Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-308

214 308. országos ülés november 27. 1880. odamenni, vagy pedig ott meg is baknak, másodízben többé nem a tanári vizsgát kibánják letenni, hanem leteszik, ha anyagilag is képesek arra, hogy beadandó és kinyomatandó mimkájok költséged fedezhetik, leteszik először a doktoratust azon reménybea, hogy ha abból kiállották a vizsgát, a tanári vizsgán könnyebben átmennek és igy ezt később saját előnyükre használják fel egy régebben végzett, talán szorgalmatosabb és alaposabban készült szakférfiúnak kárára. Á rault évben én magam is, mint szakember, írtam e tárgyban s igen kedvezően fogadta a közönség, ue különösen a nyomorban élő és régóta tanári oklevéllel ellátott férfiak, a rainister urnak ü,zon praktikus körrendeletét, a melyben elrendelte, hogy minden végzett tanár jelentkezzék azon vizsgáló-bizottság elnökségénél, a melynél a tanári vizsgát letette. így Budapesten és Kolozsvárit jelentkeztünk is mindannyian, a kik csak okleveles tanárok vagyunk, azt várva, hogy ennek az lesz gyakorlati oldala, hogy egy sorozat állíttatik fel, a mely szerint tekintettel lesz a minister ur arra, hogy ki, mikor tette le a tanári vizsgát, vagyis rendfokozat leeud és ezentúl, ha ugyanazon képesítéssel biró egyén pályázik valamely állásra, akkor tekintetbe fog vétetni a pályázatná], hogy ki tette le régebben a vizsgát és ez esetben ennek adatik az elsőség a fölött, a ki csak a napokban, vagy a múlt évben tette azt le. Úgyde, íájdaiom, ez nem történt. Én tehát azon tan ár végzettek érdekében, a kik előtt más pálya most már nem nyílhat, mert három éven át elvégezve a bölcsészetet és a tanári tanfolyamot, most nem mehetnek új pályára, többnyire lévén ezek szegény emberek s ilyenek százával vannak Budapesten, a kik nem kaphatnak alkalmazást, az egész országban pedig tán még számosabban; mondom tehát, én ezeknek az érdekében bátor vagyok felhívni a t. minister ur figyelmét arra, hogy méltóztassék az általa igen helyesen megkezdett utón tovább haladva, e szándékát a gyakorlati életben is érvényesíteni. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A tétel ellen észrevétel nem tétetvén a 37,400 frt megszavaztaiik. Antal Gyula jegyző' (olvassa): Kolozsvári egyetem. Személyi járandóságok. Dologi kiadások, összesen: 131,933 frt. Helfy Ignácz: T. ház! Én tiüajdonképen nem magáról a kolozsvári egyetemről kívánok szólni; ha tehát van valaki, a ki speciáliter ezen kérdéssel akar foglalkozni, szívesen átengedem neki a szót; hanem meg akartam ragadni az alkalmat, mielőtt az egyetemi rovat általában befejeztetnék, hogy hozzászóljak azon javaslathoz, melyet a minister ur az úgynevezett keleti akadémia tárgyában benyújtani szíves volt. Azt hiszem, hogy a t. ház belenyugszik abba, hogy ezt ez alkalommal tegyem, miután oly tárgyról van szó, mely a költségvetésbe fölvéve nincs, erre speciális rovat nincs, nem is lehet. T. ház! 1872-ben bátor voltam e kérdést legelőször e ház előtt felhozni, figyelmeztetvén akkor a t. házat arra, mennyire kívánatos, hogy hazánkban is állíttassák egy önálló, a magyar kormánytól, a magyar törvényhozástól függő oly intézet, mely megfeleljen részben azon czélnak, melyet ez idő szerint a Bécsben fennálló keleti akadémiával érünk el, másrészt oly czéloknak, melyeket akkor érintettem s melyeket most röviden ismételni fogok. Azon idő óta évről évre bátor voltam a kérdést ismételni. A ház pénzügyi bizottsága határozati javaslatába felvette, hogy utasittassék a kormány, hogy ez ügyet tanulmány tárgyává tevén, részletes jelentést terjeszszen a ház elé. A határozati javaslatot a ház magáévá tette és ennek eredményt.ként van előttünk a t. közoktatási minister ur jelentése. Hát én megvallom, t. ház, hogy ezen jelentés engem legkevésbé sem elégít ki. A határozati javaslatnak nem az volt az értelme, hogy a minister ur valamit beszéljen nekünk e tárgyról, hanem hogy tanulmányozván, azt előkészítse akképen, hogy az intézet tényleg életbe léphessen. Ez a jelentés pedig, mely előttünk van, csak azt mutatja, hogy igenis a minister ur foglalkozott a tárgygyal s fenntartja magának, hogy arról jövőre jelentést tegyen. Hát bocsánatot kérek, mikor a tárgy már 1872 óta folytonosan a ház előtt van, mikor jelentésében maga a minister ur »is felemlíti, hogy ez ügyben ő Felségének évek előtt, körülbelől 7 év előtt jelentést tett és felhatalmazást kért arra, hogy az egyetemmel kapcsolatban létrehozhasson ily intézetet, azt hiszem, hogy akkor a ministernek máitisztában kell lennie az iránt, hogy mily intézetet akar létrehozni. Hogy most annyi évi tanulmányozás után újból csak ott vagyunk, hogy a unuiöítíf ur azt Ígéri, hogy folytatni fogja a tanulmányozást, hogy majd egy másik jelentést fog előterjeszteni, ezzel én csakugyan be nem érhetem. Miről van itt szó, 1. ház ? Egy nagyon egyszerű dologról, egy közoktatási intézetről, mely hazánkban eddigelé nem létezett, nem létezik, de létezik Bécsben. A mikor az új aera bekövetkezett, a közös külügyminister ott találta a keleti akadémiát a külügyministerium tárczájában, természetesen nem tehetett egyebet, mint azt, hogy a tárczájában folytatólag megtartsa és a költségvetésbe évről évre felvegye. Hogy Magyarország mindaddig, a mig üj intézettel nem bir, hozzájárul a fenntartáshoz, igen természetes, de ebből nem következik, hogy ez az intézet természeténél fogva közösnek te-