Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-306

182 306. országos ülés november 25. 1880. rint, Ungvártt fel fog állíttatni a gyár, a kissé távolabb fekvő kőolaj forráshoz pedig keskenyrágányú iparvasut fog építtetni. Midőn egyrészt a magánipar ezen lendületét örömmel constatálnám, kérdem a t. közgazdasági és fóldmiVelési minister urat, mint a ki a gyáripar-engedély osztogatására van hivatva; méltóztatik-e hivatalosan tudni arról és engedélyt adui egy Ungvártt felállítandó petróleumot raffinirozó gyárra, vagy pedig, ha arról nem méltóztatik tudni, tett-e a kormány egyáltalán a tavaszszal történt felszólalás következtében ez ügyben valamit? Méltóztatott e, Zsigmondy mérnök úrral, vagy bárkivel megvizsgáltatván ezen forrásokat, vagy a geologikus intézettel, mert itt oly kincsről van szó, mely kihasználhatatlan, mely valóban a jelenlegi pénzügyi helyzetnél tekintetbe jöhet. Azért kíváncsi vagyok a t. minister ur nyilatkozatára. Br. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: A t. képviselő ur felhozott kérdésérc és nyilatkozatára bátor leszek pár szóval válaszolm. Egyik az, hogy a petróleumot illetőleg Magyarország különböző részei-! bon egyszer vizsgálatok történtek geológusok < által s nemcsak pesti, hanem bécsi szakférfiak által is. Fúrások is tétettek és a t. képviselő ur az előbb felemlítette Zsigmondy Vilmos ur nevét —• ugy tudom, hogy ő is tett e tekintetben farasokat, melyek azonban kellő eredményre nem vezettek. Az idevaló geológusok nézete az volt, hogy itt több helyt lehet petróleumot találni, de iseholsem nagy mennyiségben, a mennyiben itt a felsőbb rétegekben oly újabb képletek volnának, melyek nagy tömegben petróleumot nem tartalmaznak. Azt mondják, hogy a veséknek, májaknak csak az isten a teljes ismerője. Csakugyan azt, a mi a földben van, positivé nehéz volna megmondani; lehetséges, hogy a szakértők talán tévedtek és egyik vagy másik helyt csakugyan nagyobb mennyiségű petróleumot lehet találni. egyébiránt legyen szabad figyelmeztetnem a t. képviselőtársamat arra, hogy ezen amerikai vállalkozók még eddig csak a kísérlet terén állanak. Azt ugyan olvastam az újságban, hogy már nagy gépeket hozattak New-Yorkból, de hogy ezeknek lesz-e dolguk, hogy fognak-e alkalmaztatni, hogy jövedelmet fognak-e adni, azt már nem tudom. Thaly Kálmán : Nem is kérdeztem! Br. Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Azt méltóztatott kérdezni, hogy adott-e a földmívelési minister e tekintetben engedélyt. A földmívelési minister bányajogi engedélyeket ad, de gyárak állítására, nevezetesen petróleum finomírására szolgáló gyárak állítására engedélyt nem ad. Ezt nálunk nem szükséges a ministeriumnak bejelenteni. A mi a kutatásokat illeti, ezek figyelmemet nem kerülték \ű és mihelyt legkisebb támpontot nyerek az iránt, hogy nálunk oly petróleumforrásokat lehetne feltárni, melyek nemcsak rövid ideig aduak bizonyos mennyiségű petróleumot, de állandólag és nagy mennyiségben szolgáltatják azt: a földtani intézet igazgatóját utasítani fogom, hogy a legpontosabb fölvételeket eszközöltesse s tanulmányozza az előkérdéseket. En a a kellő intézkedéseket nem mulasztom el megtenni ugy magának az állampénztárnak, mint egyesek érdekében. [Helyeslés.) Hermann Ottó: T. ház! Már a múlt évi költségvetés alkalmával bátorságot vettem magamnak a földtani intézet rovatánál egy határozati javaslat benyújtására, a mire azon meggyőződés indított leginkább, miszerint kiválóan szivemen fekszik, hog}^ az annyira kisebbített és rágalmazott magyar tudományosság érdekében, kivált azokkal szemben, kiket nemzetiségi ellenszenv is ingerel ellenünk, mindazon művek, melyeket a magyar kutatók szellemi munkájuk legjavából eddig előállítottak kiadassanak, hogy mindazon roszindulattal szemben, melylyel oly gyakran találkoznunk kell, felmutathassak azokat, mint bizonyítékait annak, hogy a mit ránk fognak, nem egyéb, mint vagy roszindulat, vagy rágalom. A párisi világkiállításra minden civilizált nép elküldte a maga szakembereit, a kiállítás egj^es osztályainak tanulmányozása czélj ából .Azon könyv, melyet kezeimben tartok, t. ház, egy igen előkelő német szakember műve, mely mű kiválólag geológiai dolgok megítélésével foglalkozik. Ezen könyv, mely szerzőjének szaktekintélyéné! fogva jelenleg az összes tudományos világ kezében forog, a magyar tudományosságot s különösen geológiai törekvéseket valóban igazságtalanul ítéli meg és fájdalom, a külföld ezen elterjedt könyv szerint itél. E könyv szerzője legmélyebb sajnálatát fejezi ki kiváltképen a fölött, hogy midőn az azelőtti időben a geológiai fölvételek összességük szerint a monarchiát mintegy tömör egészet mutatták be, ime most annak legtömörebb, legösszefüggőbb része, Magyarország, mintegy fehér lap fekszik a tudomány előtt. A földtani intézet mintegy 11 év óta működik s most ezen 11 évi buzgó működésnek szellemi eredményéről van szó s méltán meg lehet kívánni, hogy az, a mi eddig elkészült, sokszorosittassék s valahára forgalomba bocsáttassák, hogy legalább ezen a terén szűnjék meg annak hirdetése, hogy Magyarországon a tudomány iránt egyáltalában nincs hajlam. Azért én, valamint a múlt évben bátor voltam az eddig elkészített geológiai fölvételek sokszorosítására 2000 frtot hozni javaslatba, ugy most ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a magy. kir. földtani inté-