényeges faktorok, melyek által lehetséges volt forgalmi politikánknak kedvező irányt adni és kedvező eredményeket elérni. De, t. ház, azt mondja Helfi képviselő ur, hogy a szállítási tételek ezen emelése, különösen a mi viszonyainkban, midőn vasutaink leg­nagyobb réssé állami kézben van, egy nagy része pedig állami subventiót élvez, nem egyéb, minthogy egyik zsebből kiveszszük és a másikba teszszük. Méltóztassék megengedni, t. ház, hogy elemezzem kissé, hogy miképen áll ezen kérdés és hogy kimutassam a szállítási adóból mennyi fizet­tetik oly czikkekért, melyek az állam tulajdonát képező vasutakon szállíttatnak, mennyi subventio­nált vasutakon és mennyi oly vasutakon, a melyek az állam által nem subventionáltatnak. (Halljuk !) Ha alapul 2.100,000 frtot veszünk, mely szállí­tási adó czímén befolyt, ebből 600,000 frt oly szállítmányokra esik, melyek a magyar államvas­utakon szállíttattak, beleértve a tiszai és keleti vasutat is, 400,000 frt esik a subventionált vas­utakon történt szállításokra és 1.100,000 frt oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom