Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-310
310. országos ülős november 30. 1SS0. 257 rendes kiadásokban van és ennek előzményét már a múlt évi indokolásban méltóztatnak feltalálni, hol már ismételten kangsúlyoztatott, hogy a honvédelmi ministerium költségvetése nem áll arányban az ujonczok kiképeztetésének szükségességével és hogy ezen költségvetés mellett azon nagyszámú ujonczok, a kik a honvédséghez besoroztattak, nem képezhetők ki. Evek óta mindig szaporodott e hátralék, ugy hogy a költségvetésben eddig 8 ezer ujoncz-jutalék alapján volt fölvéve a költség, holott most már 12 ezer ujoncz kiképzése vált szükségessé. A pénzügyi bizottság nem zárkózhatott el azon meggyőződés elől, hogy a honvédség legfőbb feladata éppen az, hogy béke idején az oda besorozott ujonczok helyesen kikópeztesenek, mert csak igy fog megfelelni azon rendeltetésének, hogy béke idején a lehető legkevesebb katona tartassák zászló alatt, háború idején meg legteljesebb erőt fejthessen ki, mi csak akkor lehetséges, ha a besorozott ujonczok teljesen kiképeztetnek. Tehát az összesen 86 ezer rendkívüli kiadás nemcsak ebben találja indokolását, noha az ujonczok kiképezésére 82,000 frt többlet szükséges, hanem találja még inkább abban, hogy az előbb emiitett újabb szerkezetű töltények mintegy 20%-kal drágábbak és kivált, a mit kiválólag a t. ház figyelmébe ajánlani bátorkodom, hogy a beszállásolási törvény folytán a szállásbérek tetemesen emelkedtek, úgy, hogy az már eddig 150,000 frt több kiadást okozott, a nélkül, hogy e miatt a múlt évi költségvetésben a ministerium nagyobb fedezetet nyert volna. Most is mindezen nagyobb igényletek mellett aránylag csekély emelés kéretik, a mi azt bizonyítja, hogy a honvédelmi ministerium költségvetése igen takarékosan kezeltetik. A bizottság erről ezen többtételnél is meggyőződött, valamint meggyőződött arról, hogy aránylag csekély kiadással a honvédelmi ministeriumban nagy eredmények éretnek ei s ennélfogva a maga részéről arra kéri a t. házat, hogy a honvédéi miministerium 1881. évi költségvetését megszavazni méltóztassék. (Helyeslés johbfelől.) Tischler Vincze: T. ház! Magára a költségvetésre csak néhány rövid megjegyzésem van, mert hisz ez évenként ugyanaz. A mi pedig a rendes kiadásoknál, a múlt évinek ellenében kivánt 86000 forint többletet illeti, ezt eléggé és kellőleg indokolja a kiképeztetés alá kerülő ujoncztöbblet. Mindazáltal t. ház, ismételve hangsúlyoznom kell, hogy a nyugdíjazásoknál a lehető szigorral és a lehető óvatossággal járjunk el, mert az e czím alatti szükségletünk egyáltalában nem áll arányban az intézmény fiatalságával, annak rövid existentiájával. Éppen igy kell ismételve sürKÉPVII. NAPLÓ 1878 — 81. XV. KÖTET. getnem a központi igazgatásnál egyesek által élvezett mellékjárandóságok és szolgálati pótdíjak korlátozását. Jogos és igazságos csak az lehet, hogy ezek is épp oly díjazásban részesüljenek, mint a velők hason rangú egyéb központi hivatalnokok; de hogy ezeknél több díjazást nyerjenek, mint a miként ez jelenleg tényleg történik, az semmivel sem indokolható. (Igaz! Ugy van! bal felöl.) Miután t. ház, éppen a jelenlegi költségvetésben van a honvédség fegyvereinek átalakítására szükségletképen 800,000 frt, illetőleg annak első negyede 200,000 írtban felvéve ós mint már más alkalommal volt szerencsém kinyilatkoztatni, éppen ezelőtt néhány héttel a sajtó azon hírt közölte, hogy Németországban a hadsereget repetier fegyverekkel szándékoznak felszerelni, azt hiszem, helyén lesz, tekintettel a megszavazandó tételre, a honvédelmi minister úrhoz, kinek megvan a lehetősége, ez iránt alaposabb informaczióval bírhatni, azon tiszteletteljes kérdést intéznem, hogy mennyiben való mindenekelőtt ezen hír és ha való, vájjon kópezte-e már megfontolás tárgyát és nem tartanak-e az illetékes körökben attól, hogy elköltve a jelenleg kért összeget a fegyverek átalakítására, ismét azon szükséglettel fogunk szemben állani, hogy a hadsereg és illetőleg honvédség harczképessége érdekében repetier, vagy ehhez hasonló hatású fegyvereket kell behoznunk és igy az örökös puska- és ágyú-átalakításból soha ki sem bontakozunk. A mi az átruházási jognak oly mértékben való alkalmazását illeti, mint az újabb időben költségvetésünkben divatba jött, ón részemről ezt egyáltalában nem helyeslem, annál kevésbbó helyeslem azonban és tartom tehát megadhatónak a honvédelmi minister urnak az átruházási iogot a csapatok czímére vonatkozólag. Mert őszintén megvallva, attól tartok, hogy az itt eszközölt megtakarítás éppen a csapatok legénységének rovására történik; már pedig a hadsereg, valamint, a honvédség legénységének ellátása amúgy is a lehető legroszabb. Tény az, hogy a nagyrészt az ellátás rosszasága által előidézett betegségek és halálozások száma valamennyi európai hadseregek között, épjjen a mi hadseregünkben a legnagyobb. Ezen rövid megjegyzéseim után áttérve magára az intézményre, meg kell mindenek előtt jegyeznem, hogy midőn ezen intézmény létesíttetett, a közvélemény két ellentétes táborra oszlott. Az egyik táborba sorakoztak azok, a kik az intézményt eleitől fogva ellenszenvvel fogadván, attól épp azért eleitől fogva meg is tagadtak minden életképességet és hasznavehetőséget. A másik táborba sorakoztak ismét azok, a kik az intézményt rokonszenvvel fogadták és éppen azért 33
