Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-310
310. or&íágos ülés november 30. 188#, 175 illető kiadások: igy pl. az első czímnél 42,000, :2. czímnél 51,000 frt, az 5. és 6-ik czímen 228,811 frt és igy összesen 321,000 írttal kellene nagyobbnak lenni a költségvetésnek, mint a milyen azon esetben, ha az átruházási jog megadása mellett átalányban szavaztatik meg. És éppen ez az oka annak, a mint Ernuszt Kelemen t. képviselőtársam monda, hogy bizonyos consequentiává vált már a virement, mert a bizottság csakugyan consequenter fenn akarja tartani azon elvet, hogy a hol megtakarítást eszközölhet, azt a háznak és az országnak javaslatba hozza. [Helyeslés jobbfelöl) Egyébiránt ez nem könnyítés a kormányra nézve, mert ezen beosztás a kezelést igen megnehezíti éppen az által, hogy gondoskodnia kell, mikor és hol nélkülözhet valamit, mikor és hol oszthatja be a megtakarítást. Ez sokkal nehezebb, mintha a szükséges rovatok czímenként a maguk teljességében megszavaztatnak; de ha nem is könnyítés, szükségessé és illetőleg kötelességévé teszi a pénzügyi bizottságnak, hogy a mint Ernuszt képviselő ur monda, valamint régebben, ugymost is heroieus operatiót, állandóan heroicus munkát követeljünk a kormánytól, mert állandó megtakarításra van szükség. A pénzügyi bizottság éveken át azt tapasztalta, hogy ezen intézkedés gyakorlatinak bizonyult és szép eredményeket mutat fel ós ezért hozza újabban javaslatba. A mi azon vádat illeti, hogy az alkotmányos ellenőrzés lehetetlenné válik általa, engedelmet kérek, ezt nem fogadhatjuk el. Hiszen az ellenőrzést nem a költségvetésnél méltóztatnak gyakorolni. Annak ellenőrzését, hogy hová költötte a pénzt a kormány, a zárszámadások megvizsgálása alkalmával gyakorolja a ház [Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) és eddig nem volt alkalom, t. ház arra, hogy a honvédelmi ministerium zárszámadásai, vagy kezelési eljárása ellen legkisebb kifogás tétetett volna. {Helyeslés a jobboldalon.) De nem állhat elő azon eset sem, t. ház, a melyet Pulszky képviselő ur felhozott, hogy egyes összegek az eredeti rendeltetéstől eltérő czélokra, pl. fizetés-emelésekre fordíttathatnának ezen virement alapján. A fizetések s egyébként is az egyes tételek részletesen, tételenkint meg vannak állapítva, ezen alapon tehát magasabb fizetéseket az átruházási jog mellett sem adhatni. Az átruházási jog nem azt jelenti, hogy e tételeken változtathat a minister, de igenis azt jelenti, hogy beoszthatja az összegeket és nem azon kereten felül és túl, a mely meg van állapítva, de azon kereten alól és annak határain belől a lehető legczélszerűbb beosztást eszközölheti. Azzal is megtámadtatott a jelentés, t. ház, hogy mintegy önvád a kormány és a bizottság részéről, hogy a múlt években az ujonczok kiképzésében hátramaradás történt. Ha méltóztatik a képviselő ur megtekinteni a múlt évek indokolásait, azt méltóztatik látni, hogy a kormány évről évre bejelentette ezen körülményt. Felhozta ugyanezt a bizottság is, tehát nemcsak most tűnt fel, mint valami elfelejtett, vagy uj on feltalált dolog, mert évek óta ismételtetett ez a jelentések és indokolásokban; miután azonban a kormány a háztól fedezetet nem nyert e czólra, daczára annak, hogy többször felhozatott, kénytelen volt az ujonczok oktatásában hátramaradni. De éppen azért, hogy ez oly nagy hibává, mulasztássá ne váljék, a mely méltó megrovást vonhatna maga után, azárt tartotta kötelességének a kormány és a pénzügyi bizottság, hogy ezúttal nem halasztván tovább a kellő intézkedést, kérje és illetőleg megszavazásra ajánlja azon összegeket, melyek az ujonczok kiképzésére szükségesek. A mi az élelmezési összeg növekvését sazon vádat illeti, melyet Pulszky képviselő ur felhozott, hogy e növekvés a költségvetésbe fel nem vétetett, erre a t. minister ur már megfelelt. Én részemről csak annyit kívánok megjegyezni, hogy midőn a pénzügyi bizottságban a honvédelmi költségvetés tárgyaltatott, a delegátió még nem határozott és határozatai megerősítve nem voltak, tehát a bizottságnak semmiképpen sem állott jogában oly tételt venni fel a költségvetésbe, a mely még megállapítva nem volt. {Helyeslés jobbfelöl.) A benyújtott határozati javaslatok közül, ahhoz, melyet Ivánka képviselőtársain nyújtott be, azt hiszem a pénzügyi bizottság nevében is kijelenthetem, hogy hozzájárulunk, minthogy tavaly ugyancsak a pénzügyi bizottság volt az, mely szóról szóra ugyanezen határozati javaslatot ajánlotta a t. háznak, az idén sem lehet tehát kifogás az ellen, hogy az újra elfogadtassék. A mi azonban a másik határozati javaslatot illeti, melyet b. Mednyánszky t. képviselő ur nyújtott be a vezérkari iskola tárgyában : részemről, azt hiszem, hogy sokkal nagyobb elkészületeket vesz ez ügy igénybe, sem hogy egy rövid év alatt felállíttathassák, de egyébkéntis mondhatom, hogy azon fáradságos és dicséretre méltó szorgalom, melyet ez egész ügyben s kivált az arra vonatkozó adatok gyűjtésében a t. képviselő ur tanúsított, teljesen felesleges volt, mert kiindulási pontja téves. A pénzügyi bizottságban ugyanis sohasem állíttatott, hogy egy vezérkari iskola, vagy más tisztképző intézet felállítása felesleges, hanem igenis állíttatott az, hogy az előkészítést igényel ugy szellemi, mint anyagi tekintetben ós állíttatott a bizottság részéről, hogy mint minden kérdésben, ugy ebben is az ország pénzügyi helyzetére tekintettel kell lenni. Ezen tekintet az, mely más kívánságokat is háttérbe szorít. Nem is volna talán szükséges kijelentenem, hogy mindazon 35*
