Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-311

SÍI. orsBágoB älé* ugy fogja fejlődése a természetes, a legczéíszernbb irányt követni. Bocsánatot kérek, hogy még egy „végérvet" mondok, mert majdnem elfelejtettem kiemelni, hogy a Tömő-tér közelében részint meg vannak már, részint ki vannak jelölve a Dunaszabályozás folytán azon telkek, a melyek közvagyont fognak képezni. Ha már most az országház oda építtetik, azon, szerintem körülbelől 8 év alatt, mely erre szükséges, a városnak azon része bizonyosan ki fog épülni és ez által azon közvagyont képző telkeknek ára oly emelkedést fog nyerni, hogy ha tekintetbe veszszük a telekárbeli differentiát és azon közvagyont képző telkek árának emelkedését, azt hiszem, hogy az országház építési költsége nem nagy különbözettel ki fog kerülni. Én tehát kérem a t. házat, hogy miután a javaslat saját- határozata alapján nyújtatott be, méltóztassék azt átalánosságban elfogadni és az 1-ső §-nál is az általam előadottakat becses figyelmökre méltatva, a javaslat eredeti szövegét megtartani. (Elénk helyeilés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, miután az előadó ur jogával élni nem kivan, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az állandó országház építéséről szóló törvényjavaslatot az átalánosságban a tárgyalás alapjául? (Felkiáltások: Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa, az első szakaszt). Tlialy Kálmán: T. ház! Előbbi felszólalásomban jeleztem, hogy esetleg módosítványt fogok az 1. §-hoz benyújtani. Engem a t. minister ur indokai nem győztek meg annyira, hogy e módosítványom benyújtásától elállják. A t. ministerelnök ur ugyanis azt mondta, hogy először a 4000 ölnyi Tömő-tér, noha messzebb van, azért alkalmasabb az országházra, miután 1000 öllel nagyobb, mint a só-téri telep. Hangsúlyozta továbbá, hogy a főváros fejlődése kivánja, hogy a Duna felé, följebb és szabad téren építtessék az országház. Hát erre én azt bátorkodom válaszolni, hogy még nagyobb tér van a Rákoson, őseink is ott gyülekeztek, kövessük őseink példáját. Aztán, a Rákoson még olcsóbban is lehet országházat építeni, mert ott nagy kiterjedésű s csekély értékű terek vannak ; a lóvonatú vasút kiszállítja oda a képviselőket és ott a sík téren még inposansabb lehet az országház, a mennyiben minden oldalról szabad lenne s park közepébe helyezdeczemljer 1. 1SS0. 293 tethetnék; még hozzá hivek maradnánk őseink szokásához, a kik a Rákoson tartották az országgyűlést, ugy, hogy a németek, akkor a magyar országgyűlést egyenesen „RakusclT-nak nevezték. De elég erről ennyi. Hogy ama só-téri 3000 négyszög ölnyi telken az országház nem fogna szűken beszorítva lenni, hivatkozom e tekintetben arra, hogy a főhomlokzat 40 ölnyi és szabadon néz a Dunára; továbbá a többi utczák sem tartoznak a szűkek közé, a telek nagysága elegendő arra, hogy az országház körül még némi ültetvényekre is hely maradjon. Abban igaza van a t. ministereluök urnak, hogy én azt hittem, hogy itt már a kész tervet mutogatják. Én nem részesültem abban a grácziában, hogy azt láthassam. Azonban, hogy Ybl építész úrral csakugyan méltóztatott érintkezni és ő a Tömő-téren fölvételeket is tett, ezt tudom, mert szóltam vele ez ügyben. A t. ministereluök ur nem méltóztatott megczáfolni azt, hogy a Tömő-téren nem kell beton-építés, erre pedig én igen nagy súlyt fektetek, mert ez nevezetesen drágítja az építést; mig ha az országház a nedvességtől mentes só-téren emeltetik, jóval olcsóbba fog kerülni. Bátorkodom tehát módosítváuyomat felolvasni, benyújtani és elfogadásra ajánlani. Az 1. §. e szavai helyett „a főváros V kerületében levő Tömő-téren" teendő: a főváros IX. kerületében a vámház-körut, sóház-, pipa- és csillag-utczák köztt fekvő, legnagyobbrészt kincstári telken" stb. Tisza Kálmán ministereluök: Csak egy pár szót kívánok szólni. (Halljuk!) Első sorban csakis azt jegyzem meg a t. képviselő urnak, hogy midőn én azt mondtam, hogy elég térnek kell lenni arra, hogy az épület minden oldalról jól látható és kivehető legyen, ezzel nem mondottam, hogy olyan tágas legyen, mint a Rákos, nem akartam, hogy a képviselő ur egészen addig nyargaljon ki bokros lován. (Nagy derültség.) Különben az egyetlen argumentum, a mit felhozott a képviselő ur, midőn azt monda, hogy arra nem reflectáltam, —• csakis erre az egyetlen, dologra akarok szorítkozni — ez a betonirozás szüksége. Hát, t. ház, én hivatkozom a légi képviselő urakra., méltóztatnak emlékezni, hogy éppen a vámháznál mennyibe került annak idejében a betonirozás, (Ügy van! Ugy van! a jobb oldalon) elég szó volt róla az országgyűlésen. Egyébiránt hivatkozom arra, hogy nem országházat, hanem két-három emeletes Lázat solid ember a Dunapartra nem épít beton nélkül . . . Thaly Kálmán (közbeszól): Nem a Dunaparton van! Tisza Kálmán ministereluök: Ugy látom, hogy a sótér néha a Dunaparton van, néha