Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-311

288 311. országos ülés dcczember 1. 1880. hogy „oly védköteles, ki a hadmentességi díj esedékességének határideje előtt azon községből, hol hadmentességi díjjal megrovatott, elköltözni vagy távozni kíván, köteles a rá kivetett hadmentességi díjat egyszerre lefizetni és elköltözhetésére vagy távozhatására, a község elöljárójától (város polgármesterétől) engedélyt kérni. Ezen engedély csupán akkor adható meg, midőn a védköteles hadmentességi díjának lefizetését igazolta". Ha igy haladunk, t. ház, az adók végrehajtásában — s a mint közelebbről értesültem, az új adótörvényjavaslatoknál is hasonló eljárás ezéloztatik — maholnap azt veszszük észre, hogy a lakosok legnagyobb része rendőri felügyelet alatt lesz. Mert nem vagyok képes felfogni, hogy ezen és a netaláni hasonló intézkedések, miként hajtatnak végre. Hogy mennyire sérti ez a honpolgárok jogérzületét, bizonyítja különösen az is, hogy a mint tudomásomra van, nem rég a pozsonyi kereskedelmi- és iparkamara felszólalt és kérvényt intézett a pénzügyministeriunihoz és felemlitteíett, hogy az ottani iparosok, de különben más szegény fiatal emberek is nem mehetnek külföldre, mivel egyszerre le kell fizetniök a 10—-12 évre szóló hadmentességí díjat. Kérem a pénzügyrainister urat, legyen szives e tekintetben iutézkedni. (Helyeslés.) T. ház / Az előbb elmondottak s úgyszintén a jelen alkalommal általam elmondottak eléggé bizonyítják, mennyire zaklatja a hadrnentességi díj a honpolgárokat. S nem csodálkozom azon mondásán egy székely atyafinak, ki ezen tárgyban hozzám jött, hogy nem foghatja fel ezen adót, hogyan lehet az, hogy eddig fizettek hogy be ne vegyék katonának fiaikat és most fizetni kell azért, hogy be nem vették. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A szőnyegen levő törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadom el. (Helyeslések) Gr Szapáry Gyula pénzügyminister : T. ház! Miről van szó ezen törvényjavaslat tárgyalásánál? Nem arról, hogy a hadmentességi díjról megalkotott törvény helyes-e, vagy nem ? nem arról, mikép häjtatik az végre? nem arról, hogy e törvény 18. §-ában foglalt intézkedés helyes-e? Mindezek ma napirenden nincsenek és sem a kormány előterjesztése által, melyet a pénzügyi bizottság helyeselt, sem indítvány utján napirendre nem hozatott, a mennyiben a felszólalók részéről indítvány nem tétetett a törvény intézkedésének megváltoztatására. Csupán arról van szó, hogy a hadmentességi díjról megalkotott törvény értelmében kivettetvén az adó és annak egy része a folyó év folyamában be is fizettetvén : ezen befizetett összeggel mi történjék, különösen pedig, hogy azon összeg, mely a törvényben felállíttatni rendelt alapra fordítandó, befizettessék-e, vagy nem ? Ha ugyanis a hadmentességí díjról szóló törvénynek ide vonatkozó intézkedése nem módosittatik, akkor nekünk egy nagyobb összeget kell fizetnünk a közös alap megalkotásához. Ámde igazságtalanság volna, hogy a monarchia egyik fele fizessen, holott másik fele nem fizet. Ezen intézkedés módosításáról levén szó, kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: Én egyenesen a törvényjavaslathoz vagyok bátor röviden hozzá szólani. Voltak itt a házban igen sokan, kik a hadmentességi adót azért szavazták meg, a miért ezen hadmentességi adónak behozatalát a véderőről szóló törvénynek, ha emlékezetem nem csal 54. §-a rendeli, t. L, hogy a hadiszolgálatban bénává, nyomorékká vált harczosoknak, vagy pedig a csatatéren elvérzett katonák özvegyeinek és árváinak fölsegélésére abbói pénzalap hozassék létre. S azok azt oly szempontból fogták fel, hogy azok, a kik otthon maradnak és nem veszélyeztetik testi épségöket és életöket, bizonyos összeggeljáruljanak ahhoz, hogy biztosítsák azok jövendőjét, a kik testiépségöket elvesztették a csatatéren és enyhítsék azok sorsát, a kik a családfenntartót a csatatéren elvesztették. A kik igy fogták fel ezen adót, azokra kellemetlenül kell hogy hasson az, hogy a pénzügyi helyzetet oda vitték, hogy az árvák részére, az özvegyek, a nyomorékok s a koldusok részére összegyüjtendő filléreket kell, hogy megcsonkítsák, hogy az évről évre növekedő és meg nem akasztható deficit fedezésére forrást találjanak. Én, t. ház, a törvényben határozottan csak a czélból láttam a hadmentességi adónak behozatalát s az e czéltól való elfordítási én véteknek s bűnnek tartom, a mely vétek és bűnt én azokkal szemben, a kik a nemzetnek talán nem sokára bekövetkezendő létküzdelmében vérezni, megcsonkittatni és kiknek családjaik tönkre juttattatni fognak, elkövetni s ezek filléreit a deficit fedezésére fordítni nem akarván, a szőnyegen forgó törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Mocsáry Lajos: T. ház! Én is figyelembe akarom venni a t. minister urnak azon figyelmeztetését, hogy itt tulajdonkép nem arról van szó, a mire két előbbi szónok kiterjeszkedett, hanem csak éppen a szőnyegen fekvő törvényjavaslatról; Lehetetlen azonban, hogy egy rövid észrevételt a hadmentességi díjra nézve most ne tegyek. Mikor mi e törvényjavaslatot megtámadtuk, ezt különösen két szempontból tettük. Először elleneztük azért, mert azt mondtuk, hogy ez által egy új, ínég pedig súlyos adóteher rovatik az adózó nép vállaira; másodszor pedig azért, mert