Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-314
324 314. országos ülés deezember 8. 1880. bizottsági jegyzőkönyv a t. háznak most már | tudomására jutott, én a kormányelnök ur által j adott választ tudomásul veszem. {Helyeslés) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miaisterelnök ur válaszát tudomásul venni? (Tudomásul veszszük.) Tudomásul vétetik. Tisza Kálmán ministereinök: T. ház! Most, midőn a második interpellátióra adandó válaszomat bevezetem, kénytelen vagyok a kczbeszólalás folytán megmondani, hogy éppen az ellenőrzés elvállalásának készségére nézve mindazokat elmondottam, a mik a képviselő ur által felolvastattak, ez irányban tehát semmi szemrehányást el nem fogadok. A második interpellátió igy szól (olvassa): „A honvédmenház feletti rendelkezés a honvédegyletek országos egyesületének alapszabályai 29. §-a szerint a központi választmány felügyelete mellett az elnökség jogköréhez tartozik; ha tehát az elnökség ellen bármi panaszok merülhetnének fel, e felett első sorban az illetőknek orvoslás végett a központi választmányhoz kellene fordulniok. Akadtak azonban egyének s magukat jogosulatlanul budapesti honvéd-egylet választmányának nevezők, kik a belügyministeriumnál kértek és sürgettek előbb f. évi július 16-án, utóbb augusztus 10-én a honvédmenházban felmerülő visszaélések és embertelen bánásmódra nézve vizsgálatot; minek következése az lett, hogy a belügyminister ur 1880-ik év augusztus 17-én 37,959. és utóbb 42,014. számok alatt Budapest főváros közönségét hívta fel az azonnali szigorú vizsgálat megtartására és jelentéstételre. Mivel a honvédmenedékház ügye nemcsak az 184 8 /s»-iki honvédeknek, de az ezeket rokonszeretettel környező közönségnek is ügye, mivel a nemzetnek méltó felháborodását idézhetné fel a menedékház ügyének tisztátlan, embertelen kezelése és ha a feladások valósultak, kell, hogy bűuhödjenek is azoknak elkövetői. De ha valótlanok és alaptalanok, előbb a bünfenyítő törvényszéknél tett bejelentések, melyek onnan elutasittattak, később a belügyministeriumnál ismételve tett feladások és vizsgálatkérések : kell, hogy a haza közönsége felismerje és megtudja, hogy kik tehát azok, a kik a honvédek közé a viszálkodás üszkét oda dobják? Kik azok, a kik alaptalan rágalmazással is a nevezettből az 184 s / 9-ki honvédek iránt ápolt rokonszenvet elcbb megmérgezni s utóbb kiölni törekesznek. És meggyőződhessék a nemzet, hogy mind e rágalmazások, mind e vizsgálatkérések főkép azért történnek, hogy a honvédmenedékház a kormány kezelése alá adassék. Tisztelettel kérdem a t, belügyminister urat: hajlandó-e az ez ügyben tett összes feladásokat, vizsgálatkéréseket s az azok folytán tartott vizsgálatok jegyzőkönyveit a ház asztalára Ittenni s a képviselőházat felvilágosítani a felől: vájjon a vizsgálatok azt darítették-e ki, hogy a honvédmenedékház jelen kezelése rósz ? jelen vezetője és kezelői tisztüket roszul és embertelenül teljesítik? vagy azt derítették-e ki, hogy a föladások telj esen alapnél küliek ?" Megbocsásson nekem a t. ház, ha, miután az interpellátióban azon gyanú fejeztetik ki, mintha mindezen vizsgálatok csak azért lettek volna elrendelve, hogy a honvédmenház állami kezelés alá vétessék, némileg hosszasabban fogom igénybe venni figyelmét. Meglehetős mennyiségű actakivonatot leszek bátor felolvasni, hogy győződjék meg azután a t. ház arról, hogy ha hibázott valamiben a kormány, nem-e abban hibázott, hogy nem akarva kényszerűség nélkül éppen ezen, a nemzet által kegyelettel ápolt ügybe belenyúlni, tovább is halasztotta eljárását, mint meddig azt halasztani helyes volt. (Halljuk!) „A honvédmenház ügye. 1875. július 15-én Fratrits Mihály, volt 184 8 /9-iki hoovédőrnagy, panaszt emelt Krivácsy József volt ezredes, honvédmenházi parancsnok ellen, irányában tanúsított bánásmódja miatt. Ezen panasz 37,400/75. b. m. szám alatt a főváros közönségének saját hatáskörében! eljárás végett megküldetett. Ugyancsak 1875. évi augusztus i-ón Fratrits Mihály újabban panaszt emelt, mely panasza 38502. szám alatt, a fenntebb idézett rendelet kapcsán, elintézés és jelentéstétel végett a főváros közönségének megküldetett. A főváros tanácsa 1875. szeptember 13-án jelentést tett, mely szerint a panasz ügyében Krivácsi József parancsnokot és Fratrits Mihályt kihallgatta s a jegyzőkönyvet, illetve nyilatkozatot felterjeszti azon észrevétel mellett, hogy ez ügyben magát illetékesnek nem tartja, minthogy a honvédmenház, mint magánadakozásokból létesített intézmény felett, a menházi bizottmányt és az ellenőrködéssel megbizott országos honvédközponti választmányt illeti a felügyeleti és rendelkezési jog. Ezen jelentésre a főváros közönsége 46,963/75. b. m. szám alatt utasítva lett, hogy az összes tárgyalási iratokat az országos honvéd-központi választmánynak küldje meg s az átvételi elismervényt fel is terjesztette. Időközben és pedigl875. aug. 7-én Réthy Jatt osÍ84 8 A>-iki honvéd-tüzér százados is panaszt emelt az iránt, hogy Krivácsi József parancsnok és a menházi kisbizottság bánásmódja az alárendeltség és fegyelem örve alatt az embertelenségig megy; önkényileg számos kiutasító határozatokat hoznak s hajtanak végre; igy panaszló látva azon igazságtalan s méltatlan eljárást, a mely Fratrits
