Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-307

307. országos ülés norenxbcr 26. 1880. Jg5 Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző {olvassa): Tengeri hajózás és révügy. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 16. czím. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 10. czím. Kiadás. 1. rovat. Tengerészeti igazgatás: a) személyi járandóságok 62,730 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): b) Dologi kiadások 25,170 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): 2. rovat. Szakoktatás: a) Személyi járandóságok 10,360 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): 6) Dologi kiadások 4,540 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa) •• 3. rovat. Tengerészeti külön czélokra 23,328 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Tengeri kikötök 39,996 frt. Elnök: Megszavaztatik Beöthy Algernon jegyző (olvassa) : Összes kiadás 166,124 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Bevétel összesen 75,120 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa); Budapesti kir. zálogház. Rendes kiadások. XVIII. fejezet, 16. czím. Rendes bevételek. VIII. fejezet, 11. czím. Kiadás 257,000 frt. Ráth Károly : T. ház! Ezen tételnél is csak egy rövid észrevételre szorítkozom, melyet bátor leszek a t. minister úrhoz intézni. Tudomáson) van arról, hogy a t. minister ur talán már a legközelebbi időben törvényjavaslatot szándékozik beterjesztem a magán zálog üzletek szabályozása tárgyában. És amennyiben az enquéte-tárgyalásokból ismerem azon elveket, a melyekre ezen törvényjavaslat fektetve van, azon meggyőződésben vagyok, hogy czélszerűen és üdvösen fog ezen ügy szabályoztatni. Azonban t. ház •— és ez az, a mire a t. ház és a minister ur szíves figyelmét felhívni bátorkodom, — bog még azon esetre is, ha az általam emiitett törvényjavaslat — törvényerőre emelkedik a legközelebbi időben is, a fővárosra nézve annak hatálya egyátalában nem lesz. A fővárosban a kir. zálogház mellett, — daczára annak, hogy a főváros szabály rendeletileg a magán zálogüzleteket már ugy, a hogy törvényes alapon lehetséges volt, szabályozta és igen jelentékeny óvadék letételétől tette az ily üzlet megnyitását függővé — mai nap még 16 magán zálogintézet áll fenn, melyhez a közönség nagyobb része — a szegényebb osztályokat értem — majdnem szivesebben fordul, mint magához a kir. zálogházhoz, daczára KÉPH. KAPLÓ 1878—81. XV. KÖTET. annak, hogy a kir. zálogház kamatlába 10% -ban van megállapítva, e magán zálogüzletek pedig 36—60 sőt 120%-ot is szednek. Erre a körülményre nem először hívom fel a minister ur figyelmét. Sajnos, hogy a baj orvosolva nincs és nem is lesz azon törvényjavaslat által sem, a melyet a minister ur beterjeszteni szándékozik. És miért van ezen anomália ? Azért, mert a kir. zálogház közvetítő intézetei, tehát hivatalos intézetei nem közvetítéssel foglalkoznak, hanem az uzsoráskodásnak legarozátlanabb nemét űzik nyíltan, még pedig hivatalos királyi czím alatt. Méltóztassék ezen jelentéktelennek látszó, de a főváros szegényebb osztályára nézve igen életbe vágó kérdésre ezúttal is figyelmet fordítani. Van a kir. zálogháznak két fő közvetítő intézete és e két közvetítő intézet felállított több mint 200 fiókintézetet, úgy. hogy minden utczában van egy. (Igaz! Igaz! balfelöl) Ezek nem állanak a törvényhatóság felügyelete alatt, hanem állanak a kir. zálogház felügyelete alatt. Azonban hogyan állanak? Az már azon egy adatból kitűnik, hogy ott, a hol csak közvetíteni lehetne a zálogtárgyak beadását a kir. zálogházba, mindenki meggyőződhetik róla, hogy a legcsekélyebb kamatláb, a mit az előlegért vesznek, 60°/o. Nem akarom felemlíteni, hogy micsoda visszaélések történnek azon tekintetben és hogy a kir. zálogház fiók közvetítő intézetei nagyobb előleget adnak, mint — a mit jól tudnak— a kir. zálogház adni fog és midőn az eredeti zálogházi czédulát az elzálogosítok kiváltanák, kénytelenek volnának arra ráfizetni, a mit pedig nem képesek teljesíteni, ez által alkalom nyújtalak a legirtózatosabb uzsoráskodásra. Mindezt már több ízben felhoztam. A t. minister ur és elődje ígéretet tett, hogy ezen anomálián gyorsan és gyökeresen segítni fog. Ez mai napig nem történt meg. Arra kérem tehát a minister urat, méltóztassék nyilatkozni, hogy szándékozik-e a törvényjavaslat beterjesztésével egyidejűleg — mint oly szükséges intézkedést, a mely nélkül ezen új szabályozás a fővárosra nézve semmi néven nevezendő értékkel nem bir, — mondom egyidejűleg a kir. zálogház reformjait, különösen pedig a közvetítő intézetek szabályozását is kezébe venni és oly módon rendezni, hogy a törvényjavaslat életbeléptetése alkalmával a fővárosra nézve ezen ügy is rendezve legyen? Azért említettem a királyi zálogház reformját is, mivel ez is megérdemli a minister ur figyelmét, mert egy humanitárius intézetet lehetetlen oly bureaucratikus módon vezetni, a mint az történik; lehetetlen, hogy a szegény néposztály számára letmálló intézetbe csak déli. 12 óráig lehessen tárgyat zálogba beadni és hogy a zálogok kiváltása, mint jelenben történik, két 24