Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-309
309. országos ülés Í kérvényeket pedig magtekinthetés ezéljából a I ház irodájába letétetni. J Elnök: A kérvények 40-ik sorjegyzéke kinyomatik, a ház tagjai köztt kiosztatik és a szombati ülés napirendjére tűzetik ki; a kérvények pedig a ház irodájában tétetnek le, hogy a képviselő urak azokat megtekinthessék. Következik a napirend: az 1881-iki államköltségvetés részletes tárgyalásának folytatása, az igazságügyministeri tárcza. Dárday Sándor előadó: T. ház! Mint az igazságügyi ministerium költségvetése előadójának nem lehet feladatom, hogy egyéni nézeteket tolmácsoljak; minthogy pedig a pénzügyi bizottság az igazságügyminister ur által előterjesztett költségvetésben semmi törlést, semmi változtatást nem tett, ennélfogva egyszerűen csak a költségvetés ajánlására szorítkozom, kérvén a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Uíiger Alajos: T. ház! Az igazságügyi költségvetés tárgyalása alkalmából engedje meg a t. ház, hogy a törvényhozásra és igazságszolgáltatásra vonatkozólag néhány rövid észrevételt tegyek. (Halljuk!) Azt hiszem nem lesz ez felesleges akkor, midőn az ország súlyos anyagi körülményei közti a hitelviszonyokkal szoros összefüggésben lévő nemzetgazdasági kérdések dominálják a helyzetet, melyek elintézése körül az igazságszolgáltatásnak fontos szerepe van. És éppen, mert meg vagyok győződve erről, nem habozom kimondani, bogy azon irány, melyet a t. igazságügyminister ur újabb intézkedéseiben követni jónak látott, nézetem szerint nem felel meg a helyes igazságügyi politikai követelményeinek. {Ügy van! a szélső baloldalon.) Ugyanis, midőn a t. képviselőház a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával határozatilag utasította a ministert, hogy a szóbeliségre és közvetlenségre vonatkozó előmunkálatokat tétesse meg és intézkedjék a kir. tábla decentralisatiója iránt, ezzel egyúttal kijelölte az utat is, melyen haladnia kell, hogy igazságügyi bajainkból minél előbb kibontakozhassunk. Ezen utasítás szerint a súlypont első sorban nem az anyagi, hanem inkább az alaki törvényekre és ezzel kapcsolatban az igazságügyi administratió reformjára lön fektetve. És mit tett mégis a minister ur ? A helyett, hogy ismét egy hosszú év leforgása alatt a szóbeliség és közvetlenség elvére fektetett és esküdtszéki intézménynyel is egybekötött bűnvádi eljárás iránti javaslattal örvendeztetett volna meg bennünket, nyakra-főre, minden nagyobb szükség és előkészület nélkül életbeléptette a büntetőtörvénykönyvet, minél fogva beállott a chaos, melynek KÉPYH. NAPLÓ 1878—81. XV. KÖTET. ovember 29. 1880. 233 elhárítására a t. minister ur mitsem tett; tudnia kellett volná, hogy a felső bíróságok jelen személyzete teljesen elégtelen azon folytonos comparálást igénylő és nagy időveszteséggel járó munkálatok végzésére, melyek az ily törvénykönyv életbeléptetésével és viszonyainkhoz való alkalmazásával járnak. Ennél fogva máris óriás mértékben felszaporodtak a hátralékok a felső bíróságoknál s ez által koczkára van téve azoknak az ország és a külföld előtt eddig szerzett reputatiója is. T. ház! A minister ur nem leven valami nagy barátja a szóbeliség és közvetlenségnek, vagy legalább nem lévén meggyőződve annak ez idő szerinti czélszérííségéről, nemis igen sietett annak megvalósítására a szükséges intézkedésieket megtenni, hanem hogy valamit tenni láttassák, kibocsátotta a királyi táblák decentralisatiójára vonatkozó rendeletét és felhívta az ország összes ügyvédi kamaráit arra, hogy nyilatkozzék, mikép volna ez keresztülvihető. De abban a rendeletben egy szóval sem említtetik, vájjon e decentralisatiót, tekintettel a szóbeliség és közvetlenségre, vagy a nélkül kívánja-e életbeléptetni, holott nézetem szerint addig, mig el nem lesa döntve, hogy a szóbeliség és közvetlenség melyik rendszerét, vájjon korlátlan vagy korlátolt rendszerét fogadjuk-e el, addig a felett véglegesen nem is lehet határozni, vájjon mikép lehetne e decentralisatiót keresztül vinni, mert különbözik a felállított másodbiróságok száma szerint, hogy melyik rendszerét fogjuk alkalmazni a szóbeliség és közvetlenségnek. Mig e kérdés eldöntve nincs, nincs semmi szükség arra, hogy három négy évi különbözet miatt ismét megzavarjuk az igazságszolgáltatás szokott rendes menetét, nincs szükség arra, hogy most decentralisáljunk, midőn három-négy év múlva ismét deceutralisálnunk kell. Éppen, mert nálunk a bűnvádi eljárás jelen gyakorlata a közvetlenség és szóbeliség rendszerét leginkább megUW.-CI'Í: morf c- „„UÍ,,1J-^_,;1- „ e^l-lrnl l^ri-rcoVH természetű sajtó-ügyekben már régen sikerrel alkalmazva van, ezért tartanám én különösen fontosnak a bűnvádi eljárás codificatióját és életbeléptetését, de fontosnak tartaná ezt annálfogva is, mert akkor aztán ezélszerű lenne a királyi táblákat is decentrálisálni, mi egyrészt próbakövét képezné az új intézmény életrevalóságának — úttörő volna annak polgári perekre való alkalmazására nézve s lehetővé tenné az az igazságügyministeri oecouomiai és személyzeti teendők nagy részének decentralisátióját és az új királyi táblákra leendő átruházását is, mely igazságügyministeri decentralisátióra máris nagy szükség van, mert több mmt ötezer hivatalnokra teljes lehetetlen hatályosan gyakorolni a felügyeleti jogot. Általában a t. minister ur minden 30
