Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-308

212 308. országos ülés november 27. 1S8Ö. lem az államtudomány okkal. De mielőtt tovább mennék, bátorkodom a t. minister úrhoz egy kérdést intézni. A kérdés az, vájjon ragaszkodik-e a minister ar ahhoz az indokoláshoz, a melylyel a 2-dik növénytani tanszék felállítását támogatja, mert ha igen, akkor ki kell mondanom, hogy ez az indokolás egy nagy paradoxon! Azt mondja az indokolás, hogy a növény­phisiologia tudományosabb, a rendszertan gyakor­latibb. Bocsánatot kérek, de ez nem áll, mert hiszen a rendszer foglalatja mindannak, a mit az algzakok tudományosan megállapítanak s az indokolás illető passusának az állítmánya olyan, mint ha valaki azt akarná állítani, hogy nem azok a müvek, melyeket Macoulay irt, képviselik a történelmi tudományt, hanem azok az okmá­nyok, melyekből ő a történeti anyagot összegyűj­tötte. Pedig ez teljességgel nem áll, mert mint mondtam, valamely tudománynak rendszere nem egyéb, mint kritikailag tisztázott és alkalmazott foglalatja az összes alszakokból merített anyag­nak. Hanem azt hiszem, hogy a rendszertan alatt talán a florisztikát méltóztatott érteni. A mi a florisztikát illeti, t. képviselőház, kivált, a hogy ez az u. n. disciplina a legutóbbi évszakokban gyakaroltatoti, nemcsak nálunk, hanem Európa szerte, én kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy én azt voltaképen tudománynak nem is tartom, hanem tartom tisztán empirikus foglal­kozásnak, mely egyetemi katedrát valóbaa nem is igényel. Mert az úgynevezett florisztika, a mint a minister ur — ha némileg figyelemmel kisérte — íudni fogja, oly disciplina, melynek művelése akkor lett divatossá, mely akkor prote­gáltatott leginkább, a mikor Európában teljesen uralkodott a reactió. A reactió főtörekvése min dig az volt, hogy a princípiumokig beható vizs­gálatot elfojtsa s helyébe a szellemet nélkülöző chablont ültesse, mely az embert a gondolko­zástól elterelvén, alkalmatossá tette a reactió czéljainak előmozdítására. Ekkor kapott lábra az ágynevezett analyticus módszer dédeígetése azért, mert ez csupán csak mechanikai foglalkozás, -ízért, mert az a tudományos princípiumokkal nem foglalkozik, mert arra gondolkozás nem szükséges, mert az csupán a természeti tárgyak külső formáinak egymással való összehasonlítá­sából, nevekkel való ellátásából állott. Hogy ezt teljesen olyannak be is bizonyítsam, csak azt említem fel, hogy akkor az úgynevezett analyticus rendszer ajánlói avval dicsekedtek, hogy az 8 tankönyveik alapján e nagy tudományt, — mert azt nagy tudománynak nevezték — mívelhetík olyan emberek is, a kik az állattanban, a bota­nikában semmi tudományos előképzettséggel nem birnak. S valójában ugy van, hogy az analyticus methodus gyakorlóit — kivált Németországban — nem annyira tudósok, mint inkább laicusok köztt i kell keresnünk. Hogy lehet-e ezt egyetemi kathed­I rára vinni, azt én a t. ház ítéletére bizom. A mi a botanikának jelenlegi állását a mi egyetemünkön illeti, erre nézve kijelentem, hogy egyátálában nem áll az, hogy a jelenlegi tanár abban a helyzetben volna, hogy ő az élettant mívelhesse, kiváltképen pedig, hogy szemléletileg vezesse le az élettani dolgokat. Nem teheti ezt egyszerűen azért, mert az élettani intézet nincsen kellőleg felszerelve. Igaz, hogy a beiratkozások száma nagy; igaz, hogy a 300-at is meghaladja a beirottak száma. így tehát teljes lehetetlen az is, hogy a hallgatóság a terembe beférjen. Itt tehát a helyiség hiánya a főbaj. A mi magát a tanítást illeti, gond van arra, hogy azon növényeknek megismerése, melyek a gyógyszerészeinél is előfordulnak, az egyetemen külön kursusban taníttatik. A többire nézve azonbaa a physiologia tanára sem csinálhat egyebet, mint azt, hogy a mennyiben physiologiát is tanít, érvel a rendszerrel is és viszont, ha rendszert morphologia alapon tanít, érvel physio­logiával is. Az egész az, hogy ptysiologiát rendszer nélkül, rendszert physiologia nélkül sikeresen. valóban tudományosan tanítani nem lehet s igy ha tanszékről mégis szó van, itt is mint b. Med­nyánszky t. barátom is általánosságban mondotta, nézetem szerint egy parallel tanszéknek volna helye. De ennek szüksége is elesik, mihelyest gondoskodva lesz arról, hogy a jelenlegi tanszék illően fel­szereltessék. Mert mihelyest a jelenlegi tanszék illően lesz felszerelve, a magántanári intézmény azonnal be lesz állítható és akkor a rendszert, kivált a phisiologiáí is alaposabban, terjedelmeseb­ben lehet majd előadni. így külön tanszék felálíttásá­nak szüksége egyelőre egyáltalában nem forog fenn. T. ház, én hallottam, még pedig egyetemi tanácsi körökből jövő indokolásokat, a melyekben Bécsre történt hivatkozás. Ott két tanszék van, az igaz. De reám nézve Bécs mégsem olyan, hogy annak példaját mindenben kövessem. Mondom, hogy ott két tanszék van, de a ki e felett Ítéletet akar mondani, az méltóztassék bepillantani a bécsi egyetem történelmébe, hogy megtudhassa, mikor és mily körülmények között állíttatott fel ez a második tanszók. Felállíttatott akkor, midőn Ausztriában egy phoenamenalis tudós támadt, aki a phytopoleontologiának lett úttörője. Ez a tudós Unger. Ungerért állíttatott fel azon tanszék és o csakugyan csinált is egy tudományos iskolát nemcsak Ausztriában, hanem egész Németország­ban is, sőt tovább is és igy bekövetkezett azután az, hogy e tanszék méltó betöltése később is lehetséges lett, mert hiszen az osztrák egyetem tanszékén válogathatnak 40 milliónyi nép tanerői

Next

/
Oldalképek
Tartalom