Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-308

212 308. országos ülés november 27. 1S8Ö. lem az államtudomány okkal. De mielőtt tovább mennék, bátorkodom a t. minister úrhoz egy kérdést intézni. A kérdés az, vájjon ragaszkodik-e a minister ar ahhoz az indokoláshoz, a melylyel a 2-dik növénytani tanszék felállítását támogatja, mert ha igen, akkor ki kell mondanom, hogy ez az indokolás egy nagy paradoxon! Azt mondja az indokolás, hogy a növényphisiologia tudományosabb, a rendszertan gyakorlatibb. Bocsánatot kérek, de ez nem áll, mert hiszen a rendszer foglalatja mindannak, a mit az algzakok tudományosan megállapítanak s az indokolás illető passusának az állítmánya olyan, mint ha valaki azt akarná állítani, hogy nem azok a müvek, melyeket Macoulay irt, képviselik a történelmi tudományt, hanem azok az okmányok, melyekből ő a történeti anyagot összegyűjtötte. Pedig ez teljességgel nem áll, mert mint mondtam, valamely tudománynak rendszere nem egyéb, mint kritikailag tisztázott és alkalmazott foglalatja az összes alszakokból merített anyagnak. Hanem azt hiszem, hogy a rendszertan alatt talán a florisztikát méltóztatott érteni. A mi a florisztikát illeti, t. képviselőház, kivált, a hogy ez az u. n. disciplina a legutóbbi évszakokban gyakaroltatoti, nemcsak nálunk, hanem Európa szerte, én kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy én azt voltaképen tudománynak nem is tartom, hanem tartom tisztán empirikus foglalkozásnak, mely egyetemi katedrát valóbaa nem is igényel. Mert az úgynevezett florisztika, a mint a minister ur — ha némileg figyelemmel kisérte — íudni fogja, oly disciplina, melynek művelése akkor lett divatossá, mely akkor protegáltatott leginkább, a mikor Európában teljesen uralkodott a reactió. A reactió főtörekvése min dig az volt, hogy a princípiumokig beható vizsgálatot elfojtsa s helyébe a szellemet nélkülöző chablont ültesse, mely az embert a gondolkozástól elterelvén, alkalmatossá tette a reactió czéljainak előmozdítására. Ekkor kapott lábra az ágynevezett analyticus módszer dédeígetése azért, mert ez csupán csak mechanikai foglalkozás, -ízért, mert az a tudományos princípiumokkal nem foglalkozik, mert arra gondolkozás nem szükséges, mert az csupán a természeti tárgyak külső formáinak egymással való összehasonlításából, nevekkel való ellátásából állott. Hogy ezt teljesen olyannak be is bizonyítsam, csak azt említem fel, hogy akkor az úgynevezett analyticus rendszer ajánlói avval dicsekedtek, hogy az 8 tankönyveik alapján e nagy tudományt, — mert azt nagy tudománynak nevezték — mívelhetík olyan emberek is, a kik az állattanban, a botanikában semmi tudományos előképzettséggel nem birnak. S valójában ugy van, hogy az analyticus methodus gyakorlóit — kivált Németországban — nem annyira tudósok, mint inkább laicusok köztt i kell keresnünk. Hogy lehet-e ezt egyetemi kathedI rára vinni, azt én a t. ház ítéletére bizom. A mi a botanikának jelenlegi állását a mi egyetemünkön illeti, erre nézve kijelentem, hogy egyátálában nem áll az, hogy a jelenlegi tanár abban a helyzetben volna, hogy ő az élettant mívelhesse, kiváltképen pedig, hogy szemléletileg vezesse le az élettani dolgokat. Nem teheti ezt egyszerűen azért, mert az élettani intézet nincsen kellőleg felszerelve. Igaz, hogy a beiratkozások száma nagy; igaz, hogy a 300-at is meghaladja a beirottak száma. így tehát teljes lehetetlen az is, hogy a hallgatóság a terembe beférjen. Itt tehát a helyiség hiánya a főbaj. A mi magát a tanítást illeti, gond van arra, hogy azon növényeknek megismerése, melyek a gyógyszerészeinél is előfordulnak, az egyetemen külön kursusban taníttatik. A többire nézve azonbaa a physiologia tanára sem csinálhat egyebet, mint azt, hogy a mennyiben physiologiát is tanít, érvel a rendszerrel is és viszont, ha rendszert morphologia alapon tanít, érvel physiologiával is. Az egész az, hogy ptysiologiát rendszer nélkül, rendszert physiologia nélkül sikeresen. valóban tudományosan tanítani nem lehet s igy ha tanszékről mégis szó van, itt is mint b. Mednyánszky t. barátom is általánosságban mondotta, nézetem szerint egy parallel tanszéknek volna helye. De ennek szüksége is elesik, mihelyest gondoskodva lesz arról, hogy a jelenlegi tanszék illően felszereltessék. Mert mihelyest a jelenlegi tanszék illően lesz felszerelve, a magántanári intézmény azonnal be lesz állítható és akkor a rendszert, kivált a phisiologiáí is alaposabban, terjedelmesebben lehet majd előadni. így külön tanszék felálíttásának szüksége egyelőre egyáltalában nem forog fenn. T. ház, én hallottam, még pedig egyetemi tanácsi körökből jövő indokolásokat, a melyekben Bécsre történt hivatkozás. Ott két tanszék van, az igaz. De reám nézve Bécs mégsem olyan, hogy annak példaját mindenben kövessem. Mondom, hogy ott két tanszék van, de a ki e felett Ítéletet akar mondani, az méltóztassék bepillantani a bécsi egyetem történelmébe, hogy megtudhassa, mikor és mily körülmények között állíttatott fel ez a második tanszók. Felállíttatott akkor, midőn Ausztriában egy phoenamenalis tudós támadt, aki a phytopoleontologiának lett úttörője. Ez a tudós Unger. Ungerért állíttatott fel azon tanszék és o csakugyan csinált is egy tudományos iskolát nemcsak Ausztriában, hanem egész Németországban is, sőt tovább is és igy bekövetkezett azután az, hogy e tanszék méltó betöltése később is lehetséges lett, mert hiszen az osztrák egyetem tanszékén válogathatnak 40 milliónyi nép tanerői